Orgonák...

A közönséges orgona vagy májusi orgona (Syringa vulgaris) az olajfafélék (Oleaceae) családjába tartozó faj. A Balkán-félszigeten őshonos fajt először a törökök ültették kertekbe, tőlük került a keresztény Európába. Török nevéből (leylak) származik a magyarban (és sok más európai nyelvben) a lila szín neve is.

Az orgonák fő elterjedési területe Ázsia és Kelet-Európa. Díszcserjeként sok fajukat ültetik világszerte.

Általában lombhullató, olykor örökzöld (S.

Pósa Lajos: Orgonavirág

Legszebb virág az én

Orgonavirágom,

Anyám jut eszembe,

Valahányszor látom.

Édes jó anyámnak

A kedves virága,

Ezzel jár tavaszkor

Az Isten házába

Szép orgonavirág,

Nyílj csak egyre szebben,

Ott a balogvölgyi,

Balogparti kertben!

Töltsd be illatoddal

Az udvart, a házat!

Köszöntsd bólintgatva

Édes jó anyámat!

Május-versekben ....

Heinrich Heine: Megjött a május

Megjött a május íme,

virágba borult a világ,

felhőcske rózsaszíne

a kéket üdén szeli át.

Versengenek énekökkel

a csalogány s a rigó,

füvön bárányka szökdel,

szökdelni, dalolni jó.

Én nem teszem azt se, ezt se,

a friss gyep: vánkosom.

Halk csendülés nagymessze,

álmatlan álmodom.

/Ford.: Nadányi Zoltán/

Csanádi Imre: Májusdícsérő

Május,

mosolygó,

békák torkát

megoldó,

gyöngyvirág-nyitogató,

cserebogár-zúgató.

Május -májusfa...

Ősi magyar nevén, Ígéret hava, az év ötödik hónapja. Nevét Maia görög istennő római alakjáról kapta, aki ősi termékenység istennő volt a római mitológiában. A népi kalendárium Pünkösd havának nevezi, a horoszkóp szerint az Ikrek havának is nevezik.

Május mindenütt a nyár aggodalmas adventjének tűnik, aminek a jövendő termés féltése volt az alapja. Május az ókorban Európa-szerte engesztelő és tisztító szertartások böjtös időszaka volt.

Radnóti Miklós: Május

Szirom borzong a fán, lehull;

fehérlő illatokkal alkonyul.

A hegyről hűvös éj csorog,

lépkednek benne lombos fasorok.

Megbú a fázós kis meleg,

vadgesztenyék gyertyái fénylenek.

MÁJUSFA...

A májusfa a természet újjászületésének szimbóluma, az ifjúság tavaszi szokásainak Európa-szerte ismert szimbolikus kelléke. A májusfa állítás a falvakban a mai napig jelen van.

Májusfa állítás

Amelyik lánynak már volt udvarlója, az május 1-jén kapott májusfát. Magas, sudár fák voltak erre alkalmasak, melyeket a kerítésoszlophoz rögzítettek éjjel vagy kora hajnalban. Leggyakrabban nyárfa volt, de állítottak vadkörtét, orgonát, vadpiszkét is.

Radnóti Miklós: Május

Szirom borzong a fán, lehull;

fehérlő illatokkal alkonyul.

A hegyről hűvös éj csorog,

lépkednek benne lombos fasorok.

Megbú a fázós kis meleg,

vadgesztenyék gyertyái fénylenek.

Tóth Árpád: Harangvirág

Harangvirág, harangozz, hallgatom.

Szeretnék boldog lenni egyszer.

Boldog lenni, nagyon, nagyon.

És nem leszek, ha nem igyekszel.

Most süt a nap, kék csoda vagy,

Harangvirág, illat s zene a kelyhed,

Ha van, őrjítő titkodat

Most fúdd rám, reszkesd el, most énekeljed.

Jaj neked, ha most legurul a nap,

És kék szépséged áhítata lusta,

Meg nem rezzenti holt szirmaidat

Többé az Isten semmi angelussa.

Fagyott virág, majd állasz a tetőn

Az özvegy erdő barna bánatában

A hideg felhők alatt reszketőn,

Sírnál, de hangod nem talál utánam.

Várnai Zseni: Orgona

Rajtam a tavaszi szelek orgonálnak,

talán ezért hívnak engem orgonának,

április vad kedve suhogtatja ágam,

azután megfürdöm fényes napsugárban.

Orgona, orgona,

illatos muzsika,

zengő és libegő lila virág...

fürtjeim lengetem,

illatom pergetem,

szakíts le hát engem,

s légy boldog te világ,

légy boldog te világ!

Bimbaim bomlanak, virágdíszben állok,

már csak éppen május elsejére várok,

s dús lila fürtjeim zászlaját kibontom,

s orgonaillatom a világra ontom...