Hóvirág ...  

A hóvirágnak (Galanthus) körülbelül 75 faja és fajtája ismert, és mind fehér színű. Nálunk a kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis) őshonos, de kedvelt még a kertekben is nevelt pompás hóvirág (Galanthus elwesii) és a redőslevelű hóvirág (Galanthus plicatus) is.

Annak, aki a hóvirágra pillant úgy tűnik, mintha a növény kocsányán három fehér tejcsepp hintázna..

Benedek Elek: Dal a hóvirágról

Kedves virágom vagy te, hóvirág,

Gyermekkorom legszebb virága vagy.

Édes öröm szívemnek nézni rád:

Virulsz, bár dajkád a hó és a fagy.

Mikor a földe hó borítja még,

Nevetve bújsz ki: Ihol, itt vagyok!

A nap alant jár, szomorú az ég,

De a te arcod örömtől ragyog.

Nem pompázol tarka színekbe te,

Egy a te színed: Egyszerű fehér.

Ám a tavasz első lehelete,

Legelső csókja téged ér.

Te vagy a kikeletnek hírnöke,

A természetnek első mosolya:

Veled mozdul a föld kemény röge

S szólal meg a víg pásztorfurulya.

Népszokások februárban...

Február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony napja 

A régi rómaiaknál tavaszkezdő nap volt. Nagy ünnepségeket (úgynevezett lupercaliát) rendeztek, fáklyás-gyertyás körmenettel indultak el a Plútó istenétől elrabolt gabonaistennő, Ceres keresésére. A keresztény egyház azután gyertyaszentelő ünneppé nevezte át ezt az ünnepet. A szentelt gyertya (ami Krisztus jelképe) pedig az egészség és szerencsevarázsló eszközévé  vált.

A Magyar Kultúra Napja...

  "Büszke magyar vagyok én, keleten nőtt törzsöke fámnak,
Nyúgoti ég forró kebelem nem tette hideggé;
Szép s nagy az, ami hevít; szerelemmel tölti be lelkem
Honni szokás és föld, örököm kard s ősi dicsőség..."

 Kölcsey Ferenc (1790–1838)

A Magyar Kultúra Napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát.

Ágnes napja... 

Ágnes név

Görög eredetű női név. 

Jelentése: szent, tiszta, szemérmes, szűzies. 

A névanalízis szerint az Ágnes név felelősségteljes, ösztönző, barátságos karakter kialakulását támogatja. Könnyedén fejezi ki magát, ritkán fordul elő, hogy ne találna szavakat. Olykor nem árt, ha egy kicsit visszafogja magát, mert lelkesedése esetleg elriaszthat másokat. Önbizalmának köszönhetően könnyen ismerkedik, sokan kedvelik természetes, könnyed, mosolygós egyénisége miatt.

Sebestyén napja..  

A történelmi Magyarország egyes déli vidékein január 20-át, Fábián és Sebestyén vértanúk ünnepét, az első tavaszkezdő napnak tartották, merthogy eddig lehetett fát kivágni, utolsó fertályán a holdnak, mivel ekkortól ismét megindul a fákban az életnedv. Az egyház ugyanazon a napon ünnepli, és a litániában is együtt emlegeti a két ókeresztény vértanút, Fábiánt és Sebestyént,Szent Sebestyén jóllehet valódi közük nincs egymáshoz, legfeljebb annyi, hogy vértanúságuk elszenvedése után mindkettőjüket Rómában, Callistus katakombájában temették el.

170 éve született Mikszáth Kálmán 

(Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, 1910. május 28)

Magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar

Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi

Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.   

(Életéről  bővebben olvashatunk: Wikipédia: Mikszáth Kálmán ...)

A hagyományos anekdotisztikus ábrázolás, az élőbeszédhez közelítő

eleven stílus legnagyobb mestere.

Szabó Lőrinc: A tél szépsége

Ugye,szép a tavasz, mikor

rügy születik s madár dalol?

S ha daluk némul, szép, ugye,

nyáron a méh- s a virág- zene?

És nem szép, ha elmúlt a nyár,

hogy a levél, lehullva már,

cipőnk orránál kavarog,

vagy sarkunkban, ireg- forog?

Most tél van, beállt a patak;

sétálgatok a fák alatt:

öles hóban áll mindegyik,

odvukban mókus aluszik,

s bármily kicsiny az ág, a gally,

mindent fehér szirom takar.

Köszöntelek, tél!

Benedek Elek: Az erdő télen

Oh, erdő, erdő, sürü rengeteg,

Nem tud betelni a lelkem veled!

Szép vagy, a fáid daltól hangosak,

Legszebb vagy télen, mikor néma vagy.

Hogy nyergel át a szél hókebleden,

Te meg sem mozdulsz, alszol csendesen:

Hahó! Hahó! Vadászok kürtje szól.

Mit bánod azt te? Tovább aluszol.

Nem, nem, nem alszol, te csak álmodol,

S a lelked messze, messze jár, ahol

Örök tavasz van, rózsák nyílanak,

S dalos erdőre mosolyog a nap.

Hej, a te álmod milyen bús lehet!

 Piroska napján...

Szent Piroska ókeresztény vértanú volt. Claudius császár pogány áldozatra akarta kényszeríteni, de ő keresztény létére erre nem volt hajlandó. Megkínozták, megverték, majd az Aventinus hegyén kivégezték. 

Szent László király leányát is Piroskának hívták, aki bizánci császár felesége lett.

A Piroska név a latin Prisca névből származik, amiből a magyarban Piriska, majd ebből Piroska lett. A Prisca eredeti jelentése: régi, ősi, tiszteletreméltó.

FAGY, JÉG, HÓ, TÉL...

Móra Ferenc: A kíváncsi hópelyhek

A nap éppen lement, mikor az erdő felett elkezdett esni a hó.  

- No, anyó - mondta varjú apó a feleségének a nyárfahegyben -, azt hiszem, holnap fehér abrosznál esszük az egérpecsenyét.  

Nemsokára a búzamezők fölött kezdtek táncolni a hópihék.  

- Gyertek, gyertek - csalogatták őket a szántóföldek -, jó ám a vetésnek a puha hó.

A  hóvirág ...

  Az erdőket, mezőket hó borította, de a hó alatt a kis fűszálak ébredezni kezdtek már mély álmukból.

     – Alszol még? – suttogta szomszédjának az egyik fűszál.

     Bizony, aludt az még, de a suttogásra fölébredt: azt hitte, a szellő szólt hozzá, ezért még boldogan mosolygott is, mert éppen azt álmodta, hogy harmatcseppben fürdik, és napsugárban szárítkozik. De szomszédja hamar visszaterelte a valóságba:

     – Miért mosolyogsz?