Danczi Mónika  2015.9.17. 1:38

A kürti szőlőhegyen végighaladva az általánosnál nagyobb forgalommal néz szembe az ember. Egyre több helyen látni teherhordó járműveket, tárolóedényeket, hordókat előkészítő gazdákat és mozgolódó embereket. Több ilyenkor a szezonmunkára való lehetőség is, ami akár diákoknak, vagy munkanélkülieknek nyújt kisebb pénzkereseti lehetőséget.


Vannak szőlősgazdák, akik több helyen is szüretelnek. A hagyományokkal ellentétben mostanra nem csupán a szülőktől örökölt borospince körül van egy gazda szőlője. Az ok: a fiatal generáció érdektelensége a szőlőtermelés és borkészítés tudománya iránt. A kiöregedett szőlősgazdák, tulajdonosok eladni kényszerülnek szőlőföldjüket, amelyeket ugyan van, aki megvásároljon, de közülük egyre több az idegen gazda a kürti szőlőhegyen. A szülőföldjük iránti elkötelezettségükről jól ismert helyiek nagy örömére az idegenek mellett erős vonalat képviselnek az elkötelezett helyi borosgazdák, szőlőtulajdonosok is.

Szerencsés évet zárnak az idén a szorgalmas gazdák. Kedvező volt az égiek időjárás irányítása az idén. A messze földön jóhírű kürti termőföld idei termése nem sok kívánnivalót hagy maga után. A tízezres tömegeket megmozgató nyári borfesztivál főszervezőjét, Kasnyik Tamást is kérdeztük a szüretről, aki családi pincészetet működtet. Elégedetten mondta el, hogy örömmel néz a szüret elébe. Volt szárazság, ami a szőlő cukorfokán bizony nem segít, de hamarosan behozta ezt a lemaradását a termés a kegyes eső alkalmas mennyiségével. Ahová ez nem ért el, ott bizony nem olyan vidámak a bortermelők. Innentől már csak a bor készítőjén múlik, mire jut az égi áldással. Kellemetlenségek elé nézhetnek még, akik nem védekeztek folyamatosan permetezéssel, vagy nem gondozták megfelelő időben alkalmas módszerrel szőlőültetvényüket.


Akinek szőlője van, messzire nem megy, soká nem marad, mert az szinte egész évben gondozást igényel az időjárás kevéssé kiszámítható szeszélyeitől kísérve. A kürti szőlősgazdákat a szőlő fejlődésének teljes időszakában tájékoztatják a borosgazdák szövetsége, a Hegyközség szakértői a permetezés szükségességéről. Egyre többen használnak biológiai növényvédelmet, amelyről kutatások során bebizonyosodott, hogy nem marad vissza a borban, mint a hagyományos permetszerek. Ez a bor minőségét csak emeli. A borkészítés eredetiségét több kürti pincészet és gazda is fontosnak tartja. Ezt a vonalat igyekszik erősíteni a kürtön alakult Autentikus Borászok Egyesülete is.

A kisebb földekkel rendelkező gazdák családi körben oldják meg a szüret igényes munkáját. Azt mondhatnánk, ők igazán autentikusak. Ők őrzik a hagyományát a saját fogyasztásra gondozott szőlőtermesztésnek és borkészítésnek. Igazi közösségépítő és nevelői hatású ritka alkalom ez, ami nem csak gazdasági haszon a családban, hanem összekovácsolódás és örömünnep is. A asszonyok ilyenkor gazdagon megrakott kosarakkal érkeznek már kora reggel, hogy a munkásokat kedvenc finomságaikkal motiválják. Kalácsok, pogácsák garmada várakozik a szüretelőkre. A gondosabb gazdák a tavalyi boraik javából hagynak erre a napra is, és a hegy levével kínálják munkásaikat. Ilyenkor az ember munka közben is csipeget az ellenállhatatlan szőlőfürtökből. A termést és a szüret végkimenetele iránt aggódó gazdák ezt látva viccesen fütyörészésre, éneklésre biztatják a szüretelő társaságot – amiről tudni való, hogy szőlőszemektől teli szájjal nem lehet.

Van más téma is:
– Akkor most a pirosat szedjük vagy a fehéret?
– Te a harmadik sorba állj fiam, és szedd, amit látsz, de a sarjút bele ne rakd! Ha van közte rothadt, penészes fürt, azt se rakjátok bele!

Anekdoták, családi történetek bukkannak elő. Néhol gyerekzsivaj, másutt nevetés hallatszik. A szüretben elfáradt gyerkőcök a közeli kis erdőbe is ellátogatnak makkot szedni, gombát látni, őzet lesni, vaddisznó nyomát nézni. Csőszök durrogásától hangos már az egész szőlőhegy. Védik a gazdák a seregély elől a mézédes termést, az egész éves gondos munka eredményét. Vannak, akik hálót húznak egész szőlősorokra a szüretig. Az asszonyok lányok, gyerekek a szőlőfürtöket gyűjtik kannákba, puttonyokba, míg a férfiak a megtelt súlyos szüretelőedényeket hordják ki a szőlősorok közül. Gördül a talicska, telik a puttony, forog a daráló, készül a must, csurran a prés. A gazda a cukorfokot méri, elégedetten mosolyog és eszébe jut az egész év, amit ebből az idei jó termésből készült borral tölt majd el ünnepi alkalmakkor, vagy baráti találkozásokon.

Minket is hívott újbor kóstolóra, friss kürti szőlőhegyi levegőre, lélekgyógyító tájnézésre. Eljövünk. Éljen a szüret!