HOLDFÉNYBEN

Fejér Gizella

Nézd hogyan mosolyog a hold az éj kékje alatt,

Nézd ahogyan ragyognak a csillagok a hold fénye alatt ,

Nézd hogyan csillog a hold a víztükör fölött

Nézd lehoztam a holdat néked a sötét éjszakában

Nézd ahogyan rád kacsint a szeme sarkából ,

Előveszi lámpását ,felkínálja

Hogy meg láthassam gyönyörű két szép szemed ,

Mint szent János bogarak szórják fényüket ,

Világítanak ,halk léptükkel felém tartanak ,

Fölröppenő madarak zavarják meg a csendet,

Zizegnek a falevelek a hold fénye alatt ,

A farkasok üvöltő vízhangja tölti be a teret ,

Nézd ahogyan a faárnyékában a lidércek alszanak ,

Várják a pillanatot hogy téged elkapjanak ,

Az éjjeli élet nem az én világom ,

Szép csendben le fekszem ,

Álmodok egy más világot .

A LELKEK LELKE

Fejér Gizella

Midőn hajdanán valamikor, valahol

Lakott egy lélek, a szeretet lelke ,

A tenger alatti bolygón cikázva

A hullámok fátylas habján keresztül lesve ,

A víztükrén aranysárgás fényét megcsillantva

A halász a hálójával ,a tenger mélyéből kiemelte ,

Szétszórta lelkét a tenger habjában

Hadd vigye a szél ,széltében-hosszában ,

Röpködő madarak szárnyára telepedve

Fészkébe berakva ott melengette ,

A szellők szárnyán, tovább eresztette ,

Midőn hajdanán valamikor valahol,

Volt egy tükör kitudja, hány darabra törve ,

Benne lakott az összetört lelkek lelke ,

A sok parányi fényt magában rejtve

Amely oly drága, és értékét vesztve ,

Megszűnik létezni mint a lelkek ,lelke,

A szunnyadó fény az éjszakában

Ott hever a az avaron egymagában .

ÁLOM VILÁG

..Fejér Gizella ..

Kívánom a lehetetlent

Hogy mindenhol megjelenjek,

Bolyongjak a nagyvilágban

Felszálljak a magasságban,

A csillagokra a hold szárnyára,

Onnan nézzek a sötét mélyben

Hogy valamikor ott is éltem ,

Ingadozok-zuhanok

Álmaimból felriadok,

Szívdobogva rettegek

Az álmaimtól megijedek,

Hogy felszálltam a fényes égre

Onnan  nézek le a sötét földre,

És most bámulom a sziklákat

A lombtelte hegyeket,

Szájat tátva bámulom a tarka köveket,

Látom magam a nagy rengetegben,

És látom, mintha hangyák nyűzsögnének,

Hordanak, mintha valamit épitenének,

Építik a csúcsokat a magasság felé,

Építik a vágyukat a csillogó ég felé .

A CSEND

Fejér Gizella

A csend egy nagy üresség,

       Ahogyan körülvesz téged ,ijesztő a gondolat,

        De nincs csend sehól ,nincs csend a térben ,

    Hallani a lehulló csillagok suttogását ,

         Ahogyan a felkelő nap oltja szomjuságát ,.

           Nincs csend a testedben ,

            Hallani ahogyan a szived kalapál ,

           Az ereidben a vér csordogál ,

            Nincs csend a lelkedben ,

         Hallani ahogyan feltör a fájdalom ,

          Viharként tomból ,tested ég a vágytól ,

           Hallani a szemed sarkából ,

           Legördülő könnyek csobogását ,

           A földre hulló levelek sohajtását,

            Hallani az essőcseppek koppanását ,

             A hullámzó tenger morajlását ,

             Hallani ahogyan dűbörög a vihar ,

             Megnyillik az ég ,ömlik az eső ,

             Álmodik a rét ,nincs csend sehol .

                NAPSUGÁR

Fejér Gizella

Mikor kezed kezemhez ér ,

Száll a mosolyod én felém ,

Felnézek az égre arccal a nap felé ,

Arcom piros pozsgássá perzseli ,

Mint lángok ágyában szúnyadó izzó parázs ,

Ég a testem szivem csak úgy kalapál ,

Szemedben nézek látok egy csillagot ,

Mint sötét éjben lehulló fény rám ragyog ,

Emeld te is arcod az ég felé ,

Fogd te is az én kezem  kezedben ,

Szorossan magadhoz ölelve,

Hogy érezd a szivem melegét .

  KÖNNYCSEPP

Fejér Gizella

A könnycsepp szemedből  kicsordúl, pihen meg arcodon,

Fent a béke madara száll a magasban ,

Viszi üzeneted messze a világban ,

A tenger fölött ,mossa lábát a párás levegőben ,

Könnycsepekkel oltja szomját hogy tovább repüljön ,

A könnycsepp mely szemed beboritja ,

Nem látszik két szép szemed a tenger kékjében ,

Ellepik a könnyek nem ragyog  az éj fényében ,

Sötét lepi be a tájat melyet felhő takar ,

Elbúcsúzok tőled az éj kékje alatt ,

A szemed kékje rám ragyog

Mint viztükör a tenger kékje fölött ,

Fáradtan néz rám, áhitattal messzire megyek ,

A távolból  is megcsillan egy könnycsep az arcodon ,

Elbúcsúzok tőled , én máris tovább megyek .

  ITT VAGYOK ÉN

Fejér Gizella

Amikor fáj szived nincs már vigaszod ,

Ne hajtsd búnak a fejed ,itt vagyok én neked ,

Ne kinozd magad úgyis elszáll a fájdalom ,

Ha nincs senkid e világon ,itt vagyok én neked,

Ha bánat ül arcodon ne mutasd azt soha ,

Belül úgysem látszik ,vigaszt nyújtok én neked ,

Éjjel ha felülsz az ágyadon az égen lámpások világitanak,

A hod fényénél meglátod az arcodat ,

Mikor már öröm ül arcodon ,senki sem hallgat rád ,

Hivjál mert én ott leszek ,mint egy hűséges barát ,

Egy magányos éjjelen ,ha nincs akire gondolj ,

Jövök ,sietek ,itt vagyok én neked,

A puha párnáid közt  ha könnyeid elerednek ,

Ne gondolj másra ,itt vagyok én neked ,

Puha paplanyoddal betakarlak, két karommal átkarollak ,

Itt vagyok én  elaltatlak ,álomban ringatlak .

          GONDOLATOK

Fejér Gizella

Gondolatok kavarognak agyamban

Lángok csapnak a magasban

Szemek tűze égig érnek

Kezek érintése földben gyökereznek

Egymásban fonodó fák

Nem jut be a napsugár

Föntről nézve oly kevés

Érezni a szellő hűvös leheletét

A tűzfény szikrázó üzenetét

A pók hálóját kidobja

Egy röpke pillanatra behálózza

Mint kigyódzó indák, tested körben fonják

A fényre eső ékes léptem

Hová vezet e keskeny ösvény

Oly gyorsan fútnak át agyamon

Mint sűvitő szelek a kopár falon

Az idő nem szab határt

Irányitja az élet folyamát

Éjjeli gyötrelem ,kinszenvedés

Nincs korkűlömbség nincs vagyon

Nincs tisztelet ,nincs érintett vágy

Mint befagyott tó szükkörben zár .

                   SZERETNÉK

Fejér Gizella

Szeretnék rózsabokor lenni ,gyöngyharmatot inni

Bimbót fakasztani ,szép nagyra nyilni ,

Szeretnék méhecske lenni ,a rózsádra szállni ,

Édes mézes csókjaimmal  ajkadat csókolni ,

Szeretnék zöld pázsint lenni ,

Tarka mezőt varázsolni ,napfényben tündökölni ,

Szeretnék fa lenni ,gyökeret ereszteni ,

Pompámban tündökölni ,virágban borúlni ,

Szellők szárnyán illatot ereszteni ,

Szeretném az édes gyümölcsöm a kosaradban rakni ,

Szeretnék madárdal lenni ,ablakodra szállni ,

A gyönyörű nótámmal ,a lelkedre hatni ,

Minden szomorú szivet megvigasztalni .