Bálint-nap eredete...legendája....

Akik nem rokonszenveznek a február 14-hez kötődő felhajtással , azok gyakran érvelnek azzal, hogy mondvacsinált, Nyugatról behurcolt ünnepről van szó. Ez így azonban nem teljesen igaz. Bálint - itáliai ókeresztény vértanú - legendáját ugyanis nálunk is ismerték és tisztelték már a középkorban. Gyógyító erőt tulajdonítottak neki,de magyar szerelmi babonák is kötődtek e naphoz.

A Szent Valentin Nap megünneplését Celacius pápa rendelte el 496-ban. Valentint ma vértanúként tiszteli a katolikus egyház, hisz azért vesztette életét, mert nem tagadta meg az elébe járulóktól a házasság szentségét.

Bálint-napi magyar népszokások

Sok támadás érte a Valentin-napi szokások hazai meghonosítóit, mondván, hogy ránk erőltetnek egy olyan idegen szokást, amelynek nincs hagyománya nálunk. Nos, úgy tűnik a szerelmesek napja mindig is létezett, legfeljebb nem Valentin-napnak, hanem Bálint-napnak nevezték.

A magyar néphiedelem szerint Bálint napján választanak párt a verebek, ezen a napon tartják lakodalmukat a madarak. Ilyenkor jönnek vissza a vadgalambok is azokra a területekre, ahonnan ősszel elköltöztek.

A húsvétot megelőző negyvennapos nagyböjt kezdete, a hamvazószerda idén február 10-ére esik. A nagyböjt a keresztények számára bűnbánati időszak, amely alkalmat ad a lemondásra, a hitben való elmélyülésre és kiengesztelődésre, hogy méltóképpen felkészülhessenek Jézus Krisztus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére.

A Valentin-nap a szeretet, a szerelem ünnepe, ilyenkor az angolszász eredetű hagyomány szerint illik egymást kedves üdvözlettel, aprócska ajándékkal meglepni. 

Hazánkban Bálint napját manapság egyre többen csak Valentin-napként emlegetik. Ezen a napon - amelyet még a szerelmesek napjának is neveznek világszerte - megajándékozzák szeretteiket az emberek. Magyarországi népszerűsége alig 15 esztendőre tekint vissza. Természetesen a Valentin napnak is - mint minden ilyen jellegű ünnepnek - megvannak a követői és az ellenzői is.

A keresztény kultúrkörben ma húshagyó kedd, vagyis a farsang utolsó napja van. Neve szerint ezen a napon esznek utoljára húst a nagyböjt kezdete előtt, mely Jézus 40 napos sivatagi böjtjének emléke tanítói szolgálata előtt.

 A húshagyókedd a megelőző hétfővel és vasárnappal együtt a farsang farkát (háromnapok, farsangháromnapok) alkotják. Erdélyben elterjedt neve még a farsangkedd, a csángóknál húshagyási kedd, a magyarországi Baranya megyében pedig madzaghagyókedd, mely arra utal, hogy ezután már semmilyen élelem nem lóg a madzagon.

A farsang a tavaszvárás ősi ünnepe, de régebben sokkal több minden kötődött hozzá.

Régen a farsang a párválasztás időszaka volt, emellett pedig fontos esküvői szezon is (mivel húshagyó keddtől húsvét vasárnapig már tilos volt esküvőt tartani). A bálokat és a mulatságokat az ismerkedés miatt rendezték. Szokás volt a köszöntés is: a fiúk, húsvét hétfőhöz hasonlóan, végigjárták a lányos házakat, a háziak egy nyársra tűzték, amit a jókívánságokért cserébe adtak.

Balázsolás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Balázs-áldáshoz használt gyertyapár

A balázsolás, vagy balázsáldás a katolikus egyház egyik áldása.

A pap a szentmise vége után két keresztalakba illesztett (vagy összecsavart) gyertyát tart a hívek álla alá, miközben e szavakat mondja:

Szent Balázs püspök és vértanú közbenjárására őrizzen meg téged Isten a torokbajtól és minden más betegségtől.Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

SZENT BALÁZS   Február 3.  +316 táján

Vincéhez, a vértanú diákonushoz hasonlóan Balázs is a korai kereszténység azon szentjei közé tartozik, akiknek emlékezete a kultuszban, a névadásban és a népszokásokban figyelemreméltó elevenséggel maradt meg, életükre vonatkozóan azonban alig rendelkezünk olyan adatokkal, amelyek történetinek tekinthetők.

Többféle változatban tudósít a legendás Szent Balázs szenvedéstörténete arról, hogy szentünk örmény születésű volt, és olyan példamutató keresztény életet élt, hogy Szebaszte hívő népe püspökké választotta.

Február 2.

Gyertyaszentelő Boldogasszony napja.

A templomokban ezen a napon szentelik a gyertyát, melynek a keresztény ember életében, ünnepekhez kötődő szokásaiban kiemelt szerepe van.

Európában a gyertyaszentelés szokása a XII. század folyamán terjedt el.

A szentelt gyertya Krisztust jelképezi.

Az újszülött mellett a keresztelésig gyertyát égettek, de szintén a betegek illetve a halott mellett is. Nagyobb ünnepeken, húsvétkor, karácsonykor ezt a gyertyát gyújtották meg.

Farsang a vízkereszttől hamvazószerdáig tartó időszakot jelenti, és bár manapság is jelmezbálokról ismert, hajdan ez volt az év talán legvidámabb része. Magyarországon a középkorban honosodott meg, ilyenkor tartották a zajos mulatságokat, lakodalmakat.A vízkereszt utáni első hétfő neve regelő hétfő, ami a nagy ivászatra, lakomára, áldomásra utal, de magában foglalja a szerencsés évkezdést is.

A mulatság ideje

Farsang vasárnapjait nevezik első, második, harmadik stb.

Január 6.: Vízkereszt vagy Háromkirályok napja

a karácsonyi ünnepkör vége, egyúttal a farsang kezdete.

A karácsonyi ünnepkör zárása, és a farsangi időszak kezdete. Az egyik legrégibb egyházi ünnep, a 4. századig Jézus születésnapját és az évkezdetet is ezen a napon ünnepelték. Az egyház ezen a napon emlékezik meg a napkeleti bölcsekről, és Jézus megkeresztelkedéséről. E naptól kezdve szenteli a vizet a keleti egyház, a középkortól pedig a nyugati egyház is.

Jeles napok, ünnepek januárban

A hónap névadója Janus (Ianus), a kezdet és a vég istene. A régi, tíz hónapot számláló római naptárban még nem szerepelt, februárral együtt csak az i. e. 700 körüli naptárreform idején jelent meg. A népi kalendárium szerint január Boldogasszony vagy Nagyboldogasszony hava - a katolikus egyház karácsony nyolcadnapján, január 1-jén tartja Szűz Máriának, Jézus anyjának ünnepét.

Az év kezdetét a rómaiak előbb márciustól, majd szeptembertől számították.

Régi magyar hagyományok szerint a szilveszter és az új év első napjának szokásai összefonódtak. Közös célja eredendően az, hogy a következő évre egészséget, bőséget, szerencsét és boldogságot varázsoljanak.

Az évkezdet napja hosszú történeti fejlemény eredménye. Az ókori Rómában március 1-jével kezdték az évet. Január 1-je a Julius Caesar-féle naptárreform után, i. e. 153-tól vált évkezdő nappá, melyet Janus tiszteletére nagy ünnepségekkel, lakomákkal és ajándékozással ünnepeltek meg.

Karácsony éjszakához és az éjféli miséhez kapcsolódó szokások 

Karácsony éjfelén, éjszakáján fontos szerepet kapott a víz, a tűz, a zajkeltés. A víznek gyógyító és varázserőt tulajdonítottak - még ha egyszerű kútvíz volt is. Az év bizonyos ünnepein, jeles napjain különleges italként fogyasztották vagy mosdottak benne. Hatását azzal is fokozták, hogy pénzt és piros almát dobtak bele. Karácsony éjjelén merítették az ún. aranyos vizet vagy más néven életvizet.

Ez az év legsötétebb napja, tartották évszázadokig.

Ma ne dolgozz, ülj sokat, de vess búzát, hiszen Luca napja van!

Kezdjük a Luca székével! Ugyan szörnyen lassan készül, de karácsony este aki rááll annak megmutatja, ki az igazi boszorkány. Akkor aztán, uzsgyi futni kell haza, mert csak így lehet megmenekülni a gonosz lelkektől. A szék nem kerülheti el sorsát: a tűzre vetik. 

Az ártó Luca olyan boszorkányféle volt, aki a december 13-án szorgoskodó nőkkel elbánt.

A Mikulás ünnep eredete

Szent Miklós, (december 6.) a kisázsiai Myra szent püspöke, a keleti egyház máig legtiszteltebb szentje.

A legenda szerint egy éjjel három szegény lány ablakába három zacskó aranyat tett, hogy megszabadítsa őket a szegénységtől, és tisztességesen férjhez mehessenek.

Mikor a harmadik lány ablakától osont el az éjszaka közepén, meghallották a mocorgást, kinéztek, de már csak egy piros ruhás alakot láttak elsietni a hóesésben.

            Borbála név jelentése: idegen, külföldi nő

Borbála név eredete: A görög Barbara név átvételéből származó magyar női név.

Híres Borbálák:

Szent Borbála, a bányászok, tüzérek és tűzoltók védőszentje, Cillei Borbála magyar királyné, Brandenburgi Borbála magyar és cseh királyné, II. Ulászló 1. felesége, Skerlecz Borbála, gróf Batthyány József Sándor felesége, Batthyány Lajos édesanyja, Molnár Borbála írónő, költőnő, Pőcze Borbála, József Áronné, József Attila édesanyja, Csuha Borbála színésznő, Nádasdy Borbála írónő, színésznő, balettmester, Palotai Boris írónő, Péterfi Bori énekesnő-színésznő, Dobozy Borbála csembaló művész

Lányok, asszonyok félre ezekkel a házimunkákkal!

December a tizenkettedik és egyben az esztendő utolsó hónapja a világon szinte mindenütt használt Gergely-naptár szerint. A római naptárban ez volt a 10. hónap. Innen ered az elnevezés, hiszen a ,,decem" latinul 10-et jelent. Krisztus születése előtt 49-ig 29 napból állt, Julius Caesar bővítette ki két nappal.

A hónap virág: a fehér nárcisz, a magyal, illetve a mikulásvirág.

A hónap köve: a türkiz.

December 1. a meteorológiai tél kezdete. Ez a hónap tele van ünnepekkel, jeles napokkal.

Adventi gyertyagyújtás

  Advent első vasárnapja, a keresztény egyházi év első napja,

mindig november 27. és december 3. közé esik.

Az advent (vagy ádvent) a keresztény kultúrkörben a karácsonyt (pontosabban december 25-ét) megelőző negyedik vasárnaptól számított időszak. Adventtel veszi kezdetét az egyházi év.

Az advent szó jelentése ,,eljövetel". A latin ,,adventus Domini" kifejezésből származik, ami annyit tesz: ,,Úr eljövetele". A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát.

Kiscipőket, csizmácskákat fényesítsd ki szaporán,

Elindult már, küldöm Hozzád, a nagyszakálú Mikulást!

Mikor van advent 2015-ben? Erre a napra esik      

Advent első vasárnapja minden évben más napra esik.

Tudd meg, idén mikor lesz!

Az adventi időszak a karácsonyt megelőző négy hetet jelenti, első vasárnapja egyúttal az egyházi év kezdetének is számít.

Ennek a napnak a dátuma azonban minden évben változik, idén november 29-re esik majd.

Mi az advent?

Advent, vagy, ahogy régen nevezték, a kisböjt a keresztény vallás szerint a Jézus Krisztus megszületésére való várakozás időszaka, maga az advent szó is eljövetelt jelent.

Péntek 13.

A világ egyik legelterjedtebb babonája a péntek 13 -ától való félelem. Dan Brown, amerikai művészettörténész, tanár és regényíró 2003-ban megjelent és nagyon gyorsan rekord olvasottságot elért világhírű regénye ,,A da Vinci-kód" hívta fel a figyelmet arra a hiedelemre, hogy 1307. október 13-án, pénteken végeztette ki a nagyhatalmú Templomos Lovagokat IV. Fülöp francia király. A történet részletes bemutatása előtt azonban néhány példát is megemlítenénk arra vonatkozóan, hogy részint a péntek, részint a 13-as szám baljós jellege milyen régi gyökerekre nyúlik vissza.

 November 11-e Szent Márton napja. Mint minden ünnepnek, úgy ennek is megvannak a maga hagyományai, népszokásai, jellegzetességei. Ehhez a naphoz különösen sok babonát, szokást köt a néphagyomány. Mindemellett Márton-nap a 40-napos adventi böjtöt megelőző utolsó nap, amikor a jóízű és gazdag falatozás, vigasság megengedett.

A Márton-nap története

A legenda szerint Szent Márton a Római Birodalom Pannónia tartományának Savaria (mai Szombathely) nevezetű városában látta meg a napvilágot 316-ban vagy 317-ben (a pontos dátum kérdéses).

Népszokások

A Márton nap a 40 napos adventi böjtöt megelőző utolsó nap, amikor a jóízű és gazdag falatozás, vigasság megengedett. Ezen a napon rendszeresek voltak a lakomák, bálok, vásárok. Ma is sok helyen táncos mulatságot csapnak, ahol az asztalról nem hiányozhat egy libafogás és az újbor.

Márton nap liba és újbor ünnepA hagyomány szerint a fiatal libát megtisztítják, kibelezik, besózzák és meghintik friss majorannával, kívül-belül.

MINDSZENTEK NAPJA

November 1-én a keresztény egyház a mindenszentek napját üli meg, ekkor azokra a megdicsőültekre emlékezünk, akiknek nincs külön naptári ünnepük, vagy nem avattak szentté. Ezen a napon szoktunk ellátogatni a temetőkbe, hogy megemlékezzünk elhunyt szeretteinkről.

 Emlékezés szokásai

IV. Gergely pápa (828-844) óta november 1-e az összes szent ünnepe. A keresztény hagyomány felhasználta az Európa-szerte meglévő néphagyományokat, az ősz, az elmúlást jelképezi és akkor sok vidéken megemlékeztek a halottakról.

Nagyjából a 18. század végétől lett elfogadott szerte a világon, hogy az emberek elhunyt szeretteikre való emlékezéssel töltik a november első napjait.

Mindenszentek napja, azaz november elseje csak a katolikus egyház követői számára ünnep, hiszen csak ők tisztelnek szenteket. Ez a nap arra szolgál, hogy a megszámlálhatatlanul sok szentről egyetlen közös ünnepen emlékezzenek meg a hívők.

 A halottak napja, november másodika azonban szinte mindenki számára fontos esemény, hiszen aligha él közöttünk olyan ember, akinek ne lennének halottai. Persze természetes az is, e napnak egyre nagyobb jelentősége lesz mindenki számára az évek előrehaladtával.

A nemzetközi nap célja a közvélemény figyelmének felhívása a vakok és a gyengén látók sajátos helyzetére, keresve gondjaik megoldásának lehetőségeit, a társadalomba való teljesebb értékű beilleszkedésük útját.

 Juhász Gyula: Betlehemi üzenet a vakoknak  

Testvéreim, egy látó küldi néktek

Üdvözletül ma könnyes szavait,

Ki mindig fájón és szédülve nézett

Egy szép pokolt, mely földnek hivatik.

Ő onnan jött, hol a magas mennyeknek

Szférája zeng és csillaga ragyog,

Szemében még e fény árnyéka reszket,

Az édené, mit sírón elhagyott.

Október 4. már 1931 óta az állatok világnapja.

A dátum Szent Ferenc emléknapja is, nem véletlenül: ezen a napon halt meg Assisi Szent Ferenc, az állatok védőszentje.

Soha nem lehet eleget tudni a környezetünkről az állatokról - íme néhány érdekesség a csodálatos állatvilágból!

A kolibriknek annyira gyors az anyagcseréjük, hogy a nap minden percében szó szerint csupán órák választják el őket az éhhaláltól. Amikor alszanak, akkor szinte hibernált állapotba kerülnek - csak így tudják átvészelni az evés nélküli időszakot.

Az ENSZ közgyűlése 1991-ben nyilvánította október 1-jét AZ IDŐSEK VILÁGNAPJÁ - vá. Fontolgattam magamban, hogy miért is eshetett októberre ennek az ünnepnek a jelölése, megünneplése. Talán, mert az emberes évekhez az emberes hónap illik legjobban!

Hasonlíthatjuk az életünket a négy évszakhoz, a napszakokhoz, de talán a legszebben mégis, egy fa szimbolizálja. Először még kis magonc, cseperedve csemete, majd sudár lesz a termete, tele lesz zöld levelekkel, rügyekkel, virágba borul, termést hoz, lehullajtja a sárguló leveleit, majd téli álmot alszik.

                                            

Szent Egyed - Budapest, Belvárosi Szent Mihály-templom

(Fotó: Legeza Dénes István)

Egyed (latin Aegidius, francia Gilles, angol Giles) a középkor népszerű szentje. Való életéről keveset tudunk. Görög származású bencés rendi szerzetes volt, aki Provence-ban, Arles környékén remetéskedett, majd ugyanitt monostort alapított, amelynek ő volt első apátja (†725 körül).

Nagyboldogasszony

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Mária mennybevétele, Maria della Passione, Milánó

Nagyboldogasszony vagy Mária mennybevétele (latinul Assumptio Beatae Mariae Virginis) a katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepe, melyet augusztus 15-én tartanak; egyúttal Magyarország védőszentjének napja. Mária mennybevételének dogmája szerint Jézus anyja a földi létből testben és lélekben egyenesen a mennyei boldogságba jutott.[1]

A Nagyboldogasszony elnevezés magyar sajátosság: Szűz Mária Boldogasszony elnevezéséből ered, Horpácsi Illés nyelvész szerint „Nagyboldogasszony ünnepének titkában teljesedett ki az Istenanya nagysága: az ég és föld mennybe fölvett királynője lett.”[2]

Számos országban munkaszüneti nap, 1945 előtt Magyarországon is az volt.

Augusztus 1. Vasas Szent Péter napja

Szent Péter ünnepe, annak emlékére, hogy egy angyal kiszabadította Heródes börtönéből, ahol láncra verve őrizték.

Péter napja a Muravidéken a szőlőtermelőknek dologtiltó nap, mert úgy vélik, a szemek lehullanának a fürtről.

Ha ezen a napon esik az eső, akkor bőséges kukoricatermés várható, de ha nem esik "gyühet a Duna vize is, nem lesz kukorica".

forrás:jeles napok

 100 Forint 1949

Kibocsátás: 1950. július 1.

Elévülés: 1999. december 31.

 200 Ft 

Koronás címerrel. 

Előoldal: Károly Róbert

Hátoldal: Diósgyőri vár

500 Ft 

Koronás címerrel. 

Előoldal: II. Rákóczi Ferenc

Hátoldal: Sárospataki vár

 500 Ft 1975 

Kádár címerrel: 

Előoldal: Ady Endre

Hátoldal: Budapest látképe az Erzsébet híddal

                                                  1000 Ft

Előoldal: Bartók Béla

Hátoldal: Medgyessy Ferenc: Anya gyermekével

Kibocsátás: 1983.

A forint születésnapja 

1946. augusztus 1-jén jelent meg a ma használatos forint a pénzforgalomban felváltva ezzel a hiperinflációs pengőt. Ezért ünnepeljük augusztus elsején a forint születésnapját. 

Érdemes néhány szóval elmondani, hogy milyen átalakuláson ment és megy át a forint külsőleg és "belsőleg" szellemi értékként. Különösen fontos ez most is, hiszen újabb változás előtt áll a forint, ismét eltűnni látszik.

1325-ben Károly Róbert uralkodó uralkodása alatt történt, hogy bevezették az első forintot.A forint neve az olasz firenzei arany kifejezésből ered (Fiorino d´Oro).

Brindisiben született 1559-ben, Liszabonban halt meg 1619-ben. Velencei katolikus áldozópap, egyháztanító, kapucinus rendfőnök volt. Diplomáciai állásokat töltött be a bajor, osztrák és spanyol udvaroknak. Nevét a törökök elleni háborúkban tette ismertté, részt vett az 1601 október 11-i török elleni székesfehérvári győzelemben mint tábori lelkész. 1881-ben avatták szentté, 1959 óta egyháztanító.

 Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium

(részlet)

Kármelhegyi Boldogasszony, népünk ajkán Kármélus Boldogasszony, Kapullárés Boldogasszony, szegedi öreg parasztasszonyok szavával Kalmárhögyi Boldogasszony, a kármelita rend kiváltságos Mária-ünnepe, amelyet a jámborabb asszonynép még napjainkban is országszerte számontart.

A kármeliták a bibliai Kármel hegyén remetéskedő Illés prófétát tisztelik szellemi ősüknek, Stock Simont (†1265) pedig a voltaképpeni rendalapítójuknak.

Szent Urlik, más ismert néven Augsburgi Szent Urlik (németül: Ulrich von Augsburg, latinul: Uodalricus, ófelnémetül: Uodalrîh) (Augsburg környékén, 890 körül – Augsburg, 973. július 4.) szentté avatott augsburgi püspök.

Élete

Szent Ulrik egy korabeli miniatúrán

Szent Ulrik Augsburg mellett született, 890 körül. Életéről bizalmasa Gerhard kanonok által írt Vita Udalrici című műben maradtak feljegyzések. Ez alapján nemesi családból származott, melynek Wittislingen körül voltak birtokai.

Július 2. Sarlós Boldogasszony napja

A római katolikus egyház emlékezik meg Szűz Máriának Keresztelő Szent János édesanyjánál tett látogatásáról. Viszonylag kései keletkezésű Mária-ünnep, a 14. században vált általánossá. Boldogasszony a várandós anyák, a szegények, a szükségben szenvedők és a halottak oltalmazója. Hazánkban az aratás kezdőnapjaként tartják számon. A nap elnevezése az aratás egykori módjára utal, amikor a nők még sarlóval arattak.

Péter és Pál apostol ünnepe

A római egyházat alapító két apostol főünnepe, június 29-e az Egyház egységének és katolikus voltának ünnepe – mondta XVI. Benedek 2005-ben. Péter-Pál napja Szent Péter, az apostolfejedelem és Szent Pál, a népek apostolának közös ünnepe. Vértanúhaláluk emléknapja az aratás kezdetét is jelzi.

„Uram, te egyszer megtanítottál a hullámokon járni,

vezess most biztos lábbal át ezen a kőtengeren,

amely felé közeledem.”

A hagyomány szerint Péter és Pál apostol különböző években, de ugyanazon a napon, június 29-én szenvedett vértanúhalált Rómában, Krisztus után 67-ben Pétert keresztre feszítették, kérésére fejjel lefelé; Pált lefejezték.

AZ ARATÁS ÜNNEPE

Június utolsó napjain őseink az aratással voltak elfoglalva, a hagyomány szerint Péter-Pál napján kezdődtek meg a munkálatok.

Az ünnep kezdete

A hagyomány szerint Június 29-én kezdték aratni a gabonát az ország több pontján, egy mondás szerint azért, mert a búza „nem vár tovább”. Az aratás nemcsak munka volt, hanem szakrális munka is, azt ünnepélyesen kezdték meg, az aratók a búzaföld szélén megálltak, levették kalapjukat, Istenhez fohászkodtak, hogy minden rendben menjen és sok búzát takarítsanak be.

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium

(részlet)

„Csillagok között fényességes csillag”

E szavakkal „idvezli” a régi magyar énekszerző I. László királyunkat, a magyar lovagkor mintaképét, pogány ízű mondák és legendák vitézét, egykor a legnépszerűbb magyar szentet. László (uralkodott: 1077–95) 49 éves, és a soron következő keresztes hadjárat kiszemelt vezére volt, amikor az unokaöccsével, Kálmánnal, a későbbi „könyves” királlyal folyó viszálykodás közepette szélhűdés érte.

Gyóni Géza (Áchim Géza) (Gyón, 1884. június 25. – Krasznojarszk, Oroszország, 1917. június 25.) evangélikus teológus hallgató, magyar költő.

Gyóni Géza alapfokú tanulmányait Szarvason és Békéscsabán végezte. Középiskolába szintén Békéscsabán, a Rudolf Főgimnáziumba járt.

1902-ben felvételt nyert a pozsonyi evangélikus teológiára, azonban tanulmányait megszakította, és 1903-tól a Nyugat-magyarországi Híradó című lap munkatársa lett.

1913. június 22-én született Weöres Sándor

költő, műfordító, drámaíró

Szombathelyen látta meg a napvilágot 1913. június 22-én, mégis a cseri dombok tetején gubbasztó kis falut, Csöngét tekintette szűkebb hazájának, mivel itt, szülei otthonában töltötte gyermekéveit és ifjúkorát.

Szűkebb pátriájához, Vas megyéhez, Kemenesaljához egész életén át szoros szálakkal kötődött. Bármerre sodorta az élet, sohasem szakadt el lélekben e tájtól.

Szent Iván-éj

Szentivánéj az egyik legfontosabb ünnep az északi népeknél. A június 23-a és 24-e közötti éjjelre esik, ez az év legrövidebb és legvilágosabb éjszakája. A pogány természeti és földművelő népek számára éppen ez adta jelentőségét. Tulajdonképpen a karácsony párjának tekinthető. Fontos határpont volt a mezőgazdasági munkákban is: ekkor fejeződtek be a tavaszi munkák és kezdődtek a nyári munkák, pontosabban a szénakaszálás.

Árpád-házi Boldog Jolán és Szent Vitus ókeresztény vértanú napja

Szent Vitus székesegyház Prága

Királyi és szent család sarja volt Jolán. 23 éven keresztül élt példás keresztény házasságban Boleszlávval. Három gyermeküket, Hedviget, Annát és Erzsébetet nevelte, mindamellett jó cselekedetek töltötték ki a napjait. Templomokban, kórházakban segített, ápolta a betegeket, szegényeket, árvákat. Férje halála után felosztotta a vagyonát, majd kolostorba vonult.

A legnépszerűbb szent az egész világon alighanem

Páduai Szent Antal

(1195–1231. jún. 13).

Jóformán nincs templom, ahol ne állana szobra, mely angyali szelídségű ifjú szerzetest ábrázol, barna ferences csuhában, karján a kis Jézussal, szabad kezében liliommal. Aki hívő katolikusnak gondja-baja van, végső menedékként mind hozzá fordul.

Az igazi Antal, Lisszabon szülötte, csak annyiban felel meg a róla kialakult képnek, hogy fiatalon halt meg.

Gyermekek

Nélkületek a Földön csak több lenne a gyűlölet,

kevés igaz szó érinthetné tompa füleket.

Ne hagyjátok érzésetek magatokba megkövülni,

kiszolgáltatottságotok ne próbálják megsebezni.

Epedő lelkekre gyógyír a szavatok,

nap járásával újra és újra gyógyítotok.

Ekkora ajándék nincs földi életben,

a világ jövője rejlik ereitekben.

Bántanak benneteket, fantomfájdalom jár bennem,

értetek, titeket szeretve teljes az életem.

 Ma van a hipertónia (hypertonia) világnapja, amelynek célja, hogy felhívják a figyelmet a magasvérnyomás-betegségre, annak veszélyeire és megelőzési lehetőségeire. Az Egészségügyi Világszervezet 2005 óta minden évben május 17-én tartja ezt a világnapot, az idei mottó: „Ismerd a vérnyomásod!"

A felnőtt lakosságból mintegy 3,5 millió embert érint e betegség, ráadásul a magas vérnyomásban szenvedő betegek száma nő, mert az időseknél – 75 év felett – az esetek 80 százalékában jelentkezik a hipertónia betegség, amely gyakori együttjárója a cukorbetegségnek is.

Göcsejben fagyosnapok néven tartja számon Pongrác, Szervác, Bonifác (máj. 12, 13, 14) alakját és napjait a közép-európai, tehát a hazai néphagyomány is. Pongrác egyébként ókeresztény vértanú (†304), Szervác püspök (†384), Bonifác (†303) szintén mártír volt.

Évszázados paraszti tapasztalat szerinte ebben az időszakban a melegedő időjárás hirtelen hűvösre fordul, sőt sokszor fagyot is hoz, amely a sarjadó rügyeket, vetéseket tönkreteheti.

Madarak és fák napja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Tengelic a madáretetőn

A Madarak és Fák Napjának célja, hogy különböző megemlékezésekkel, rendezvényekkel a társadalom, különösen az ifjúság természetvédelem iránti elkötelezettségét kialakítsa, elmélyítse. Időpontja a hatályos természetvédelmi törvény szerint minden év május 10-e. A hagyomány immáron több mint száz éves. Megszervezésének közvetlen előzménye a hasznos madarak védelme érdekében 1902-ben kötött párizsi egyezmény, mely után Chernel István ornitológus még ebben az évben megszervezte az első madarak és fák napját.

SZENT MÁRTON NAPJA

Szent Márton Pannoniában, Sabaria városában született, de Itáliában, Paviában nevelkedett. Mielőtt az Egyház szolgálatába állt, atyjával, aki a római hadseregben tribunus volt, együtt harcolt Constantinus és Julianus császárok alatt. Legismertebb ábrázolása életének ezen szakaszának egyik jócselekedetét örökíti meg.

Íme, a legenda:

Galliában történt, hogy a téli hidegben, egy hóval lepett, fekvő meztelen és sánta koldusra bukkant.