Szeretettel köszöntelek a Változnak az évszakok közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Változnak az évszakok vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Változnak az évszakok közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Változnak az évszakok vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Változnak az évszakok közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Változnak az évszakok vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Változnak az évszakok közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Változnak az évszakok vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Ezt a témát [Törölt felhasználó] indította 11 éve
Történetek, humoros, vagy éppen megható, amit érdemes elolvasni, továbbadni.
Hozzászólások eddig: 101
[Törölt felhasználó] üzente 10 éve
Az El Cóndor Pasa című dal eredetije egy népdal az Andokból, az inkák korából. Ennek a dallamnak az alapján írta a most hallható zenét Daniel Alomía Robles 1913-ban.
Sebestyén Márta és Kováts Kriszta a magyar változatot 1993-ban énekelte lemezre.
Ó, nézz le ránk, te fényességes ég!
Nevess ránk, hajolj ránk, borulj még ránk, ú-úúú!
Te fénylő arcú, áraszd ránk a fényt!
Sötét éj, ne jöjj még, ne támadj még, ú-úúú!
Egy szárny, egy nagy sötétlő szárny
Támad ránk, egy égi árny.
Hát óvj, te fényességes ég,
Tűnő fény, borulj ránk, borulj még ránk, ú-úúú!
Az istenség csak bólint és csak néz,
Szót sem szól, így van jól, ez így van jól, ú-úúú!
Az égen-földön bánattal néz át,
Minket néz, mindent ért és mindent lát, ú-úúú!
[Törölt felhasználó] üzente 10 éve
Az anya meghalt a szülés közepén. Eltelt 24 óra, és valami csodálatos dolog történt!
Doug és Melanie Pritchard az Egyesült Államokban éltek, ők voltak a tökéletes pár. Fiatal, szép, egészséges, őrülten szerelmes emberek. Hatalmas az örömük, amikor megtudják, hogy Melanie terhes.
De soha nem gondolták volna, hogy a legboldogabb nap az életükben rémálommá változik.
Melanie terhessége tökéletesen alakul, és kilenc hónap után megindul a szülés. Melanie azonban egy ritka betegséget, magzatvíz embóliát kellett elszenvedjen, megállt a szíve és a tüdeje is felmondta a szolgálatot. Melanie meghalt szülés közben.
Az orvosok mindent megtettek, hogy a babát megmentsék legalább. Császármetszést hajtottak végre, és a baba csodával határos módon tökéletesen egészséges lett. Doug, az apa számára ez megnyugtató volt. De nem tudta feldolgozni hirtelen a felesége halálát.
" A feleségem a klinikai halál állapotába került, amikor szülte a lányomat. Az első gondolatom az volt: Özvegy vagyok." - emlékszik vissza apa.
Melanie testvére szívsebész. Ő kezeli a húgát és Melanie szíve elkezdett újra verni! De az állapota messze nem volt megnyugtató, egyre rosszabbodott.
Végül Doug lelkészt hívott, hogy feladja feleségének az utolsó kenetet. Az egész család összegyűlt, hogy imádkozzanak, és búcsút mondjanak Melanie-nak. De Doug nem nyugodott bele, hogy el kell engednie a feleségét. A végső reménysugárként, azt suttogta a fülébe: " Ha még mindig van benned egy kis remény, kérlek, harcolj! "
Melanie meghallotta. Néhány óra elteltével, az állapota javulni kezdett Egy héttel a szülés után komplikációktól mentesen elhagyhatta a kórházat, pedig az orvosok azt jósolták, súlyos idegrendszeri következményei lesznek a szívleállásnak. Gabriella Cecilia és anyukája ma egészségesek és boldogok, Erre volt képes az ima ereje.
[Törölt felhasználó] üzente 10 éve
Pio atyáról
Pio atya gyakran hazalátogat családja vidéki házába, amelyet saját kis földjük vesz körül...Van egy hely a családi birtokon, amely Pio atya szívének mindig is igen kedves volt.
Majdnem a földjük közepén állt egy hatalmas, dús lombú, ezerágú, öreg szilfa, ez alatt imádkozott sokszor, mialatt családjának tagjai a mezei munkákat végezték.
Eképpen emlékezik később ezekre a pillanatokra:"Nyáridőben, mindig a családom kicsiny birtokán, az én kis szalmakunyhómban időztem, amelyet a nagybátyáim és az unokafivéreim építettek nekem a hatalmas szilfa tövében.
Ott voltam éjjel, nappal, élveztem a hűvös, tiszta, friss, egészséges levegőt. Az a kunyhó lett az én kis templomom, hacsak tehettem, ott végeztem minden kegyes tevékenységet, imákat, lelkigyakorlatokat, éjjel és nappal egyaránt."
[Törölt felhasználó] üzente 10 éve
Az emberi életet egy maghoz hasonlítva ,a tehertől megszabadulva indul az útnak ,az emberi lény ő maga is változtathat a sorsán ,hogy jó vagy rossz irányban halad ...--.-
[Törölt felhasználó] üzente 10 éve
A mag
A mag nem tudhatja, hogy mi fog történni; a mag soha nem látta még a virágot. És a mag el sem hiszi, hogy ott rejlik benne a gyönyörű virág lehetősége. Hosszú az út, és mindig biztonságosabb inkább el sem indulni rajta, mert az út ismeretlen, és semmit nem lehet garantálni. Ezer és egy veszély leselkedik az úton; csapdák és kelepcék szegélyezik mindenfelé - a mag a kemény maghéjba rejtve biztonságban van.
De most tesz egy próbát: összeszedi magát, ledobja magáról a biztonságot jelentő kemény burkot, és elindul. A küzdelem azonnal elkezdődik: a kínlódás a talajjal, a kövekkel, a sziklákkal. És amilyen kemény volt a mag, olyan lágy lesz most a csíra, s a törékeny növényre ezerféle veszély leselkedik.
A mag eddig biztonságban volt, akár ezer évig is biztonságban lett volna - a csíra számára azonban rengeteg a veszély. De a csíra elindul az ismeretlen felé, a nap felé, a fény forrása felé, anélkül, hogy tudná "hová?" és "miért?" Hatalmas keresztet kell cipelnie, de a magot megszállta egy álom, és ezért nekivág az útnak. Ugyanilyen az ember útja is. Nagyon viszontagságos. Sok bátorság kell hozzá.
(Osho)
[Törölt felhasználó] üzente 10 éve
Nagy Lajos KÉPTELEN TERMÉSZETRAJZ
Részlet
Nagy Lajos A SÜN
A sün, miképpen népies neve: a sündisznó is mutatja, a disznófélék családjához tartozik, ahová vele együtt még a házidisznó, a béka, a bolha, a légy, a kukac és az ember is tartoznak.
Nagyságára nézve a sün akkora, mint egy kókuszdió, persze nem egy kis lehámozott kókuszdió, hanem egy nagy háncsos-bozontos kókuszdió; hasonlít is ehhez a kókuszhoz nagy, sűrű töviseivel, viszont, ha lenyúzzák a sünről a tövises bőrét, akkor tényleg csak akkora, mint egy lehámozott kókuszdió.
A sün, illetve sündisznó, miként ez utóbbi neve mutatja, rovarokkal, férgekkel táplálkozik. Különösen szereti a rusznyit és a konyhasvábot. Ezért városban is tartják néhol a sünt, háziállat gyanánt beteszik a konyhába, s ott pusztítja a nevezett rovarokat. Nekem is volt egyszer egy ilyen házi sünöm, igen megszerettem, ő volt a kedvenc állatom. De képzelhetni zavaromat, sőt rettentően félszeg helyzetemet, amikor ellenállhatatlan inger lepett meg, hogy megsimogassam. Ő maga is szerette volna, ezért hízelgően duruzsolt körülöttem, tipegett-topogott, nyújtogatta kecses nyakát, de hát hiába, rettentő végzet: a sünt, bármilyen kedves állat is, és bármennyire szereti is az ember, nem lehet megsimogatni. Már-már arra gondoltam, hogy leborotválom a töviseit; Istenem, milyen szép lehet egy sün tövisek nélkül. De sem finom angol zsilettem, sem kézi beretvám, akármeddig szappanoztam is a sün hátát, nem fogta a töviseket. Véleményem szerint a sün csak akkor lesz beretválható, ha majd a technika, mely ezt a problémát, a sün beretválását, eddig elhanyagolta, megoldja a fejszeberotva kérdését.
Különben is meggondolandó, hogy aki a sünt szereti, leberetválhatja-e annak töviseit, mert a gyámoltalan sünnek kemény szögszerű tövisei az egyetlen fegyvere, védelmi eszköze. Ha például a róka, aki szereti a sündisznóoldalast, megtámadja, akkor gömbölyűformára összehúzódik, s a tövisei miatt hozzáférhetetlen, legalábbis élvezhetetlen.
Attól eltekintve, hogy a sün megeszi a rovarokat, semmi más hasznát nem lehet venni, szóval, ha nem is kártékony, de teljesen haszontalan állat; a füstölt sündisznóhúst sehol nem eszik, töviseiből gombostűt nem készítenek, szobadísznek sem tartják kalitkában, mint a tarka papagájt, énekelni sem tud úgy, mint a kanári, s éppen a tövisei miatt nem alkalmas ölebnek sem, s habár egészen szabályos gömbölyűre tud is összezsugorodni úgy, hogy olyan, mint egy futball-labda, azért futball-labdának sem használható, mert az a rossz szokása van, hogyha erősen belerúg a csatár, összezsugorodott állapotából kínjában kiegyenesedik.
1920
[Törölt felhasználó] üzente 10 éve
1 - SZEGÉNY = dolgozik
2 - GAZDAG = kihasználja
3 - KATONA = védi mind a kettőt
4 - ADÓKÖTELES = fizet mindháromért
5 - CSAVARGÓ = pihen a négy helyett
6 - RÉSZEGES = iszik az öt helyett
7 - BANKÁR = meglopja mind a hatot
8 - ÜGYVÉD = összeveszíti mind a hetet
9 - ORVOS = megöli mind a nyolcat
10 - TEMETKEZÉSI VÁLLALKOZÓ = elássa mind a kilencet
11 - POLITIKUS = megél az első tízből, nem is rosszul.
LEJEGYEZTE CICERÓ Kr. előtt 48-ban!!!
forrás:internet
[Törölt felhasználó] üzente 10 éve
Boldogság volt végig olvasni ezt a csodás verset ,amelytől boldogabbá is válunk ...szeretettel
[Törölt felhasználó] üzente 10 éve
Hogy mi a boldogság?
Hogy mi a boldogság? Most elmesélem,
Ha ideülsz mellém, szótlanul, szépen.
Hunyd be a szemed, ne gondolj semmire,
Figyelj a lelkednek rezdülésire.
A boldogság ott mélyen, tebenned van,
Most szunnyad éppen, némán és hangtalan.
Jelre vár, hogy kinyíljon, mint a virág,
Ébredő fény, melytől más lesz a világ.
Boldogság, amikor másnak adni tudsz,
Ha békét hozol, nem szörnyű háborút.
Nem mérlegelsz, segítsz, ha valaki kér,
Megosztod, ha asztalodon van kenyér.
Mersz szeretni, hagyod, hogy szeressenek,
Letörlöd az érted hullott könnyeket.
Bízol, nyílt szívvel várod az új csodát,
Egy versben, egy dalban, ott a boldogság
A boldogságért néha szenvedni kell,
Egyszer eljön, vedd hát észre, jól figyelj!
Engedned kell, hogy szívedet mossa át,
S kezedet megfogja egy igaz barát.
Ne félj attól, hogy most talán sírni kell,
Szívedből lassan eltűnik a teher.
Hallgasd szívverésed friss, új dallamát,
Kicsiny csoda, de ez már a boldogság.
Farkas Éva
[Törölt felhasználó] üzente 10 éve
getout getout írta 2 hete a(z) Magyar költők "kincsei" fórumtémában:
I spent a few quiet minutes with this article earlier today, and it ...
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Új hozzászólás