Őszi versek 2. 

Tóth Árpád Őszi alkonyat

Nézem a vén napot, amely a hervadt kerten

S e csüggedt ujjakon pompás aranyszínt fen szét,

Ó, most minden dolog oly titokzatosan szép

S magános s mozdulatlan... s az illatban s a csendben

A nagyszerű és komoly fák alatt

Sötét arcát kegyetlen és szép öklére hajtván

Szunnyad a bánatom, mint este a szfinx alján

A fantasztikus és fáradt arab.

Ó, most buja mosollyal s epedve nyújtja ki

Karját jövőm felé vágyam, mint lomha szultán,

Kinek, szép háremhölgye lágy derekához nyúlván,

Remegnek parfümös és puha ujjai;

S míg fátylait lebontja alázattal s szelíden,

S táncol előttem szűzen s mezítlen a jövő,

Fényes lombok illatja, mint arany füstölő

Gőze, úgy részegít, s nehéz főm félrebillen...

Nyár, versek ,virágok...

"Ni, milyen szép  a margaréta!

mint egy apróka nap:

közepe sárga, 

szirmai vakító sugarak."

"Piros selyem, sapkát visel,

barátkozik mindenkivel.

Táncba megy a kósza széllel,

súg-búg sok-sok testvérével.

A pillangókat elaltatja,

mintha volna édesanyja.

Nézd csak, nézd csak

szelíd szemét, szinte, szinte repes feléd."

"Sárga búza közül  

a kék virágszálak  

nyújtózva, kíváncsin

ki-kikandikálnak.

Nyár...

  Drégely László: Nyár

Süt a nap a rétre,

Házak tetejére,

Árnya sincs a fáknak,

Tűző napon állnak.

 Kutak mélye száraz,

Fenekére láthatsz,

Marhacsorda bőgve

Fekszik ottan körbe.

Délibábos égen,

Megfordított réten,

Sehol sincs egy felhő,

Árnyat szövő kendő. 

Móra Ferenc: Sétálni megy Panka...                            

Sétálni megy Panka a búzamezőbe,

Pillangós papucsba, hófehér kötőbe.

Május-versekben ....

Heinrich Heine: Megjött a május

Megjött a május íme,

virágba borult a világ,

felhőcske rózsaszíne

a kéket üdén szeli át.

Versengenek énekökkel

a csalogány s a rigó,

füvön bárányka szökdel,

szökdelni, dalolni jó.

Én nem teszem azt se, ezt se,

a friss gyep: vánkosom.

Halk csendülés nagymessze,

álmatlan álmodom.

/Ford.: Nadányi Zoltán/

Csanádi Imre: Májusdícsérő

Május,

mosolygó,

békák torkát

megoldó,

gyöngyvirág-nyitogató,

cserebogár-zúgató.

 200 éve született ARANY JÁNOS 

(Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.)

Magyar költő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára.

Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal kezdődött, de igazán ismertté az 1846-ban készült Toldi tette.

1846-ban a Kisfaludy Társaság pályázatán a Toldi egyöntetű győzelmet aratott, s nemcsak a pályadíjat nyerte meg, hanem bírálói ámulatát is.

                Gondolatok  a  szerelemről...

"Én nem tudom mi ez, de jó nagyon,

Elrévedezni némely szavadon,

mint alkonyég felhőjén, mely ragyog,

És rajta túl derengő csillagok.

Én nem tudom mi ez, de édes ez,

Egy pillantásod hogyha megkeres,

mint napsugár, ha villan a tetőn,

holott borongón már az este jön.

Én nem tudom mi ez, de érezem,

hogy megszépült megint az életem,

Szavaid selyme szíven simogat,

Mint márciusi szél a sírokat.

 Lévay Erzsébet: Farsang napján

Farsang napja eljött már,

kezdődik a jelmezbál,

zeneszóra vígan lép,

ring a tarka báli nép.

Nagy mulatság van itt ma,

ezerféle maskara

perdül-fordul, integet,

búcsúztatja a telet.

Mészely József: Farsangoljunk

Félre tőlem

unalom,

kezdődjön

a vigalom.

Szabad a tánc,

bolondulj,

petrezselymet

ne árulj!

Perdülj, bokázz,

oldjál kontyot,

most kell rázni

azt a rongyot!

Farsangoljunk

hat hetet,

míg elűzzük

a telet!

Tavaszi versek képekkel...

Berzsenyi Dániel: A tavasz

A tavasz rózsás kebelét kitárva,

Száll alá langyos levegőn mezőnkre.

Balzsamos fürtjén Zephyrek repesnek,

S illatot isznak.

Alkotó aethert lehel a világra,

Mellyre a zárt föld kipihenve ébred;

Számtalan létek lekötött csirák

S magvai kelnek.

Flóra zsengét nyújt mosolyogva néki.

Nyomdokin rózsák s violák fakadnak,

A vidám Tréfák, Örömek, Szerelmek

            Lejtnek  utána.

Valentin napra...

"Én nem tudom mi ez, de jó nagyon,

Elrévedezni némely szavadon,

mint alkonyég felhőjén, mely ragyog,

És rajta túl derengő csillagok.

Én nem tudom mi ez, de édes ez,

Egy pillantásod hogyha megkeres,

mint napsugár, ha villan a tetőn,

holott borongón már az este jön.

Én nem tudom mi ez, de érezem,

hogy megszépült megint az életem,

Szavaid selyme szíven simogat,

Mint márciusi szél a sírokat.

Én nem tudom mi ez, de jó nagyon,

Fájása édes, hadd fájjon, hagyom.

                              Gondolatok a szerelemről...

         "Én nem tudom mi ez, de jó nagyon,
Elrévedezni némely szavadon,
mint alkonyég felhőjén, mely ragyog,
És rajta túl derengő csillagok.

Én nem tudom mi ez, de édes ez,
Egy pillantásod hogyha megkeres,
mint napsugár, ha villan a tetőn,
holott borongón már az este jön.

Én nem tudom mi ez, de érezem,
hogy megszépült megint az életem,
Szavaid selyme szíven simogat,
Mint márciusi szél a sírokat.

Farsangi idézetek ...

Február...

Téli hangulat...

Néhány  kedves  vers   iskolakezdésre...

.Molnos Lajos: Becsengetés

Ezerszínű, kedves nyár:
elszállt tarka lepke –
Csitri-csivi fecskék
sem ülnek az ereszre…
Hosszú, nagyvakáció:
már csak emlék, álom –
Szép volt, jó volt, s hogy eltelt,
kicsit még sajnálom.
De szólít az iskola,
s padok, térkép, tábla
ha tehetnék, futnának
elénk az utcára. 
Mint egy nyüzsgő hangyaboly,
olyan lett az osztály, 
s csupa kérdésekből állunk: 
„… hát te hol nyaraltál? 
…tenger?

Lassan  vége lesz a nyárnak...

Fésűs Éva: Vidám nyárutó


Augusztusban már a nyár

kissé őszben sántikál,

ábrándozik, nem nevet,

falevelet, festeget.



Körte pottyan, totyakos,

már a sün is pocakos,

folton- folt a káposzta,

kofa viszi városba.



Dinnye feje szép kerek,

olyan okos, szétreped!

Nyuszi füle nagyra nőtt,

ha leül is, látni őt.



Szóló szőlő, kilenc tő,

őrzi madárijesztő,

széna, szalma, félkalap,

aki látja, elszalad!

Kiss Béla: Nyárutó

Elszálltak a fecskék,
fürge szelek járnak,
üszkös a bajusza
a kukoricának.

A  NYÁR  ARANYA... 

A napraforgó (Helianthus annuus) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjában a Heliantheae nemzetségcsoport egyik legismertebb faja. Kedvelt haszonnövény, a szántóföldi növények egyike. Olajának kedvező élettani hatásai miatt gyógynövénynek számít. Ez a Magyarországon legfontosabb, a legnagyobb területen termesztett olajnövény.

Észak-Amerika nyugati feléről (a pacifikus–észak-amerikai flóraterületről) származik. Az indiánok már 3000 éve termesztették.

 Nyári versek képekkel...

Drégely László: Nyár

Süt a nap a rétre,

Házak tetejére,

Árnya sincs a fáknak,

Tűző napon állnak.

Kutak mélye száraz,

Fenekére láthatsz,

Marhacsorda bőgve

Fekszik ottan körbe.

Délibábos égen,

Megfordított réten,

Sehol sincs egy felhő,

Árnyat szövő kendő. 

    Móra Ferenc: Sétálni megy Panka...  

Sétálni megy Panka a búzamezőbe,

Pillangós papucsba, hófehér kötőbe.

Gárdonyi Géza: Március...

"Köszöntlek kedves szép március!

Ibolyaszagú, langyos leheletedet érzem már a levegőben. Zöld szőnyegeidet látom már kiterítve a halmokon. Itt-ott fehérlenek az árnyékos mélyedésekben a tovavonult télkirálynak elhagyogatott rongyai, de a napot már te emeled az égre, s a földön már a te lábad jár. És a te lábad nyomán kizöldül a fű, és előkéklik az ibolya.

Kedves hónapom vagy te nékem. Te vagy az egyetlen, akit hívunk és akit epedve vár mindenki.

 
Aranyosi Ervin: Itt a tavasz című verse
A Flash animációt készítette: Gulyás Gyula
Kattints az alábbi linkre:

http://gyusziapu.deviantart.com/art/Itt-a-Tavasz-441400533

Tavaszi versek képekkel...

Berzsenyi Dániel: A tavasz

A tavasz rózsás kebelét kitárva,

Száll alá langyos levegőn mezőnkre.

Balzsamos fürtjén Zephyrek repesnek,

S illatot isznak.

Alkotó aethert lehel a világra,

Mellyre a zárt föld kipihenve ébred;

Számtalan létek lekötött csirák

S magvai kelnek.

Flóra zsengét nyújt mosolyogva néki.

Nyomdokin rózsák s violák fakadnak,

A vidám Tréfák, Örömek, Szerelmek

            Lejtnek  utána.

 Egy régi nőnek

  
A múltak májusába
Eljössz-e még velem?
A múltak májusába,
Mely csupa szerelem.

Az én holt ifjúságom
A legszebbik halott,
Az én holt ifjúságom
Vígan föltámad ott.

Az én tűnt édenkertem
Csupán neked terem.
Az én tűnt édenkertem
Az első szerelem!

Szerelem?

  
Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon,
Elrévedezni némely szavadon,
Mint alkonyég felhőjén, mely ragyog
És rajta túl derengő csillagok.