December

Népi megfigyelések:
- ha december lágy, esős, a vetés csak meglehetős
- téli köd keleti széllel olvadást okoz, a nyugati szél meg fagyot hoz
- fehér Karácsony, fekete Húsvét
- lucskos karácsony rossz nyár, rossz termés
- meleg Karácsony, hideg tél
- ha Karácsony éjjelén keletről fúj a szél, marhadögtől félhetsz, ha északnyugati szél fúj emberhalál, ha déli szél fúj betegség, ha északi szél fúj, akkor pedig jó esztendő várható.

Válasz

Katalin Napra...

Katalin napjához férjjósló hiedelmek és praktikák kapcsolódnak. A lányok gyümölcsfaágat állítanak a vízbe, és ha az karácsonyra kihajt, közel van a férjhez menés. Az ágat sokfelé Katalin ágnak nevezik. A fiúk böjtölnek e napon, hogy álmukban meglássák a jövendőbelijüket.

Számos vidéken dologtiltó nap a Katalin. Nem sütnek kenyeret, nem őrölnek a malmok, nem szántanak. A régi öregek szerint: amilyen Katalin napja, olyan a január, amilyen a következő nap, olyan a február.

Katalin-nap a régi pásztoremberek emlékezetes napja volt, mivel ezen a napon hajtották ki utoljára a csordát.

Katalin-napkor egy zsákba dughagymát szedtek és felkötötték a szabadkéménybe, hogy meleg és gőz járja át.

Katalin napja időjósló és szerelmi varázsnap is.

Időjósló megfigyelés szerint, ha Katalinkor kopog, karácsonykor tocsog. Ennek a fordítottja is érvényes, ami azt jelenti, hogy a Katalin-napi fagy esős karácsonyt hoz, a Katalin-napi eső pedig szép, fagyos ünnepet.
Ha Katalin szépen fénylik, a Karácsony vízben úszik.
Ezt bizonyítja a közmondás is: ha Katalinkor megállott a liba a jégen, akkor karácsonykor sáros lesz.

Katalin napjával befejeződtek az őszi bálok, lakodalmak. Régen az ünnep után sem lakodalmat, sem táncmulatságot nem szoktak rendezni, mivel közelgett az adventi időszak.

Szokás volt Katalin-napján valamely gyümölcsfa ágát vízbe tenni - ez volt a Katalin-gally - , ha ez karácsonyig kivirágzott, azt jelentette, hogy az a lány, aki az ágat vízbe tette, a következő évben férjhez mehet.

Sóvidéken a lányok Katalin-napi szokása az orgonaág virágoztatása volt. Vizes edénybe néhány orgonaágat állítottak és mindegyiknek legénynevet adtak. Úgy tartották, amelyik ág kivirágzik karácsonyra, olyan nevű legény lesz a leány jövendőbelije.

Katalin-nap női dologtiltó nap, a Szerémségben ilyenkor nem szabadott kenyeret sütni.

Doroszlón viszont férfi dologtiltó napként tartották számon. Nem szabadott szántani, sem befogni a kocsit, ne forogjon a kerék, mert Katalint kerékbe törték. Leálltak a malmok is, a kendergyárak, az összes kerekesek, malmosok a templomba mentek, mert védőszentjük volt Katalin.

Csantavéren, Sárosfán ezen a napon böjtöltek a legények, hogy megálmodják, ki lesz a feleségük.

Válasz

Szent Erzsébet-napja
Tél elejét szabja,

Ha Erzsébet napján esik a hó, akkor “Erzsébet megrázta pendelyét”.

Válasz

November 11. Márton napja

Márton-napi időjóslás
A sült liba mellcsontjából az időjárásra jósoltak: ha a csont barna és rövid, akkor sáros lesz a tél, ha viszont hosszú és fehér, akkor havas. Az aznapi időjárásnak viszont az ellenkezője várható: „Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.” Másik megfogalmazásban: „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.” Sokfelé úgy vélik, hogy az aznapi idő a márciusi időt mutatja. A néphit szerint a Márton-napi eső utána rendszerint fagy, majd szárazság következik. Az őszi időjárás a bor minőségére is hatással van: „A bornak szent Márton a bírája”, amit lehet úgy is érteni, hogy ilyenkor már iható az újbor.

Válasz

November

- ha Mindenszentek napján hó esik, nem olvad el márciusig
- ha Mindenszentek napja nedves, lágy telet várhatunk, ha pedig száraz, úgy kemény tél következik
- ha Katalin kopog, a Karácsony locsog
- Márton olykor fehér lovon jár
- ha Márton lúdja jégen áll, karácsonykor sárban botorkál.

Válasz

Októberi népi megfigyelések:

- ha októberben a hónap elején sok csillag esik, úgy szép idő lesz
- az októberi zivatar szeszélyes telet jelent
- sok októberi eső, termékeny eső, vagy sok októberi eső, sok decemberi szél
- ha meleg október hónapja, hideg lesz a február
- ha októberben fagy és szél van, úgy január hónapja enyhe lesz

Azt szokták mondani: „Október időjárását várd márciusban” – vagyis a márciusi időjárásra lehet következtetni az októberiből.

Ha ökörnyál száll a levegőben, vagy a fák másodszor virágzanak, hosszú, szép ősz lesz. Ha meleget érzel, a február lesz hideg. Ha fúj a hideg szél, enyhe január köszönt be. Zivatar esetén hideg, szeles télre számíts.

A fákat is érdemes figyelni, mert ha a fák levelei sokáig és nehezen hullanak le, nagy tél lesz. De ha hamar elbúcsúznak az ágaktól, hamar beáll a hideg, jövőre pedig bő lesz az esztendő. Ha viszont sok levél marad a fákon, jövőre sok hernyó támadja majd meg őket. A sok és kemény magú gyümölcs, a sok makk is hosszú, kemény telet jelez – hallani Szlavónia és Baranya falvaiban.

Válasz

Szeptember:

"- ha szeptemberben megdördül az ég, a fák sok virágot hoznak még- ha másodszor is kivirágzik az akác, akkor hosszú, meleg őszre lehet számítani- ha korán lehullanak a falevelek, a gólyák és a fecskék korán útra kelnek, akkor hamarosan megérkezik a hideg idő..."


Szeptember 1.
Egyed napja, őszkezdő nap.( Szent Egyed remete a VIII. században élt Provence-ban.)
Sok helyütt ekkor kezdték meg a búza és a rozs vetését, mert azt tartották, akkor bő termésre számíthatnak.
Erdélyben ezen a napon állnak szolgálatba a pásztorok. Azokat a disznókat, amelyeket karácsony táján akartak levágni e naptól hízóra fogták.
Ha esett az eső Egyed napján, esős őszre számítottak, ellenkező esetben szárazra.

Válasz

Augusztus

Új kenyér hava – Kisasszony hava – Nyárutó – augusztus

Népi megfigyelések:
- ha forró az augusztus első héten, sokáig lesz hó a télen
- ha sok az eső augusztusban, nem lesz jó bor a hordóban
- az idő Bertalan napján (augusztus 24-én), olyan lesz az ősz.

Válasz

Július

Népi megfigyelések:

- ha július nem főz, szeptembernek nem lesz mit ennie
- Sarlós Boldogasszony napi eső Lőrinc-napig tart
- ha Mária-Magdolna napján (július 22.) szép az idő, jót tesz, ha rossz, úgy ártalmas
- ha Anna (július 26.) napján a hangyák bolyokat készítenek, úgy csapadékos tél lesz
- Ernő napi (július 31.) eső langyos telet hoz.

Válasz

Június

Nyárelő, Medárd, Szent Iván vagy Napisten hava.
Nevét Junóról (római istennőről) kapta, aki Jupiter felesége volt. A meteorológiai nyár első hónapja, ami Magyarországon egyben a legcsapadékosabb hónapnak is számít. Átlagosan 60-90 mm csapadék hullik júniusban, de ez legtöbbször helyi záporok, zivatarok formájában érkezik, így gyakran előfordulnak száraz, csapadékszegény körzetek is. Sokakban azonban a nyár első hónapja az eperszüret időszakaként él és a korai cseresznye is javában érik már ilyenkor.

Népi mondóka

Ha száraz a nyár eleje
Szent Víd
Bő esőt hoz, szavamra, ezt
Elhidd!
Margit-napi esőcseppek
Tizennégy napig peregnek.
János-napi zivatar
Negyven napig elvakar.

Válasz