Egy parányi tengeri rákfélének már sikerült megvalósítania sok ember vágyálmát. Speciális pigmentelrendeződése miatt képes teljesen láthatatlanná válni, majd újra megjelenni. 

  A tengeri zafír (Sapphirina sp.) néven ismert, pár milliméteres tengeri evezőlábú rákokat egyesek találóan a „a valaha nem látott leggyönyörűbb állatnak” nevezik. Az ironikus név utal a sokszor színpompás diszkógömbökként villogó rákocskák különleges képességére, hogy

teljesen el tudnak tűnni a szemlélők szeme elől.

Az Amerikai Kémiai Társaság folyóiratában megjelent új kutatás most feltárja a láthatatlanná válás mechanizmusát.

A kutatók már eddig is tudták, hogy a szikrázó színek a hatszögletű guaninkristályok jelenlétének köszönhetők (ezek felelősek a kaméleonok gyors színváltoztatásáért is), amelyek rétegesen helyezkednek el a sejtek kocsonyás anyagában, a citoplazmában.

Meghatározó a citoplazma vastagsága

Kiderült, hogy a citoplazmaréteg vastagsága – és ebből következően a kristályrétegek távolsága – határozza meg, hogy milyen hullámhosszúságú fényt vernek vissza a kristályok, azaz milyen színűnek látszanak.

A kutatók pásztázó elektronmikroszkóp segítségével vizsgálták a rétegek elrendezését, és felfedezték, hogy miközben a kristálylemezek vastagsága meglehetősen egyforma a különféle színezetű fajoknál, a citoplazma vastagsága 50-200 nanométer között változik.

A hatszögletű pigmentkristályok elektronmikroszkópos képe felülről (balra) és oldalról (jobbra)

Forrás: J. Chae, S. Nishida / Marine Biology

A láthatatlanság kulcsa a fény beesési szöge

Ráadásul a rákocskák színe attól függően is változik, milyen szögben éri a fény a kristályokat. Ha 45 fokos a beesési szög,

akkor a visszavert fény hullámhossza eltolódik a láthatóból az ultraibolya tartományba. A szemünk kiszűri az ultraibolya sugarakat, ezért tűnnek el látszólag egy szempillantás alatt ezek az apró állatkák.

„Egy izgalmas kérdés azonban még mindig megválaszolatlan maradt” – mondta a kutatások vezetője Lia Addadi, az izraeli Weizmann Tudományos Intézet munkatársa.

Vajon a színkülönbségek genetikailag meghatározottak és mindegyik hím adott színűnek születik, vagy képesek szabályozni a visszavert színt?”

Gyakorlati haszna is lehet

A mostani eredményeknek gyakorlati hasznuk is lehet az új optikai technológiák kifejlesztésében. Ilyenek lehetnek

a különböző fényvisszaverő bevonatok vagy optikai kijelzők.

A láthatatlanná tevő köpönyegről nem esik szó, de ki tudja, mit hoz a jövő e téren.

videó is készült erről az állatkáról

https://www.youtube.com/watch?v=26kus22RaTo

forrás:origo.hu