Szeretettel köszöntelek a Változnak az évszakok közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Változnak az évszakok vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Változnak az évszakok közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Változnak az évszakok vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Változnak az évszakok közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Változnak az évszakok vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Változnak az évszakok közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Változnak az évszakok vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Két pici, öreg falevél…
Drotleff Zoltán verse
Képek, net
Zene,Plamenka Trajkovska
Két pici, öreg falevél…
Két pici, öreg falevél
Egy karcsú, gyenge ágon,
Csendben, oly szomorún mesél,
Mily jó volt régen, nyáron…
Mindig összebújva, szépen
Megfogtuk egymás kezét,
Vígan repdestünk a szélben,
S hallgattuk, hogy mit regélt…
Még vidám volt a napsugár,
Hisz’ ágról-ágra szökkent,
Míg sötétzöld volt a ruhánk,
Életkedvünk sem csökkent.
De te sárga ruhát vettél,
Meggörnyedt hátad, szívem,
Komoly, öreg levél lettél,
Óh, szinte el sem hiszem…
A hangod is oly furcsa lett,
Tán kiszáradt a torkod?
Szép szájad széle felrepedt,
Miért nincs rá több gondod?
De most én sem érlek el már,
Nem tudom, mi van velem,
Zörög csontom, testem szikár,
Jé! Vörös lett köpenyem!
Éles széltől fázik vállam,
Hozzád bújnék könnyeden,
Fájdalmasan roppan hátam,
Sajnos én is öregszem!
Nyújtom feléd fáradt karom,
Megfognám még kezedet,
De bárhogyan is akarom,
Öreg csontom nem enged.
Szeretnéd még te is, látom,
Utoljára megtehesd,
Ám ezt már hiába várom,
Köteléked elereszt…
Libbensz erre, libbensz arra,
Oly könnyedén csinálod,
Mintha új élet fakadna,
Keresnél más világot…
Utad hosszú! Hol ér véget?
Ezt senki sem ismeri,
Így libben el minden élet,
Búcsút sem tud inteni…
Sírva nézlek még az ágról,
Deres könnyem reád hull,
Éltem elfogy kínzó vágytól,
E kis ág is elárvul…
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!