Ősidők óta ismert és alkalmazott gyógynövény. Hagyomány, hogy karácsonykor az emberek megcsókolják egymást a fagyöngy alatt. De miért is? A választ a skandináv mitológiában találjuk meg. A történet így szól: Friggnek, a házasság istennőjének és Odinnak, minden istenek atyjának gyermekeként megszületett Balder, a fény és a tisztaság istene. Balder felcseperedvén figyelmeztetést kapott, hogy az életére törnek. Frigg, imádott fia védelmében, minden élő és élettelenből kicsikarta az ígéretet, hogy nem fogja bántani Baldert. Egyedül a fagyöngyről feledkezett meg.

Egy napon bált rendeztek az istenek, és azzal ütötték el az időt, hogy nyilaikkal a sérthetetlen Balderre lövöldöztek. Amikor Hod, a vak isten került sorra, a gonosz Loki fagyöngyből készített dárdát nyomott a kezébe. A fegyver Balder testébe hatolt, aki holtan rogyott össze. A felháborodott istenek, megengedték Friggnek, hogy azt tegyen a fagyönggyel, amit akar. Frigg a fia halála miatt sírva fakadt, és könnycseppjei a fagyöngyre hullva, apró, fehér kissé üveges bogyókká váltak.

Míg szomorkodott, egyszer csak megcsókolta valaki. Ekkor így szólt: ,,Senkinek nem okozhat többé a fagyöngy szenvedést! Mindenki aki alá áll, lehetőséget kap, hogy a csókkal tegyen tanúbizonyságot megbocsájtásról és szeretetéről''.

Caius Plinius Secundus római természettudós a fagyönggyel kapcsolatban ezt jegyezte fel a keltákról: ,,Semmi sem szentebb számukra, mint a fagyöngy és a fa amelyen nő''. A maguk nyelvén a kelták a fagyöngyöt ,,mindent gyógyítónak'' nevezték. Ha szokás szerint lakomát csapnak , egy fehér ruhát viselő pap felmászik a fára, és aranysarlóval vág le a fagyöngyből. Szent meggyőződésük volt, hogy a fagyöngy bogyójának kipréselt levétől termékenyek lesznek a meddő állatok, és hogy ez a lé egyben általános ellenméreg.

A magyar hagyomány is mint fontos gyógynövényt tartja számon a fagyöngyöt.

Télen a csupaszon meredező faágak lehangoló látványt nyújtanak, azonban öröm a szemnek a csupasz ágak között a zöldellő fagyöngy telepek.

Ezt a kettős jelzést fogalmazta meg Reményik Sándor erdélyi lelkéből fakadó verse a fagyöngyről:

Fagyöngyök

Ha könny a gyöngy:

A fagyöngyök az erdő könnyei,

Parányi könnyek, mozdulatlanok,

Fák sudarára fagyott sóhajok,

Az erdő könnybe fagyott bánata,

Élősködik, mint minden bánat,

Amely az élet ütemére támad

És lassan észrevétlen

Felszürcsöli vérét a büszke fának.

A fagyöngy, félélősködő életmódot folytató örökzöld cserje. A félélősködő életmód azt jelenti, hogy a növény szívógyökereivel a gazdanövény faedényeiből nyers táplálékot szív el. Viszont a levelei fotoszintézisre képesek, így önmaga táplálékát elő tudja állítani az elszívott nyers táplálékból.

A fehér fagyöngy összetéveszthető a hasonló életmódot folytató, lombhullató, sötétzöld levelű, sárga álbogyójú fakínnal, vagy más néven, sárga fagyönggyel. Tehát, a téli hónapokban már nem találkozhatunk vele. A sárga fagyöngy nem gyógynövény.

Domb és hegyvidékeken gyakori. A párás környezetet kedveli, és a fák koronájában él. A leggyakoribb gazdanövényei: alma, nyír, fűz, hárs, vadkörte, vadgesztenye, juhar, magas kőris és erdei fenyő. A bükkféléken nem található meg. Ágai 50-100 cm hosszúak, villásan elágazók, gömbölyű bokrot képeznek.

Felhasznált részei: a levél és a leveles hajtás, ami semmiképen sem ártalmas, de a bogyói (2.kép) igen mérgező hatásúak, így (tea formájában) belső használatra szigorúan tilos az alkalmazásuk. Külsőleg, a népi gyógyászatban bizonyított a bogyók, kenőcs formájában történő alkalmazásának jótékony hatása, a fagyos testrészek gyógyításában.

Gyűjtési ideje: az őszi napfordulótól, a tavaszi napfordulóig (októbertől-áprilisig). A március és április hónapban gyűjtött fagyöngyön már elenyészően kevés a bogyó.

A fehér fagyöngy kiváló vérnyomáscsökkentő, vérkeringést javító, érelmeszesedést gátló, szívműködést segítő. Nemcsak vérnyomást csökkentő, de vérnyomást szabályozó is, ezért akinek ingadozó a vérnyomása, ajánlott a fagyöngy tea használata.

Érelmeszesedés ellen is nagyon hatásos, valamint gyomor-, tüdő-,méh-, és bélvérzések esetén is ajánlott. Ezekben az esetekben csak addig kell a teát fogyasztani, amíg a vérzés el nem múlik. A szívpanaszokat is hatékonyan gyógyítja, úgy, hogy reggel áztassák be a fagyöngyöt, és este lefekvés előtt igyanak meg belőle egy csészével.

Aki a magas vérnyomására rendszeresen fogyasztja a galagonya teát, azoknak is ajánlatos alkalomszerűen, egy hónapban kétszer-háromszor fagyöngy teát is inni, mivel ezzel erősíti a galagonya jótékony hatását. Ezen kívül, a teája nyugtatja a szívet, az immunrendszert erősíti, hatásos a felső légúti gyulladásoknál, a mirigyrendszert kedvezően befolyásolja és kiváló anyagcsere szabályzó szer.

A legújabb klinikai felmérések szerint, nagyban gátolja a rákos sejtek osztódását, de a rák betegség megelőzésére is érdemes néha egy-egy csésze fagyöngyteát fogyasztani.

Tea készítés (Maria Treben receptje alapján): Kizárólag hidegen készítjük! Egy púpozott teáskanálnyi szárított és apróra vágott fagyöngyöt adunk ¼ liter vízhez, reggeltől-estig, vagy estétől reggelig állni hagyjuk, másnap kicsit felmelegítjük és leszűrjük, majd édesítés nélkül fogyasztjuk.

Kúra szerű alkalmazása esetén kérjük ki az orvos véleményét!

Túlzott használata allergiát okozhat!

Gyermekek a fagyöngy teát nem fogyaszthatják!