Ahhoz, hogy tudjuk, mikor és miért érdemes a visszérkrémek alkalmazásához folyamodnunk, mire mehetünk az ,,önkezeléssel", nem árt ismernünk a visszeresség kialakulásának okait és a betegség stádiumait, valamint azt is, hogy elhanyagolt (vagy félrekezelt) esetekben milyen veszélyeknek tesszük ki magunkat.

A kis probléma nagy kockázatai  A visszérbetegség tünetei előrehaladottsága mértékének megfelelő erősséggel jelentkeznek. A korai stádium, amikor „csak” a seprűvénák vagy pókvénák bőrrajzolata jelenik meg a belső talpélen, belbokán, általábannem okoz panaszokat.  A betegség súlyosbodását jelzi, ha már a nagyobb, bőrfelszínből kitüremkedő vénák is megjelennek az alsó végtagon. Az erek kitágulásának következtében a keringés lelassul, a vivőerekben folyadékpangás alakul ki. Ennek kellemetlen és bántó jele a láb ödémásodása, bedagadása. A folyadék felhalmozódása miatt az erek belső fala károsodhat, ami fájdalmas, és egyben gyulladásos állapothoz vezethet.  A betegség súlyosbodását jellegzetes bőrtünetek – barnás elszíneződés, a bőrfelszín tömörré, keménnyé válása – jelzik. A visszér körüli bőr bebarnulása arra utal, hogy a vér a megnövekedett nyomás hatására kilépett „medréből”, és átszivárgott a környező bőrszövetekbe. A bőrön (elsősorban a bokáknál) viszkető, berepedező, nedvedző bőrelváltozás (ún. visszeres ekcéma) is megjelenhet, mégpedig a kitágult visszerekben lerakódott salakanyagok hatására. Az elégtelen keringés miatt az alsó végtag bőre kifekélyesedhet, majd szövetei elhalhatnak, ezért a lábszárfekély egyre nagyobb területre terjed ki.  A tüneti kezelés csapdái  Sokan – elsősorban a nők – először esztétikai problémának tartják a lábszárukon megjelenő pókhálószerű értágulatokat, ám amikor azok jócskán kitüremkednek a bőrfelületből, egyre vastagabbakká és sötétebbekké válnak, majd mind kellemetlenebb panaszokat, például nehézlábérzést, ödémásodást, lábfeszülést, -viszketést, éjszakai lábikragörcsöt okoznak, bizalommal fordulnak a gyakran reklámozott különféle, drogériákban, patikákban vény nélkül kapható, helyileg ható visszérkrémekhez, -kenőcsökhöz, -gélekhez, -balzsamokhoz. Ezekről a különféle típusú, állagú és hatóanyag-tartalmú készítményekről azonban nem árt tudni, hogy önmagukban csak a kezdeti stádiumban fellépő, ám kétségkívül kellemetlen panaszokat enyhítik, de a visszereket nem tüntetik el.  Sokszor hiába a szorgalmas kenegetés, bedörzsölés, mert a felületi gyulladás az idő múlásával komolyabb betegséggé alakulhat. Ezt megelőzhetjük, ha szakemberhez: érgyógyászhoz fordulunk, aki vénás betegségünk stádiumának ismeretében javasol terápiás lehetőségeket.  A legjobb megoldás a célzott terápia  Ma már kaphatók ugyan ennek a vénás betegségnek az előrehaladását késleltető, érerősítő hatóanyagokkal dúsított, illetve a gyulladás utáni trombózist megelőző, szájon át szedhető gyógyszerek, heparintartalmú készítmények is. Ezek a vénafalak tágulékonyságát és így a gyulladás kialakulásának kockázatát csökkentik, ám érgyógyászati kivizsgálás, illetve a kezelőorvossal folytatott konzultáció nélkül a vény nélküli „varázsszerek” használata a baj elfedésének, a betegség súlyosbodásának rizikójával járhat.  Az előrehaladott, de nem súlyos esetekben is szükség lehet tehát a kezelőorvos által javasolt készítmények alkalmazására, valamint az általa elrendelt kompressziós terápiára is – ami speciális harisnya, rugalmas pólya, kompressziós térdzokni, combharisnya viselését jelenti. Ezek a gyógyászati segédeszközök összenyomják a felületi vénákat, gátolva bennük a keringést, így a mélyvénákban felgyorsul a véráramlás, így csökken a vénás pangás veszélye, a visszeres végtag vérellátása pedig javul.  Szóba jöhet a visszér műtéti kezelése is, ám ez ma már – a korszerű eljárásoknak köszönhetően – nem jár altatással és vágással. A beavatkozás módjáról a visszértágulat mértéke/mérete, súlyossága alapján dönt az angiológus, pl. az 1-2 mm átmérőjű seprűvénák és a legfeljebb 2-4 mm-es kidagadó erek esetén a szkleroterápia, a kisebb visszértágulatokra a radiofrekvenciás kezelés, míg előrehaladottabb esetekben a radiofrekvenciás műtét hozza meg a legjobb eredményt.  

N. Trencsényi Klára otvenentul.hu