Mikulás ünnepén... 

Sokan nem vagyunk tisztában vele, hogy pontosan honnan is ered Mikulás ünnepe. Mikulás valójában Szent Miklós püspök volt, aki egész életét a jó cselekedetek jegyében élte. Számos legenda fűződik a nevéhez, ezekből alakult ki a ma ismert, szakállas  jótevő alakja, aki a gyerekeknek hoz apróbb ajándékokat december 6-án.

A Mikulás december 5-ről 6-ra virradó éjszaka érkezik.

Erzsébet és Katalin napján...

Árpád-házi Szent Erzsébet (német nyelvterületen gyakorta Türingiai Szent Erzsébet) (Sárospatak vagy Pozsony, 1207. július 7. – Marburg, 1231. november 17.) II. András magyar király és merániai Gertrúd lánya.

Erzsébetet többnyire rózsákkal a kötényében, kosarában ábrázolják. Ennek eredete az a legenda, mely szerint férje halála után Erzsébet továbbra is gondoskodott a szegényekről. Egy alkalommal kenyereket vitt gondozottjainak, mikor sógorával, Henrikkel találkozott.

Szent Mihály napja...

Szeptember 29. Szent Mihály napja

E nappal kezdődött az úgyneveztt kisfarsang ideje, a lakodalmazások őszi időszaka, ami Katalin napjáig (november 25.) tartott.

Ez a nap a gazdasági év fordulója. A pásztorok ilyenkor adtak számot a rájuk bízott jószágokról. A hagyomány szerint Szent György napkor legelőre hajtott állatokat Mihály napján hajtották vissza a falvakba. Ezért ekkor számoltatták el, szegődtették újra a pásztorokat, ekkor fizették ki őket.

 Szent István ünnepén...

"Ím eljött az áldott új nap 

zengő üdvös ünnepe 

szent királyunk-Istvánunknak! 

Míg tart e világ heve, 

örvendjen, ki őáltala 

lőn Urunk örököse 

s érdeméből nyeri vala,

 hogy a mennynek részese..."

A tartárjárást követő reménységesebb időkben keletkezett, latin nyelvű himnusz-krónikás ének magasztalta így Szent Istvánt.

 I.István királyunk sírját 1038. augusztus 20-án - szentté avatásakor - nyitották fel a székesfehérvári bazilikában, s az egyház azóta is ezt a dátumot tartja ünnepként.

Május -májusfa...

Ősi magyar nevén, Ígéret hava, az év ötödik hónapja. Nevét Maia görög istennő római alakjáról kapta, aki ősi termékenység istennő volt a római mitológiában. A népi kalendárium Pünkösd havának nevezi, a horoszkóp szerint az Ikrek havának is nevezik.

Május mindenütt a nyár aggodalmas adventjének tűnik, aminek a jövendő termés féltése volt az alapja. Május az ókorban Európa-szerte engesztelő és tisztító szertartások böjtös időszaka volt.

Március idusán...

   "Zeneszó zeng, menetelnek,

                                               Süt a napfény, fut a felleg.                         

                                            Fel a zászló, fel az égre –

Magyarország örömére.

Szabadság dala szálljon,

Jövel édes, szabad világ –

Aki ember, ide álljon;

Gyönyörű légy Magyarország."

Az 1848-as forradalomnak ki kellett harcolnia a nemzeti függetlenséget az osztrák császártól, meg kellett teremtenie az alkotmányt, mely tartalmazza a polgárok jogait és kötelességeit, fel kellett szabadítania a jobbágyokat és el kellett törölnie a nemesi előjogokat.

Donászy Magda: Március 15-ére

Zászlók díszítik ma

az utcákat végig,

márciusi szélben

szállnak fel az égig.

Álljunk meg előttük

csak egy pillanatra,

emlékezzünk vissza

arra a nagy napra!

Az a nap a népnek

szabadságot adott,

mi sem felejtjük el

azt a dicső napot.

  Március idusa...

Petőfi Sándor: 1848 

Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag, 
Te a népek hajnalcsillaga!... 
Megviradt, fölébredett a föld, fut 
A hajnaltól a nagy éjszaka. 
Piros arccal 
Jött e hajnal, 
Piros arca vad sugára 
Komor fényt vet a világra; 
E pirúlás: vér, harag és szégyen 
A fölébredt nemzetek szemében. 

Szégyeneljük szolgaságunk éjét, 
Zsarnokok, rátok száll haragunk, 
S a reggeli imádság fejében 
Istenünknek vérrel áldozunk. 
Álmainkban 
Alattomban 
Megcsapolták szíveinket, 
Hogy kioltsák életünket, 
De maradt még a népeknek vére 
Annyi, ami fölkiált az égre. 

Áll a tenger nagy elbámultában, 
Áll a tenger és a föld mozog, 
Emelkednek a száraz hullámok, 
Emelkednek rémes torlaszok. 
Reng a gálya... 
Vitorlája 
Iszaposan összetépve 
A kormányos szíve képe, 
Aki eszét vesztve áll magában 
Beburkolva rongyos bíborában. 

Csatatér a nagyvilág.

Jégtörő Mátyás napja...

A február végi jeles napok közül talán a legismertebb 24-e, Mátyás, a jégtörő. Az elnevezés ikongrafikai hagyományokra vezet vissza. Mátyás apostol vértanúságának eszköze a szekerce volt. Ezért a templomokban mindig szekercével ábrázolták. A nép képzelete a szent ünnepe és a közelgő tavasz között kapcsolatot teremtett: az apostol szekercéje töri meg a tél hatalmát.

Bálint nap ...

Szent Bálint napján (február 14-én) tartják főleg az angolszász országokban a Bálint-nap (angolul Valentine's Day) ünnepét, amely Magyarországon az angol név közvetlen átvétele miatt sokak számára mint Valentin-nap vált ismertté és népszerűvé az 1990-es évektől kezdődően. Ezen az ünnepen (amelynek vallási eredete az idegen elnevezés elterjedése miatt Magyarországon elhomályosult) a szerelmesek megajándékozzák szerelmüket.

Ágota napján...

Ágota
Görög-magyar eredetű női név. 
Jelentése: jó, nemes, bátor, kegyes, szerencsés, boldog.

Szent Ágota napján, február 5-én már a lassan csak-csak közelgő tavaszi munka előkészületeire összpontosult a gazdaember figyelme. Ennek első lépéseként igyekeztek rendet teremteni a portán, körülsöpörték a házat, az ólakat, hogy elűzzék a házi férgeket, a Szent Ágotához címzett imádságos cédulák pedig a tűz ellen nyújtottak védelmet.

Gyertyaszentelő Boldogasszony

                     Ünnepe

Juhász Gyula: Karácsony felé

Szép Tündérország támad föl szívemben 

Ilyenkor decemberben. 

A szeretetnek csillagára nézek, 

Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet, 

Ilyenkor decemberben.

…Bizalmas szívvel járom a világot, 

S amit az élet vágott, 

Beheggesztem a sebet a szívemben, 

És hiszek újra égi szeretetben, 

Ilyenkor decemberben.

…És valahol csak kétkedő beszédet 

Hallok, szomorún nézek, 

A kis Jézuska itt van a közelben, 

Legyünk hát jobbak, s higgyünk rendületlen, 

S ne csak így decemberben.

MÁJUSFA...

A májusfa a természet újjászületésének szimbóluma, az ifjúság tavaszi szokásainak Európa-szerte ismert szimbolikus kelléke. A májusfa állítás a falvakban a mai napig jelen van.

Májusfa állítás

Amelyik lánynak már volt udvarlója, az május 1-jén kapott májusfát. Magas, sudár fák voltak erre alkalmasak, melyeket a kerítésoszlophoz rögzítettek éjjel vagy kora hajnalban. Leggyakrabban nyárfa volt, de állítottak vadkörtét, orgonát, vadpiszkét is.

Valentin  napi  szokások  a  világban

                régen és most

A világ rengeteg országában ünneplik a Valentin napot, mégis mindegyikben kicsit más szokások terjedtek el.

Egyesült Államok

Az USA-ban ma leginkább lapokat küldenek és apró ajándékokkal lepik meg egymást a szerelmesek. 

Ott sem volt azonban ez mindig így: korábban február 14-e volt az a nap, amikor pótolhatóak voltak az elmaradt születésnapi és névnapi jókívánságokat és a haragosainkat is kötelező volt ezen a napon meghallgatni.

 Ágota napján...

Ágota
Görög-magyar eredetű női név. 
Jelentése: jó, nemes, bátor, kegyes, szerencsés, boldog.

Szent Ágota napján, február 5-én már a lassan csak-csak közelgő tavaszi munka előkészületeire összpontosult a gazdaember figyelme. Ennek első lépéseként igyekeztek rendet teremteni a portán, körülsöpörték a házat, az ólakat, hogy elűzzék a házi férgeket, a Szent Ágotához címzett imádságos cédulák pedig a tűz ellen nyújtottak védelmet.

Gyertyaszentelő Boldogasszony

                     Ünnepe

Január – Télhó- Boldogasszony hava

Január az év első hónapja a Gergely naptárban, 31 napos. Nevét Janusról kapta, aki a kapuk és átjárók római istene volt az ókori római mitológiában. 
A 18.századi nyelvújítók szerint a január: zúzoros.

Jeles napok

Január 1. Újév 
A január elsejei évkezdetet a XIII. Gergely pápa által 1582-ben megreformált naptár általánosította. Kevés kivétellel szinte minden népnél az év kezdetét jelzi.

Karácsony előtt...

 „Karácsony készül, emberek!

Szépek és tiszták legyetek!

Súroljátok föl lelketek,

csillogtassátok kedvetek,

legyetek újra gyermekek,

hogy emberek lehessetek!”

(Wass Albert) 

 " Nem szólni akarok hozzád, hanem érinteni

akarlak a szavakkal."

"Ne akarj élni érzelmeid nélkül

Olyan mintha sírnál könnyeid nélkül...

Néha a könnyek ugyan könnyítik az életet,

De olykor jobban sír az, ki kifelé nevet...

A karácsony szimbólumai ...

Minden évben gyermeki várakozással és örömmel díszítjük a fát. Gömbökkel, csillagokkal, girlanddal és sok más egyébbel. Vajon tudjuk, hogy melyik dísznek mi a jelentősége?

A karácsonyfa: Életfa. A karácsony – Jézus születésével – születésnap, életnap is. A zöld szín az új élet reményét jelképezi, míg az ágak spirális elrendezése az életspirált mintázza. Egyes sámánisztikus kultúrákban a fenyőfa megfeszített, lehajtott majd hirtelen kioldott csúcsa repítette a sámánt a Beavatás felé.

Szaloncukor története

Ki gondolná, hogy ha bármerre járva a világban szaloncukrot látunk, az Magyarországról származik vagy magyar származásúak készítik a sztaniolpapírba csomagolt ízletes édességet?

Akár hungarikum is lehetne a szaloncukor, amelynek készítésével a XIX. század első harmadában kezdtek foglalkozni a magyar cukrászok. A fára akasztható, selyempapírba és csillogó sztaniolba csomagolt édességet azóta is kizárólag a magyarok készítik.

Mezei Marianna:
Minden évben... karácsonykor

Minden évben, ha hull a hó,
boldog vagyok én,
- ilyenkor még a rossz is jó -
mert Karácsonykor a szívemet
osztom szét.

Minden évben, ha eljön a tél,
én mégse fázom,
mert Karácsonynak ünnepén
a szeretet útját járom.

Minden évben ezért oly kedves
és meghitt a Karácsony nekem.
Örömében szárnyra kél a lelkem,
mert akik szeretnek, ott vannak velem.

Adventi vásárok... 

A karácsonyi készülődés talán legfontosabb eleme az advent.

Az adventi vásárok nagy segítséget nyújthatnak: ajándékokat találhatunk szeretteinknek, az ízek, illatok és maga a látvány pedig biztosan felébreszti a bennünk szunnyadó karácsonyváró gyereket.

Magyarország legismertebb karácsonyi vására, az Európa 10 legrangosabb ilyen típusú eseménye között is helyt foglaló Vörösmarty téri vásár.

Adventi készülődés, ötletek...

Adventi naptárak: 

https://www.youtube.com/watch?v=_FFQ2YOzOjQ

https://www.youtube.com/watch?v=EF2HF9jUVRA

https://www.youtube.com/watch?v=zZx5rNteWA4

https://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=bVPGu2mfhjA

....

Adventi koszorúk :

https://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=Xqv2ZIjk544

https://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=vWYW3x-IyA8

https://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=WJSSFNvok38

https://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=Tn9hdptiJx8

https://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=M8yPlP_eCDc

Adventi meghitt várakozás: 

https://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=UbX4moce8bA

Adventi négy gyertya üzenete: 

https://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=6AqOb8yeT0g

Adventi hírnök...

Várakozás, eljövetel...

Az advent szó jelentése „eljövetel”. A latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele". A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát. Régebben egyes vidékeken „kisböjtnek” nevezték ezt az időszakot. 

Advent a karácsony (december 25.) előtti negyedik vasárnappal – más megfogalmazásban a Szent András apostol napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnappal – veszi kezdetét és karácsonyig tart.

 Szent   István    ünnepe

"Ím eljött az áldott új nap 

zengő üdvös ünnepe 

szent királyunk-Istvánunknak! 

Míg tart e világ heve, 

örvendjen, ki őáltala 

lőn Urunk örököse 

s érdeméből nyeri vala,

 hogy a mennynek részese..."

  A tartárjárást követő reménységesebb időkben keletkezett, latin nyelvű himnusz-krónikás ének magasztalta így Szent Istvánt.István királyunk sírját 1038. augusztus 20-án - szentté avatásakor - nyitották fel a székesfehérvári bazilikában, s az egyház azóta is ezt a dátumot tartja ünnepként.

Versek Augusztus 20.ra...

Ady Endre: Ének aratás előtt

Hamu alatt parázsló harag,

Ökölbe szorult, rázó kezek,

Irgalmatlan, dühös kiáltás,

Közeleg az ünnepetek.

Aratásra készülő mezők,

Torkodon-akadt, gyűlölő szavak,

Kaszák, mik kiegyenesedtek,

Ünnep készül, piros, szabad.

Indul a vén, magyar tespedés,

Pattan a feszült, ostoba húr,

Nagy gőgök félve összebújnak

S a tisztes, nagy csönd meglapul.

Magyar ünnep lesz az aratás,

Aratni búzát, vért, fejet:

Nő a dühösök szent szektája,

Aratás lesz, ne féljetek.

Nagyboldogasszony Napja  

 (AUGUSZTUS 15.)

(Mária mennybevétele, Maria della Passione, Milánó)

Nagyboldogasszony vagy Mária mennybevétele (latinul Assumptio Beatae Mariae Virginis) a katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepe, melyet augusztus 15-én tartanak; egyúttal Magyarország védőszentjének napja. Mária mennybevételének dogmája szerint Jézus anyja a földi létből testben és lélekben egyenesen a mennyei boldogságba jutott. 

A Nagyboldogasszony elnevezés magyar sajátosság: Szűz Mária Boldogasszony elnevezéséből ered, Horpácsi Illés nyelvész szerint „Nagyboldogasszony ünnepének titkában teljesedett ki az Istenanya nagysága: az ég és föld mennybe fölvett királynője lett.

  Advent  4.  vasárnapja...

A mennybolton megjelenik egy lila lepelbe öltözött angyal, kezében lantot tart, s énekel a tiszta szívű embereknek. Sok kis angyal kíséretében zengi a béke dalát, s életre kelti a földben szunnyadó magvakat, hogy tavasszal virágok és zöldellő növények borítsák   a  földet.                                                                         

             "A negyedik gyertyát egymásért gyújtsuk.

  Katalin napján...