Március

Március a meteorológiai évszakváltások szerint az első tavaszi hónap (csillagászatilag nem hónapváltáskor következik az évszakváltás). Ősi magyar nevén Kikelet hava, de a népi kalendáriumban pedig Böjtmás havaként említik. A tavasz első hónapjáról azt mondják: „Ha böjtmás hava száraz, Szent György hava nedves”, azaz esős áprilist jelez a csapadék nélküli március. S rámutat az egész esztendőre, a néphit szerint amennyi köd van márciusban, annyi lesz a zápor is.

Nevét Marsról, a háború római istenéről kapta. Épp ezért az ókori Rómában szerencsésnek tartották, ha háborút ez időtájt indították.

Jeles napok: 

március 1.: Székelyeink Baba Marta-napnak is emlegetik e napot. Azt tartják, ha Baba Marta mérges, azaz március első napja rossz időt hozott, akkor még kellemetlen, rossz időjárást várhatunk.

március 8. - Nemzetközi Nőnap

A nőnap a mai virágos, kedveskedős megemlékezéssel szemben munkásmozgalmi eredetű. 1857. március 8-án emberibb munkafeltételeket és magasabb fizetést követelő textilipari nődolgozók tüntettek New York utcáin. A nemzetközi nőnapot az ENSZ is a világnapok közt tartja számon.

március 9.: Azt tartják a bácskai meg a baranyai öregek, hogy amilyen időjárás uralkodik Franciska napján, olyan lesz egész márciusban.

március 10.: Időjárás mutató nap. Azt állítják az időjárást figyelő földművesek és pásztorok, hogy e nap időjárása 40 napig tart. Különösen az e napi hideg, fagy okoz gondot, mert ha fagy 40 vértanú napján, még 40 napig várhatjuk a zord időt.

március 12.: Gergely napja. Ez a középkorban sokfelé tavaszkezdő, meleg váró nap. A Juliánus-naptár szerint a tavaszi nap-éj egyenlőség napja volt. A naphoz kapcsolódó legismertebb népszokás a gergelyjárás. Gergely napjához időjárás- és termésjóslás is kapcsolódott. Ismert szólás van arra, ha ezen a napon esik a hó: “Megrázza még szakállát Gergely.” Régen e napon a honti gyerekek acélt és tűzkövet tartva kezükben így köszöntöttek: “acélt hoztam, tüzet ütöttem kegyelmeteknek”. Az acélt úgy dobták a földre, hogy az egy darabig forogjon; a tavaszba forduló napot idézték vele. Névünnepe vetőnapnak számított búzára, rozsra, hüvelyesekre és palántás növényekre. 

március 15. - Nemzeti ünnepünk:Ezen a napon a magyar szabadságharc kezdetét ünnepeljük. Március 15. jelképpé vált. Nemzetünk szabadságszeretetét, szabadság utáni vágyát fejezi ki. Március 15-én minden megemlékező kokárdát tűz a ruhájára.

március 18., 19., 21.: Sándor-József-Benedek napja. A néphit úgy tartja, hogy ezek a napok vetnek véget a hosszú, hideg télnek és ekkor veszi kezdetét a termékeny tavasz: “Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget.” “Ám ha üres ez a zsák, nem kapod csak a harmadát” – fűzik hozzá a Muravidéken.

március 21.: Benedek napja a “hivatalos” tavaszkezdés, azaz a tavaszi nap-éj egyenlőség napja (valójában nem minden évben esik erre a napra a pontos csillagászati esemény).

március 24.: Vetni kell a káposztát és a káposzta-féléket – mondják a kertészkedő háziasszonyok Szlavóniában. De vigyázni kell, ha távolabbi földre esik a vető, úgy nézze, hogy ne találkozzék útközben kakassal, mert majd repce nő a káposzta helyett.

március 25.: Gyümölcsoltó Boldogasszony napja. Jézus fogantatásának ünnepe. Egyike az év legjelentősebb Mária-ünnepeinek. E nap alkalmas a fák oltására, szemzésére. Gyimesben úgy hitték, ha ezen a napon rossz idő van, akkor rossz tavasz várható.

március 25. - Virágvasárnap / Húsvéti ünnepkör kezdete /

Virágvasárnap a húsvét előtti vasárnap neve. Ezen a napon vonult be Jézus Jeruzsálembe. A Közel – Kelet országaiban az volt a szokás, hogy az arra méltó személyek útját valamilyen módon befedjék. Az emberek megadták Jézus Krisztusnak ezt a tiszteletet. Útját pálmaágakkal takarták be. A pálma a győzelem és a diadal jelképe. Ezért az ünnep neve több nyelven pálmavasárnap. Mivel az európai országok többségében nincsenek pálmák, az ünnepléskor a pálmaágakat itt gyakran más fák ágaival helyettesítették. A magyar népszokásokban a virágvasárnaphoz kapcsolódott a barkaszentelés

Barkaszentelés = Virágvasárnap mise előtt pálma- és olajfa-ágakat, vagy ezek hiányában más, barkás ágakat megáldanak és körmenetben körülvisznek a templomban.

március 29. Nagycsütörtökön Jézus utolsó vacsoráját idézzük fel az Olajfák-hegyén, ahol elfogják őt és elkezdődik a szenvedése. Ezen az estén a harangok elhallgatnak, majd csak nagyszombaton hallhatjuk őket újra. Nagycsütörtökön szokás a "nagycsütörtöki lábmosás" is, utalva ezzel az alázatosság fontosságára.

március 30. - Nagypéntek

A nagyhét az újjászületésre koncentrál. A természet megújulása a test és a lélek megújulását is hozza. A magyar falun a parasztok a nagyhét tiszteletére nagy gonddal megtisztították az egész portát, beleértve az istállót és melléképületeket is. A szerszámokat is letisztogatták, kifényesítették. Különös gonddal készültek ilyenkor az évi gyónásra, szentáldozásra is.

Nagypéntek Jézus kereszthalálának és sírban nyugvásának emléknapja, a húsvétot megelőző péntek. Az ünnep első nyomai a 4–5. sz.-ig nyúlnak vissza. Szertartásai már a 8–9. sz.-ban kialakultak; ezekben a gyász és a kereszt tisztelete, imádása domborodik ki, bár az ősegyházban nem tartották ünnepnek, mert böjti nap volt.

Jeruzsálemben ezen a napon imádkozva vonultak az utolsó vacsora termétől a kálváriáig, ahol a püspök tiszteletadásra felmutatta a szent kereszt ereklyéjét. Utána szentírási részleteket olvastak fel és a papság kisebb csoportoknak mondott beszédet. Rómában a 7. századtól kezdve olvasták János evangéliumából Jézus szenvedéstörténetét. A 8. században a pápa kezében a tömjénezővel haladt a szent kereszt ereklyéje előtt, majd a kereszthódolat után igeliturgia következett. Szentáldozás nem volt, a 12. századtól csak a szertartást végző pap áldozott. XII. Piusz pápa 1955-ben engedélyezte ismét az áldozást, a nagyhét megújításával.

A nagypénteki szertartás időpontja az őskeresztény kortól a középkorig az Úr halálának órájához, délután 3 órához igazodott. Ez később átkerült a délelőtti órákba, így a nagypénteki liturgia is délelőttre került. XII. Pius pápa reformja állította vissza a délutáni ünneplést.

Nagypénteken az egyházban nincs mise, mert ezen a napon maga Jézus, az örök főpap mutatja be az áldozatot. Nagypénteken igeliturgia van, áldoztatással. A templomban vagy a kálvárián, keresztúti ájtatosságon vesznek részt a hívek. Ezen a napon hústilalom és szigorú böjt van. Nagypéntek a reformátusok egyetlen hagyományos böjti napja.

Jézus Krisztus kereszthalála, a keresztre feszítés Poncius Pilátus kormányzása idején történt Kr. u. 26 és 35 között.

március 31. Nagyszombat :

A keresztény naptárban nagyszombat a húsvétot megelőző nap. Ezt tartják a húsvéti örömünnep kezdetének. Nagyszombaton ér véget a böjti időszak és ezen a napon "visszatérnek" a harangok is. Este tűzszenteléssel kezdődik az ünneplés, ahol a tűz Jézus Krisztust jelképezi. Feltámadása reményt ad az embereknek. Úgy tartják, az új tűz, amivel húsvéti ételeiket készítették a keresztények, a megszentelt nagyszombati tűz parazsától lobbant lángra. A nagyszombati szertartás után a következő mise általában éjfélkor kezdődik, amely már Jézus feltámadását jelzi.

Feltámadás napja: ekkor a családok közös reggeliken vesznek részt, ahol kalácsot, tojást, sonkát, zöldségeket, bárányhúst és bort tesznek ki az ünnepi asztalra. A bárány Jézus áldozatát szimbolizálja, a bor Krisztus vérét, a tojás pedig az újjászületést jelképezi. Ezen a napon munka- és seprési tilalmat rendeltek el a hagyományok szerint, félve attól, nehogy elseperjék a házhoz érkező locsolókat. Az egyik legrégebbi és legfontosabb húsvéti szertartás az ételszentelés.

A szentelésre szánt ételek: sonka, bárány, bor, kalács, kenyér. A tojás egyébként is fontos szereplője a húsvétnak. Az egészben főtt tojás a családi összetartozást mutatja, ezért is tartották és tartják még ma is fontosnak a családi reggeliket. Akik közösen fogyasztják el a tojást, azok mindig tudják, hogy hova kell visszatalálniuk, ha esetleg valamikor is eltévednének életük folyamán. A megszentelt ételek maradékainak is különleges szerepe van az ünnepek alatt. A sonka csontját például azért akasztották ki a gyümölcsfák ágaira, hogy sok termés legyen rajtuk.

A húsvét a keresztények legfontosabb ünnepe, de a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is.

A mozgó ünnepek közé tartozik. /nem esik az évnek mindig ugyanarra a napjára. A Biblia szerint Jézus– pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Áldozatával megváltotta minden emberbűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett.

Húsvét vasárnap(április 1)

Délelőtt ünnepi szentmisét tartanak. Ehhez a naphoz tartozott az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás pedig az újjászületés jelképe.

 Húsvét hétfő(április 2)

Ezen a napon sok népszokás él, például a locsolkodás, a hímes tojás ajándékozás. A víz megtisztító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak. Régi korokban a piros színnek védő erőt tulajdonítottak. A húsvéti tojások piros színe egyes feltételezések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása és a tojások díszítése az egész világon elterjedt.

Március 27. - A nyári időszámítás kezdete

A nyári időszámítás széles körben elfogadott rendszer, melyben a helyi időt 1 órával előre állítják az adott időzóna idejéhez képest. Az elnevezés onnan ered, hogy ez az időszámítás nagyrészt a nyári időszakra esik. Európában a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik. Kezdetben csupán azért javasolták, mert a napfényes órák magasabb száma miatt energiát lehet vele megtakarítani. Használata azonban más előnnyel is jár. Az egy órával hosszabb természetes világítás előny mindazoknak, akik a szabadban szerveznek programot, strandolnak, hétvégi telkükön, családi házuk kertjében dolgoznak. A nyári időszámítás szabályait az Európai Unió 1996-ban egységesítette.

 Tóth Árpád: MÁRCIUS

Március hónapra nem vagyok zavarban:

Ibolyadivat lesz a barna avarban,

Beljebb az uccákon s kijjebb a tereken

Ott is friss csokrait nyitja a szerelem.

Drága, szép, vad hónap, mely még hóval csapkod,

De félkézzel már a rügyek selymén kapkod,

Nyílik a kénytelen hosszú szobafogság,

S édes szájjal kurjant az ifjú Szabadság.

Petőfi hónapja! közibénk suhanva,

Bár lennél szabadság új, tündéri anyja,

Anyja szabad szónak s másnak, ami kell még,

Ne csüggednének a magyar szívek s elmék!

"Csakhogy itt vagy, te szép, te kedves kikelet! 

Terítsd ki, terítsd ki zöld bársony szőnyeged! 

Ékesítsd ezüsttel a fűzfa-gallyakat! 

Árassz ránk napsugárt! Hozd meg a madarat!"

(Gárdonyi Géza)