Farsangi napok...

A farsangi időszak nevezetes napjai:

Január 6.: Vízkereszt (a Három Királyok napja): A farsang kezdete

A Vízkereszt utáni első hétfő: regölő hétfő.  A Dunántúlon az eladófélben lévő leányoknak ekkor regöltek vőlegényt.

Farsangfarka: a leghíresebb farsangi napok az ünnepi időszak végén.  

Ezek: a farsangvasárnap, a farsang hétfő, a húshagyókedd és a hamvazószerda.  Ez az utolsó nap a negyvennapos böjt előtt, amikor még annyit szabad enni a hagyományos farsangi ételekből, ki mennyit akar: kocsonyát, káposztát és fánkot.

 A hamvazószerdát követő torkos csütörtök - habár a húsvéti böjt kezdete – a farsangi maradékok elfogyasztásának a napja.  A böjt alatt viszont húst nem szabad enni, csak tésztát, aszalt gyümölcsöt, leveseket és más böjti ételeket.

Bizonyos vidékeken úgy tartották, hogy az eladósorban lévő lányoknak  a farsang idején mindenképpen párt kell választaniuk.  A farsangi időszak végén a vénlányokat különféle módokon kifigurázták, például az úgynevezett tuskóhúzással.  A falun – nagy zajjal – végighúzott tuskót a legények a vénlányok kapujára kötötték, és lánycsúfoló dalokat énekeltek.

A húshagyókedd a nagyböjt kezdetét megelőző utolsó nap a keresztény egyházi évben, azaz a hamvazószerda előtti nap. A név is a böjt kezdetére utal, azaz ezen a napon lehet utoljára húst fogyasztani. Mind Magyarországon, mind a világ számos más pontján különféle ünnepségek és népszokások kapcsolódnak e naphoz, sok helyütt karneválnak vagy fesztiváloknak ad helyet. Francia neve Mardi gras, szó szerint „kövér kedd”. Angol neve Shrove Tuesday (gyóntató kedd), inkább a böjt előtti megtisztulásra utal.
A húshagyókedd mozgó dátumú ünnep, időpontja a húsvét időpontjától függ, a húsvéttól visszafelé számított hetedik vasárnap utáni kedd, azaz a húsvétvasárnap előtti negyvenhetedik nap. Legkorábbi lehetséges dátuma: február 3., a legkésőbbi március 9.

A húshagyókedd világszerte

A húshagyókedd a farsangi szezon utolsó napja, sok helyen ünneplik karnevállal, felvonulással. Talán a leghíresebb a New Orleans-i karnevál, amelyet Mardi Gras-felvonulásnak is neveznek. Húshagyókeddre esik a híres velencei karnevál utolsó napja is. A karnevál szó egyik etimológiája szerint a szó a latin carne levare (a hús elhagyása) kifejezésből származik, mások szerint carne vale (búcsú a hústól) adja a szó eredetét.

Nagy-Britanniában (illetve az angolszász országokban) Pancake Day-nek (Palacsinta Nap) is nevezik (a hivatalos anglikán Shrove Tuesday megnevezés mellett). A név eredete az 1400-as évekre nyúlik vissza, és azzal magyarázható, hogy a nagyböjt előtti utolsó napon a háztartásban található tojás és zsír elfogyasztásának egyik legegyszerűbb (és emellett legkellemesebb) módja a palacsinta készítése volt. A Pancake Day-en pancake race-eket (kb. palacsinta-futás) is tartanak, amelyeken a résztvevők (gyakran vicces öltözékekben) palacsintasütővel a kézben futnak versenyt, miközben a palacsintát fel-feldobva meg is kell forgatni. A leghíresebb pancake race-t a szokás szülőhelyén, a buckinghamshire-i Olney városában tartják. A futáson kívül sok más, palacsintával kapcsolatos vetélkedés is szokásos ezen a napon, pl. palacsintaevés, vagy a legfinomabb palacsitatöltelékek versenye.

Szokások Magyarországon: 

Zala megyében több faluban, így például Reszneken, Csesztregen, Milejszegen húshagyókedden 'maskurázás' a szokás. Nappal, kora délután a gyerekek maskurának öltöznek, különféle házi készítésű jelmezeket öltenek magukra és járják a falu házait. Az őket fogadó házaktól apró ajándékokat, cukorkát, édességet, pénzt kapnak. Este a felnőttek öltöznek be, olyan módon, hogy függönydarabbal, ronggyal az arcukat eltakarják. A fogadó házaknál igyekeznek kitalálni, kit rejt a 'maskura', kérdezgetik, ugratják egymást némi alkoholfogyasztással oldva a hangulatot.

***************************************************************

Karnevál herceg farsangi diadalmenete hamvazószerdára virradóan halottasmenetté változik. Európában általános szokás (volt), hogy a farsangot jelképező alakot: óriás papírmasé bábut, medvemaszkát, vesszőből, szalmából, rongyból formált torz képmást megjátszott jajveszékelés közben kivégzik, többnyire hatalmas máglyán elégetik, maradványait pedig eltemetik. Nálunk a szokásnak farsangtemetés, téltemetés, télkihordás a neve.

Hamvazószerda vagy régi nevén hamvas szerda, szárazszerda, böjtfogószerda, illetve böjtfőszerda a húshagyókedd utáni nap, húsvétvasárnaptól visszaszámolva a negyvenedik hétköznap. 2019-ben március 6-ra esik. Ettől a naptól kezdődik a nagyböjt.

A hamvazószerda hagyománya a 12. századig nyúlik vissza. Az őskeresztények ezen a napon vezeklés gyanánt hamut szórtak a fejükre, ez volt a hamvazkodás. Az ókereszténység idejében a bűnösök fejére a püspök a templomban hintett hamut, majd nagycsütörtökig kiutasította őket a templomból.

Hamvazószerdán az előző évi virágvasárnapi barka elégetéséből származó hamuval keresztet rajzolnak a hívők homlokára. Eközben a pap azt mondja: Ember, emlékezz rá, hogy porból vagy, és porrá leszel. A másik verzió: Térjetek meg, és higgyetek az evangéliumnak. A hagyományt II. Orbán pápa rendelte el 1091-ben.

A néphiedelem szerint, aki hamvazószerdán hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje. A régiek, hogy azokat a családtagjaikat is megvédjék a fejfájástól, akik nem mentek el a templomba hamvazkodni, összedörzsölték velük a homlokukat.

**************************************************************

Farsang farka

A farsangi időszak utolsó három napját a néphagyomány farsang farkának nevezi.

Ekkor kerülnek sorra az utolsó nagy farsangi és báli mulatságok.

Farsang farkának első napja farsang vasárnap, más nevén csonthagyó vasárnap, illetve ötvened vasárnap. Ezen a napon a legények kedvesük bokrétáját kalapjukba tűzve indultak táncmulatságba. Régen ezen a napon készítették el a telet jelképező szalmabábut, melyet felöltöztettek.

A legények délután felöltöztek „maszkába” és végigvonultak a falun. Az idősebbek a házuk előtt „bámészkodtak”, tőlük szalonnát, kolbászt, tojást kértek, amit megsütöttek egy közeli háznál, majd este a bálozók megették.

A farsangvasárnap a farsangi időszak végén levő farsang farkának első napja. Számos helyen ezen a napon tűzték a legények kalapjukra a kiválasztott lányok bokrétáját. Hétfő a farsang farkának középső napja. Gyakran ezen a napon tartották az asszonyfarsangot. Ezen a napon a nők korlátlanul ihattak, zeneszó mellett nótáztak, férfi módra mulattak. Ezután húsvétig már tilos volt az esküvő, a tánc és a vígadalom. A húshagyó kedd, a farsang és egyben a farsang farkának utolsó napja, a farsangtemetés időpontja. Ezen a napon általában szalmabábut vagy koporsót égettek, jelképesen lezárták a farsangot és a telet.

Ekkor  zajlik a téltemetés a sokacoknál és másutt is. Ekkor máglya épül (Mohácson új a vasárnapi, turistáknak szóló  helyén). Máglyára kerül a híres farsangi koporsó és az esti sötétben együtt ég el a tűzzel.

Gonoszűző, tisztító, termésvarázsló a farsang farkának minden szokása. A zajos kongózás, hajnalozás, az állatlakodalom, a hamis bíróság, a tréfás temetés, mely  a falu bűneinek eltemetésével együtt a tél „elhantolása” , a sardózás, a busó és a kuka (dőre) járás  csak néhány a farsangfarki szokásokból.

Régen  ekkor volt  legény- és leányavatás kemény próbája is; de a fiatalasszonyok és leányok életvesszővel való „megütögetése” és az állatok körülfüstölése is. A hajdan volt farsangon „elszabadult a pokol”, a régi törvény ekkor érdeklődés hiányában  szünetelt...

***************************************************************

Torkos csütörtök

A hamvazószerda utáni csütörtököt nevezték „csonkacsütörtöknek”, amely napon egyes szokások szerint ismét szabad volt húst enni, hogy elfogyasszák a farsangi maradékot, ne pazaroljanak. A torkos csütörtök, vagy tréfás néven „zabálócsütörtök”, „zsíroscsütörtök” sok félreértésre ad okot napjainkban. A torkos csütörtök a farsang egy különleges napja volt, mely valaha része volt a magyar népszokásoknak is. A közelgő nagyböjt előtt ezen a napon bőségesen fogyasztottak zsírban gazdag (mert a jó ételek bő zsírban készülnek), és egyben a farsangi időszakhoz kötődő ételeket, mint például a fánk. Valamint megengedett volt a szokásosnál mohóbban, torkosabban étkezni. A farsangi jólétet ezzel a nagy mulatozással búcsúztatták, amire utalhat az is hogy itt az egész hetet „kövérhétnek”, vagy „zabálóhétnek” nevezték. 

**************************************************************

Az ezt elkövető böjti időszak nem csak a fizikai, hanem a lelki megtisztulás ideje is volt, tudták ezt eleink is. Kívül-belül megtisztították magukat, házukat, házuktáját. A böjt csendje segíti a befelé fordulást, az elszámolást, önmagunkkal való szembenézést is. Ez valójában a tényleges nagytakarítás ideje. Használjuk ki mi is ezt az időszakot, hogy a húsvéttal és a tavasszal újjászülethessünk. Lépjünk túl mindenféle idejétmúlt érzelemmel, gondolattal, tegyünk rendet életünkben. Ehhez minden segítséget megkapunk! Ez a „böjt csodája”, ez a valódi újjászületés.