Azok, akik szeretik a természetet és szeretnek a szabadban lenni, imádnak feltöltődni a zöld környezet pozitív energiájával. Erdőfürdő, azaz japánul sinrin-joku, a neve annak a stressz oldó, relaxációs programnak, amelynek során a túrázók úgymond "merítkeznek" a fák által kibocsátott esszenciális illóolajok, a fitoncidok párájában. Japán orvos kutatók eredményei szerint a fertőtlenítő fitoncidok, amelyek voltaképpen a növényt védik a rothadást beindító baktériumoktól és más kórokozóktól, az emberi szervezetre is hasonló hatással vannak, ugyanakkor jótékony hatással bírnak a mentális és fizikai állapotra.

A természetben, szabadban eltöltött időnek gyógyító hatással van az elmére, testre és szellemre egyaránt. Az erdőfürdőzés eszméjét az ősi shinto és buddhista gyakorlatok ihlették, és lényege abban áll, hogy engedd be a testedbe az öt érzékszerveden keresztül a természetet, és válj eggyé az erdővel, természettel. Arról szól, hogy tudatosítsd környezeted és ezt az élményedet.

Nem a szabadtéri extrém sportokról vagy a vadonba száműzött magányról szól, hanem megengedni a testednek és lelkednek, hogy részt vegyen az erdő békéjében. Olyan, mint egy természetes aromaterápia. Az ősi bölcs törzsek, akik harmóniában éltek a természettel, ezt már rég támogatták, de csak napjainkban születtek tanulmányok az erdőfürdőzés egészségre való jótékony hatásairól.

A kutatások bebizonyították, hogy az erdőfürdőzés jelentősen csökkenti a szervezetben a kortizol szintet (ami egy stressz hormon), a vércukorszintet, vérnyomást és pulzust, enyhíti a depressziót és a haragot. Egy séta az erdőben erősíti az immunrendszert, megnövelne a ráksejtek ellen keletkezett fehérjék termelődését, és fokozza az úgynevezett természetes ölősejtek (natural killer cells) aktivitását.

Az emberiség a természetből fejlődött ki, ezért érzi magát otthon benne, habár sokan ezt nem fogadják el. És most lássunk egy párat azokból a tanulmányokból, amik kimutatják, amit az ember már régóta tudott:

1 Stressz csökkentő hatás

Yoshifumi Miyazaki, 2005 és 2006 között zajló tanulmányába 260 önkéntest vett be, akik 24 különböző helyen éltek, és arra következtetett, hogy az önkéntesek nyálában mérhető kortizol átlag koncentrációja 13,4%-al alacsonyabb azoknál, akik legalább 20 percet csodálták a természeti környezetüket, mint azoknál, akik városokban laktak.

2004 óta, Miyazaki több, mint 600 alanyt vidd ki az erdőbe. Kollégájával együtt, Juzoung Lee-vel, bebizonyították, hogy egy kényelmes erdei séta, egy városi sétával ellenben, 12,4%-al csökkenti a kortizol szintet, 7%-al szimpatikus idegrendszeri aktivitást, 1,4%-al a vérnyomást, és 5,8%-al a szívfrekvenciát.

2.Figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD) és az erdőfürdő

Az Amerikai Egyesült Államokban, Illinois-ban, 17 figyelemhiányos hiperaktivitási zavarral diagnosztizált gyermeket tettek ki különböző környezeteknek. Azoknak a gyerekeknek, akik 20 percet sétáltak a városi parkban, jelentősen javult a figyelmük, azokhoz a gyerekekhez képest, akik ugyan annyi időt sétáltak a város központjában. A tanulmányt vezető kutatók arra következtettek, hogy a természetben eltöltött idő jótékony hatása vetekszik a figyelemhiányos hiperaktivitási zavarban használt gyógyszer hatásával.

3.Kreativitás

Paul és Ruth Ann Atchley, a Kansas-i egyetem pszichológusai és David Strayer, az Utah-i egyetem pszichológusa, kísérleti tanulmányukban arról írnak, hogy három napos túrázás és sátorozás a szabadban 50%-al növelte a kreativitási teszten elért eredményüket.

4.NK-sejtek: Természetes ölősejtek (Natural Killing Cells)

Ezek a sejtek a fehérvérsejtek egy fajtája, amelyek fontos szerepet töltenek be a baktériumok, vírusok és daganatok elleni védekezésben. A kor előrehaladása, stresszes állapotok, rovarirtó szerek csökkentik ezen sejtek számát.

2005 és 2006-ban. Qing Li a Tokyo-i orvosi egyetemről, középkorú üzletemberek csoportját hívta meg egy háromnapos erdei gyalogtúrára. A túra végén, a véreredmények, 40%-os NK sejt növekedést mutattak az üzletembereknél. Amikor ugyanez a csoport egy hónap múlva a városban tett meg egy közös sétát, az NK sejtek száma nem változott.

5.Vércukorszint csökkentő hatás

Az erdőfürdőzés segít egyensúlyban tartani a vércukorszintet. Egy japán tanulmány 87 kettes típusú cukorbetegséggel diagnosztizált felnőtt egészségi állapotát követte 6 éven át. Ebben az időszakban kilencszer tettek meg az erdőben 3 vagy 6 kilométer távolságot, fizikai állapotuknak függvényében. A tanulmány végén, a sétákon résztvevők vércukorszintje csökkent, javult az inzulin iránti érzékenységük, és csökkent az A1c hemoglobin szintjük.

Bármilyen fizikai gyakorlat segíti a vércukorszint szabályozását cukorbetegeknél. Ha arra gondolunk, hogy a séták gyakorisága (csupán kilenc alkalom hat év alatt), és az a tény, hogy a vércukorszint jelentős csökkenést mutatott (hasonló mértékű csökkenést a rövid és hosszú távot megtett személyeknél), arra engedte következtetni a kutatókat, hogy a fizikai gyakorlatokon kívül, a hormon kiválasztásban beállt változás és a cukor anyagcseréért felelős idegrendszeri aktivitás változása is egyaránt hozzájárult a hosszú távon fennmaradt pozitív hatások megteremtéséhez.

Rendszeres séták az erdőben mélyebb és tisztább intuícióhoz vezetnek, növelve az életenergia áramlását, megtanítanak a természettel és élőlényeivel való együttérzésre, mélyíti a barátságokat, és növeli a boldogságérzetet. Egy egyszerű eljárás a séta az erdőben. Minden évszakban megteheted. Akkor jelentkeznek az egészségügyi problémák és betegségek, amikor elválasztjuk magunkat a természettől. E. O. Wilson biológus fogalmazta meg a ,,biophilia" fogalmát, ami annyit jelent: ,,az élet és az élő rendszerek szeretete", leírva ezzel veleszületett emberi szükségletünket.

Forrás :joportal.hu/