Budapest Napja 

141 éve, 1873. november 17-én egyesült Pest, Buda és Óbuda, jött létre Budapest.

Az 1872. december 22-én szentesített törvénycikk elrendelte az 54 ezer lakosú Buda és a 200 ezer lakosú Pest szabad királyi városok, valamint a 16 ezer lakosú Óbuda és a Margitsziget egyesítését. Az egy évig tartó egyesítési folyamat az 1873. november 17-i díszközgyűléssel ért véget, megkezdte működését a Fővárosi Tanács.

Az egyesítés megnyitotta Budapest világvárossá fejlődésének útját, elősegítette az ipar és a kereskedelem gyors és nagyarányú növekedését, valamint a közintézmények fejlődését. A polgári lakosság 1890-re 492 ezerre emelkedett. 1870-ben Pest-Buda még a tizenhetedik volt az európai nagyvárosok sorában, 1900-ban Budapest már a nyolcadik. Budapest Főváros Közgyűlése 1991. március 21-i döntése értelmében ez a nap a főváros ünnepnapja.

A két város egyesítését először Széchenyi István vetette fel az 1830-as években, ő javasolta a Budapest nevet is. A szabadságharc után az ostromállapot Pesten 1854-ben szűnt meg, a fellendülés gazdasági téren kezdődött. Buda fejlődése lassúbb volt, de itt voltak a kormányszervek, ezek adták a jobb parti városrész súlyát.

A törvénytervezetet Wahrmann Mór pesti és Házmán Ferenc budai képviselő (Buda utolsó polgármestere) nyújtotta be a Parlamentben. Az egyéves átmenet alatt egy Széher Mihály vezette, 34 tagú bizottság dolgozta ki a kerületek beosztását, a közgyűlés bizottsági szervezetét, a városi jelképeket. A közgyűlésnek 400 tagja lett, a főpolgármestert a király által jelölt három személy közül választották. E posztra Ráth Károly került, ő a kormányt képviselte. A város vezetője, a polgármester Kamermayer Károly lett. Az első budapesti választásokat 1873. szeptember 25-26-án tartották.

(Pest és Buda egyesítését jelképező, egymás felé kezet nyújtó királyi pár bronz szobrocskája a Gellérthegy északnyugati oldalában fekvő parkban található plasztikán.

Budapest, 2011. április 17.)

1873. október 25-én, a Vigadóban volt a város újonnan megválasztott képviselőinek első ülése. A Váci utcai Újvárosháza épületében 1875. március 24-én tartották az első törvényhatósági közgyűlést.

Az Andrássy-kormány még az egyesítés előtt terveket készített egy modern nagyváros létesítésére, a Duna-part rendezését, hidak, utak, kikötők, közraktárak építését tervezték. 24 milliós állami kölcsönnel Állami Pénzalapot hoztak létre, és életre hívták a Fővárosi Közmunkák Tanácsát, melyet 32 éven át Podmaniczky Frigyes báró vezetett.

https://www.youtube.com/watch?v=Pzt3rr1PCdQ

https://www.youtube.com/watch?v=5M6cckMfK2Q

https://www.youtube.com/watch?v=9nCgQfN-ChA