SANTORINI

A Görögországhoz tartozó Santorini egy kör alakú vulkanikus szigetcsoport az Égei-tengeren, a Kükládok szigetcsoport legdélebbi tagja.  Az ország déli részén, körülbelül 200 km-re Athéntól délkeletre található.  Santorini alapvetően egyhatalmas erejű vulkanikus robbanás maradványa, amely megsemmisítette a korabeli településeket az eredetileg egyetlen szigeten és amely a jelenlegi geológiai kaldera kialakulásához vezetett.  A Dél-Égei Vulkanikus Ív vulkanikusan legaktívabb középpontja, bár mai maradványa egy legnagyobbrészt vízzel borított kaldera. Területe 73 km². A sziget egy 3500 évvel ezelőtti hatalmas vulkanikus robbanás nyomait őrzi magán, amely berobbantotta a sziget közepét, egy  belső tengert hozva létre. Látványos szépsége, és az élénk éjszakai élet a szigetet Európa egyik legvonzóbb turisztikai célpontjává tették. A sziget ma Európa egyik legismertebb és legfrekventáltabb turisztikai célpontja. Nevezték a világ 7 csodája közé. Nyáron, júniustól augusztus végéig több, mint egymillió turista látogat a szigetre.

A szigeten terem a fehér padlizsán, a fáva bab illetve világhírűek a borai. A sziget jellegzetessége az Assyrtiko nevű bor. A szőlőt a szigeten folyamatosan fújó szél miatt a földön, kosár alakba fonva növesztik. A bor jellegzetes ízét a vulkanikus kőzet adja.Fontosabb városai: Fíra (Thira) Oia, Kamari, Perissa.  A főváros Fira bővelkedik jobbnál jobb éttermekben, szállodákban, a legolcsóbbtól a luxus kategóriáig. A kaldera meredek fala szélén szertelenül billegő, jellegzetes, lapos tetejű házai olyanok, mintha éppen most akarnának belecsusszanni a hűsítő habok közé. Az ortodox katedrális, bármely irányból is közelítünk, uralja a városképet.

Ha fotót látunk valahol Santoriniról, azon nagy valószínűséggel a kalderára épített kék-fehér házak láthatóak. A szunnyadó vulkán kráterének peremén nem csak házak épültek, hanem éttermek és luxusszállodák is úszómedencékkel. A hotelsor előtti sétányról elénk táruló látvány lenyűgöző. Háromszáz méterrel alattunk a tenger, látjuk a kikötőbe érkező hajókat, a turistabuszok körüli nyüzsgést. A dór alapítású antik Théra impozáns maradványait Firától délkeletre egy hegygerincen tárták fel a 19. század végén. A partról félórás séta után egy körülbelül 400 méter magas sziklateraszon bukkanunk rá az i. e. 3–2. századi maradványokra. A bizánci kápolnától induló egykori főutcán ma is végigsétálhatunk. Jól azonosítható a tágas agóra, közelében a Dionüszosz-szentély, és tőlük távolabb a jóval korábban épült Apollón Karneiosz-szentély.

A sziget keleti részén fekvő Kamari strandján az itteni jellegzetes, fekete homokot különleges, színes kavicsok színesítik. A nappali forgatag estére sem enyhül, megszámlálhatatlan, hajnalig nyitva tartó bár és szórakozóhely. A naplemente Oiából (Ijából) nézve a legszebb, leglátványosabb. Oia hófehér házai élénk kontrasztot alkotnak a föléjük magasodó sötét bazaltsziklákkal. Valamennyi háznak kék a kapuja, s az előkertek roskadoznak a pompásnál pompásabb virágoktól.

 KELLEMES  KIKAPCSOLÓDÁST!