Szilágyi Domokos: Szerelem

Megismertem a holnapot:
terád hasonlított,
terád, miránk -
lobogott
és nyugodt volt, mint a láng,
- s mint a mi éjszakánk,
amelyen megéreztük forró
és röpítő és egybeforró
embersorsunkat, a szerelmet,
- én azt, hogy hiába ölellek,
te azt, hogy hiába ölelsz,
ha nincsen más, csak ez a perc,
hogyha mögötte meg nem érzed
és meg nem érzem az egészet,
a szilárd anyagot,
ami vagy és ami vagyok,
és ami egy törvénybe fog
bolygókkal és liliomokkal,
tó méhében a teleholddal,
vérrel, háborúval, örömmel,
mindennel, ami volt az ember,
és ami most s amivé válik,
s amit születéstől halálig
sejt és tud és tesz,
mit hozzáad a léthez,
hogy életté váljék, hogy a rend
kormányozza a végtelent,
az értelem, amely szavak
nélkül is szól, és sejtet sejtre rak
agyunkban -
a holnapról akartam szólni,
a holnapról, mely már valódi,
mert fölismert s el nem téveszthető,
tiszta, elérhető,
mint a friss levegő -
igen, a holnapról akartam szólni,
s szóltam a szerelemről, szerelmünkről, hiszen
ő éreztette meg velem,
milyen lesz:
szívem szelídítette a boldogsághoz, rendhez -
és akkor, amint ránk hajnalodott,
megpihent bennünk - új csókra gyűjtve erejét -
a csók.

Válasz

Köszönöm a farsangi szép verset mely a telet szeretné elüzni ....
Gyertek busók, maskarások,
járjunk el egy vidám táncot,
rázzunk csengőt, nagy kolompot,
fusson a tél hanyatt-homlok!

Válasz

Mentovics Éva: Közeleg már farsang farka

Közeleg már farsang farka,
vigadj velünk, nosza, rajta!
Öltözz te is maskarába,
siessünk a maszkabálra!

Maszkot véve, jelmezt húzva
bocsássuk a telet útra!
Ha nem menne jószerével,
kergessük el dobpergéssel!

Úgy, mint mindig ilyentájban,
hideg, fagyos februárban.
Uralkodott itt eleget,
havat szitált, deret vetett.

Hóbuckákon átszáguldva
jeget szórt az országútra,
süvöltött, majd rákontrázott,
fázós, kopár ágon táncolt.

Tavak fagyos tükrén járva
deret fújt a parti nádra.
Ha épp cudar kedve támadt,
megtépte a szederfákat,

eltemetett utat, járdát,
erdőn, mezőn hetykén járt át.
Nálunk trónolt negyed évet
zord uralma érjen véget!

Gyertek busók, maskarások,
járjunk el egy vidám táncot,
rázzunk csengőt, nagy kolompot,
fusson a tél hanyatt-homlok!

vidam_bohoc_1610957_6137_n.jpg

farsang1 (1).jpg

Válasz

Kerék Imre: Farsang

Arcod rejtsed álarc mögé,

öltsél cifra maskarát,

szökjünk, tomboljunk.

Itt a farsang,

pönögjenek citerák!

Sült malacka vicsorít ránk

fehér gyöngysor a foga,

Együnk-igyunk,

dorbézoljunk,

nyekeregjen a duda!

Járjuk-ropjuk, hadd dobogjon

nyírfakéreg bocskorunk!

Három napig tart a vígság

majd a böjtben alhatunk.

itt_a_farsang_all_a_bal_1339904_6986_n.bmp

Válasz

Köszönöm ezt a szép altató verset ,,,szeretettel ,,,

Válasz

Ebben a versben az irója kétejek közt élve szeretné a szerelmet a túlsó parton élvezni ..köszönöm ..

Válasz

Nagy László: Ki viszi át a Szerelmet

Létem ha végleg lemerűlt,
ki imád tücsök-hegedűt?
Lángot ki lehel deres ágra?
Ki feszül föl a szivárványra?
Lágy hantú mezővé a szikla-
csípőket ki öleli sírva?
Ki becéz falban megeredt
hajakat, verőereket?
S dúlt hiteknek kicsoda állít
káromkodásból katedrálist?
Létem ha végleg lemerűlt,
ki rettenti a keselyűt!
S ki viszi át fogában tartva
a Szerelmet a túlsó partra!

Válasz

Ady Endre ebben na versében az időskori szeretetet idézi meg
Nem tudom, miért, meddig
Maradok meg még neked,
De a kezedet fogom
S őrizem a szemedet.
...köszönöm ...

Válasz

Ady Endre: Őrizem a szemed

Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.

Világok pusztulásán
Ősi vad, kit rettenet
Űz, érkeztem meg hozzád
S várok riadtan veled.

Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.

Nem tudom, miért, meddig
Maradok meg még neked,
De a kezedet fogom
S őrizem a szemedet.

Válasz

Reményik Sándor: Béke

Valami furcsa összehangolódás,
Valami ritka rend -
Széthúzó erők erős egyensúlya,
Mély belső bizonyosság idebent -
Bizonyosság arról, hogy élni jó,
Szenvedni elkerűlhetetlen,
Szeretni tisztán: megistenülés,
Meghalni szép -
S a Kifejezést meglelni mindezekhez,
Megtalálni a felséges Igét:
Az Igét mindezekhez:
A Béke ez.
Orkán ordíthat aztan odakünt,
Robbanhat ezer bomba: kárbament,
De kárt nem okozott.
Bent:
Csend.
A Béke itt kezdődik.
Bent:
Csend.
Isten hozott.

Válasz