Gergely nap... Gergely járás.. 

Március 12-e Gergely napja, s tavaszkezdő, meleg váró nap. A Juliánus-naptárban a tavaszi napéjegyenlőség  pont ekkorra esett. Régen e napon a gyerekek acélt és tűzkövet tartva kezükben így köszöntöttek: “acélt hoztam, tüzet ütöttem kegyelmeteknek”. Az acélt úgy  vágták  földhöz, hogy az egy darabig forogjon; a tavaszba forduló napot idézték meg vele.

A nap ünneplését IV. Gergely pápa rendelte el 830-ban, aki elődjét, I. (Nagy) Gergely pápát, az iskolák alapítóját, a gregorián éneklés megteremtőjét az iskolák patrónusává tette.

A gergelyjárás az iskolás gyermekek Gergely napi, adománygyűjtő, iskolába toborzó, köszöntő, eredetileg többszereplős, színjátékszerű játéka. Legtovább a Dunántúlon és Palócföldön és a Muravidéken maradt fenn, korábban országosan ismert volt. A nap ünneplését IV. Gergely pápa rendelte el 830-ban, aki elődjét, I. (Nagy) Gergely pápát (509-604), az iskolák alapítóját, a gregorián éneklés megteremtőjét az iskolák patrónusává tette. E naphoz felvonulások, diákpüspök-választás és vetélkedők kapcsolódtak. A gergelyjárás eredete a középkorra vezethető vissza. A diákok életének szükségszerű velejárója volt, hogy kéregetéssel teremtsék meg tanulásuk anyagi alapjait. A 16. század második felében általános szokássá vált, hogy a tanulók nemcsak maguk, hanem tanítóik számára is adományt gyűjtöttek. A 17. század közepétől az adománygyűjtést - melyet sok esetben a tanító díjlevelében rögzítettek - az új tanulók iskolába hívogatásával bővült. A reformáció következtében egymás után alakuló protestáns iskolákba a tanulókat a tanítók toborozták, mivel a kötelező iskolába járást csak a 19. század végén vezették be. A tanévkezdés és -zárás ideje a Gergely nap körüli időszakra esett, az őszi tanévkezdés csak az 1860-as évektől vált általánossá. A Gergely napi ünnepséget a tanítók szervezték, irányították, és abban maguk is tevékenyen részt vettek. A gergelyjárásban a szereplők katonai toborzás mintájára a különféle katonai rangot viseltek, és Szent Gergely vitézeinek nevezték magukat. Néhol a püspököt is megszemélyesítették. Ünnepélyes öltözetük jellemző darabjai voltak a csúcsos papírból készült süveg, katonacsákó szalagokkal és fakard. Kosarat, nyársat, zsákot vittek az adományok számára. A versek tartalmukkal istenfélő életre buzdítottak, bemutatták az iskolai életet, tanult ismeretekről számot adtak, iskolába hívogattak és adományt gyűjtöttek. A gergelyjárás szövege többnyire a következő elemekből áll:

*az Előjáró vitéz engedélyt kért a bebocsátásra; ezután a "Szent Gergely doktornak, híres tanítónknak az ő napján..." kezdetű énekkel vonulnak be;

*a szokás szövege a dramatikus változatban kiegészülhet a szereplők bemutatkozásával, akik egyrészt a tanulásra, iskolába járásra biztatnak, másrészt adományt kérnek; az adománykérő énekek gyakran a deákos nyelvezetet utánozzák "Adjatok szalonnát, omne dignum leverendum laude..." (latin szöveg romlása, Reverendum et dignum omni laude: Tiszteletre és minden dicséretre méltó);

*búcsúzáskor áldást kérnek a ház népére, gyakran énekszóval megköszönve az adományokat.

Gergely napjához időjárás- és termésjóslás is kapcsolódott. A magyar nyelvterületen jól ismert szólás: "Megrázza még szakállát Gergely", vagyis előfordul, hogy e napon havazik. Sokfelé alkalmasnak tartottak e napot a búza, rozs, hüvelyesek és a palántának való mag földbe tételére.

Úgy tartják: Ha Gergely megrázza a szakállát, még áprilisban is hó lesz.

Rendszerint hideget hoz: Gergely uram nagy ravasz, hidegre vál’ a tavasz. Azt is mondták: Mátyás, Gergely két rossz ember, mert mindkét napon lehűl az idő.

Megfigyelték azt is, hogy "Gergely-napi szél,Szent Gyögy-napig él."

Zalaszentbalázs szőlősgazdái szerint a Gergely napján metszett tökékről sok szőlőt lehet majd szüretelni.( Őket bizonyára a lugasban találjuk akkor is, ha Gergely megrázta a szakállát.)

Hideg ide vagy oda, búzát, rozst, hüvelyeseket és palántás növényeket ültettek Gergely napján. 

https://www.youtube.com/watch?v=rkDPowzb1zk

Szeretettel...Emlékezésül....