155  évvel  ezelőtt  született 

 a  "nagy mesemondó"  ...

Benedek Elek

  (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.)

Magyar újságíró, író, országgyűlési képviselő.  

Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett, a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta, 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget.

Kányádi Sándor szép meséje

Nyugtalanul aludt az éjszaka a nagy bükkfa. Nem is aludt jóformán, csak sóhajtozott. Alig várta, hogy megvirradjon, hogy szétnézhessen a tájon.

Hunyorogva nézett szembe a kelő nappal.

– Bikmakk, bikmakk! – ébredtek a mókusok is vígan ugrándozva. 

Maga alá tekintett az öreg erdő. S hát mit kell látnia: csupa makk, frissen hullott bükkmakk az avar. Annak örültek úgy a mókusok.

– Bikmakk, cseremakk, mogyoró! – ujjongták a mókusok.

Te, kit várnak romlottak és szüzek,
Jegyese minden lehullott levélnek!
S fogadd el tőlem ezt a levelet,
Napsugárral írtam és őszi kékkel,
És reménnyel és kétségbeeséssel
És benne egész esett-magamat
Hozom, s minden nyomorúságomat,
S az életem hozom -
Fogadj el így, ahogy vagyok
Ó Őszöm, békességem, Jézusom!

ŐSZ
 


 
 Utolsót sóhajt még a nyár, mielőtt átadná magát az ősznek. Melenget még bennünket, hogy később rá emlékezve a tél szürkeségében se fázzunk. Megkönnyezik a felhők, mintha nem tudnák, hogy egyszer visszatér. Utolsó ünnepe ez a természetnek, tarka, meleg színekbe öltözve, hogy aztán a fagy királynője méltósággal foglalja el méltó helyét. Mégis szépek a hűs hajnalok, a narancsszín naplementék, s ahogy a levelek keringve hullanak alá puha szőnyeget terítve az útra.

De  jó  a  dió!...

" ...talán a természet akarja úgy, hogy egy kis fáradságba kerüljön a gyümölcs megszerzése. Ott van például a dió, maga is szereti, ha felnyitják, és mégis két héjat, két páncélt vesz föl magára, egy zöldet és egy keményet, csontosat, pedig ez az utóbbi már úgy is nő meg, kétfelé osztott kagylónak, tehát akarja, hogy felnyissák, és mégse enged, szét kell feszegetni, sőt a feszegetésnek se mindig enged, össze kell néha törni.

   Nagy László: Dióverés
  

Elsuhogott az a füttyös

sárgarigó délre.

Sárgul az árva diófa

zöld terebélye.

Levelek lengnek, akár a

színarany rigó-szárnyak,

elszállnak ők is a szélben

puszta határnak.

Áll a diófa, és érett

kincsei válnak tőle:

szellő ha bántja az ágat,

buknak a földre.

Szaporább kopogás, csörgés

támad, ha jön az ember,

s bottal az ágak bogára

boldogan ráver.

Földre, fejekre, kosárba

kopog a dió-zápor,

burkos dióra a gyermek

kővel kopácsol.

Indián nyár...

       vagy vénasszonyok nyara?

A köztudatban inkább a vénasszonyok nyara az elterjedtebb, azonban egyre inkább használják már az indián nyár kifejezést is. Azt azonban sokan nem tudják, hogy miért is kapta akár az egyik, akár a másik nevet ez az időszak…

Az iskola kezdésével a nyarat elbúcsúztatjuk, és szépen lassan beköszönt az ősz. A nap egyre kevesebbet süt, a levelek lassan sárgulni kezdenek. Néhány napra, sőt akár egy két hétre is azonban visszakacsint még hozzánk a meleg, a nyár hangulata, amikor még utoljára feltöltődhetünk a szabadban.

 Szilágyi Domokos:  ŐSZI SÉTA

Zsongva-nevetve remegtek a fákon a drága gyümölcsök.

Mint ódon páncélingen mikor átüt a sejlőn

meg-megcsillámló szövedéke a finom aranynak:

borzongó lombok közül úgy kacarásztak elő a

napsugarak. - Mikor elbúcsúztam egy évre tetőled,

roskadtan vajúdó s már szőkés hajkoronájú

régi gyümölcsös: künn a mezőn készült puha ágy a

megszületendő, ring-izmú élet-erőnek.

S ez az igézet gyújtja szememben a fényt, amikor most

járom a megvacogó-fogú, dért váró-fejű várost.

Igen, valahogy így van: otthon az, ahova hazatérsz. Ahol valaki vár este. Ahol ismered a fal kopásait, a szőnyeg foltjait, a bútorok apró nyikorgásait. Ahol úgy fekszel le az ágyba, hogy nem csak alszol, hanem pihensz. Nem csak pihensz, hanem kipihened magad. Kipihened az életet, az embereket, mindent. Ahol otthon vagy, az az otthon.

Nem kell hozzá sok. Elég egy szoba. Ha tízen vagytok benne, az se baj. Ha mind a tízen egyek vagytok ebben, hogy haza tértek, amikor este hazatértek.

"Ki  a   virágot   szereti..." 

 KELLEMES  NÉZELŐDÉST!

ŐSZ VIRÁGAI... 

FUKSZIA

KOKÁRDAVIRÁG 

ŐSZI KIKERICS 

ŐSZI NAPFÉNYVIRÁG

ŐSZI SISAKVIRÁG 

ŐSZIRÓZSA

TÖRPE ŐSZIRÓZSA

ŐSZIRÓZSA

http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=oR75r_cj7aw

  Arany János

 Nem kell dér... Nem kell dér az őszi lombnak,Mégis egyre sárgul:Dér nekűl is, fagy nekűl is,Lesohajt az ágrul. Nem kell bú az aggott főnek,Mégis egyre őszül:Bú nekűl is, gond nekűl isNyugalomra készül. Hátha dér-fagy, bú-gond érte,Ősze is már késő:Hogy' pereljen sorsa ellenA szegény lomb és fő!...

Áprily lajos
 Ősz

 Most már a barna, dérütötte rónánmulandóságról mond mesét a csend.Most már szobádba halkan elvonulhatszs hallgathatod az álmodó Chopint. Most már a kályhatűz víg ritmusáramerenghetsz szálló életed dalán,míg bús ködökből búcsút int az erdő,mint egy vöröshajú tündérleány.

 elengedlek...

most menj,
s ha messze jársz is,
azért üzenj,
mert én itt maradok,
nem mozdulhatok
ez a dolgom:
várakozok
a télre,
a fehérbársony létre,
míg te a messzeföldet járod...
itt várok rád,
hogy visszatérj,
mert én anyád vagyok,
s szerelmes párod...
mesélj majd,
merre jártál
s hogy te is úgy vártál
engem,
mint én téged?
számoltad-e a perceket?
s amikor álmodtál
virágos rétet,
emlékeztél-e rám,
ki e rét fölé borúl,
ki alatt hűs az árny
és megpihen a vándor,
ha az est ráalkonyul?

           Őszi  bőrápolás... 

Hogyan vigyázz ősszel a bőrödre?

A forró nyári napok tovaszálltak, és igazodnunk kell a bőrápolásunk során az elkövetkező őszi napokra. Az időjárás kissé hűvösebbé válik, és habár a nap nem süt olyan erősen, mint nyáron, fényvédőt mégis kell használnunk. Ebben a cikkben néhány egyszerű, de hatékony tanácsot adunk, hogyan védd a bőrödet ősszel.

Őszi versek

Ó jaj, az őszi reggelek!
Bőrödbe csíp a morc hideg.
A dér hava, s a zúzmara
üvegágakról rád pereg.

Szélcipőben jött az ősz,
fázós fák alatt osont,
míg a gazda szüretelt,
lepergett a sárga lomb.

Hull az eső. Monoton
kopogását hallgatom.
Vendég kopog, ismerős:
bebocsátást kér az ősz.

Október, a piktorok Piktora
Már teljes lendülettel festeget.

Néhány  kedves  vers   iskolakezdésre...

.Molnos Lajos: Becsengetés

Ezerszínű, kedves nyár:
elszállt tarka lepke –
Csitri-csivi fecskék
sem ülnek az ereszre…
Hosszú, nagyvakáció:
már csak emlék, álom –
Szép volt, jó volt, s hogy eltelt,
kicsit még sajnálom.
De szólít az iskola,
s padok, térkép, tábla
ha tehetnék, futnának
elénk az utcára. 
Mint egy nyüzsgő hangyaboly,
olyan lett az osztály, 
s csupa kérdésekből állunk: 
„… hát te hol nyaraltál? 
…tenger?