Szabó Lőrinc: Tréfálkozó őszi levelekkel

Milyen száraz és hideg a lelkem,
pedig te melengetted a kezeid közt!

Milyen száraz és üres az ágyam,
pedig teleszórtad a csókok aranyával!

Csókok aranyával, arany levelekkel -
de elhagytál a tréfálkozó őszi levelekkel. -

Nem tudok aludni miattad, álmomban is
ujjad simogatását érzem a homlokomon.

Csillogó gyíkok voltak az ujjaid,
arany gyíkok, és mellemen futkostak tegnap este.

De messze a tegnap, csókokkal arany levelekkel!
-Mondd, mért hagytál el a tréfálkozó őszi levelekkel?

Válasz

Ugy áldjon meg isten neved napján,
Hogy beérhesd vele minden órán.
Legyen élted mint a virágos fa:
Remény s öröm virágozzék rajta.
(Vörösmarty Mihály)

Válasz

Gondolatok a magyar nyelvről, a magyar nyelv napján...

Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható.
(Kosztolányi Dezső)

Ismergetjük, tanuljuk egész életünkben anyanyelvünket is, ezt a sokszínű, sokarcú csodát. S minél jobban megismerjük, annál szebbnek, gazdagabbnak, csillogóbbnak látjuk.
(Lőrincze Lajos)

Éneklő pogány asszonyok dalolásából született a magyar nyelv. A csodaszarvas rázta le agancsával az erdő ékszereit, a piros bogyókat, hogy szép magyar szavak legyenek belőlük.
(Krúdy Gyula)

Egyetlen hazánk van: ez a magyar nyelv.
(Kányádi Sándor)

Nem elég magyar anyanyelvűnek születnünk, tanulnunk kell magyarul a sírig.
(Nagy László)


Minél többet gondolkodom nyelvünk bölcseletén, annál inkább felismerem végtelen felsőbbségét sok más nyelvvel szemben.
(Széchenyi István)

Válasz

Márton napjára...

Népköltés - Márton nap

Ködös Márton után
Enyhe telet várhatsz,
Havas Márton után
Farkast soká láthatsz.
Szent Erzsébet-napja
Tél elejét szabja,
Az András-napi hó
A vetésnek nem jó.

Válasz

Tamkó Sirató Károly: Szembeszél

Hogyha
fúj
a szembeszél
okos
ember
nem beszél!
Lélekzik az orrán át!
Nagy hidegben
ősz-esőben
így játssza ki
a náthát!

Válasz

Mindenszentek, Halottak napjára, emlékezésül...

"Elcsendesült már a szél, - épp csak csöpp fuvalom -.
És már az eső sem csorog.
Lehajtott fővel állok itt, s szeretteimre gondolok."

Válasz

Halász István:Őszirózsa

Őszirózsa az ősz hírhozója.
Élénk szint visz a gyengülő Napba.
Fejét kénytelen-kelletlen ingatja,
mivel azt az őszi szél ringatja.

Egy percig sincsen a széltől nyugta!
Szépségét mégis töretlen nyújtja!
Szerényen húzódik meg a sarokban
több, már elnyílt virág szomszédságában.

Válasz

Aranyosi Ervin: Október 23. (1956. emlékére)

Idegen népek állnak vállainkon,
saját hazánkban rabként tartanak.
S bennünk a vágy, már nem maradhat titkon,
hiába tankok, gyilkos vad hadak.

Bilincs a kézen, béklyó köt a földhöz,
de mindez gyenge, míg lelkünk szabad!
Hazug világ, ma tőlünk messze költözz!
Igaz magyar, hát mutasd meg magad!

Megannyi nép már átgázolt felettünk,
s uralt minket. Hát ebből már elég!
Tatár, Török, Habsburg csicskása lettünk,
Trianont, nácit is nyögött-e nép.

“Felszabadítók” rabolták hazánkat,
és vittek mindent, mi mozdítható.
Hagytak tengődni, mert ez volt a látszat,
de szívta vérünk, a tolvaj hódító.

És jött egy nap, október huszonhárom,
hitet hozott a hűvös őszi szél:
Szabaddá válunk, végre, minden áron,
a bátor szív egy szebb jövőt remél.

Igaz szívek a nemzetért dobognak,
s elárult lelkek mernek hinni már.
Barikádon lyukas zászlók lobognak,
szabadság nélkül, az életünk sivár!

Áldott a hős, ki kiáll a hazáért,
s minden áruló legyen átkozott!
Szeresd hazád, felelős vagy a máért,
amely reményt, s szabadságot hozott…

Válasz

Halász István:Őszirózsa

Őszirózsa az ősz hírhozója.
Élénk szint visz a gyengülő Napba.
Fejét kénytelen-kelletlen ingatja,
mivel azt az őszi szél ringatja.

Egy percig sincsen a széltől nyugta!
Szépségét mégis töretlen nyújtja!
Szerényen húzódik meg a sarokban
több, már elnyílt virág szomszédságában.

Válasz

Búcsút int...

Búcsút int az ősz a nyárnak,
Dér csókol meg minden rózsaágat,
Kihaltak a messze tájak,
Fecskék útján sötét darvak szállnak.

Hová lett a virágillat,
Tarka mező, zengő madárének?
Mindent, mindent vihar tépett,
S az életünk sárgult falevél lett

Nyomába a téli ködnek
Simogató enyhe szelek jönnek...
A napsugár játszi' könnyed,
Melengeti a megdermedt földet...

Sárgult levél elporladt már,
Faágakon apró rügyek ülnek...
Utánunk is újak jönnek,
Örök sorsa ez az életünknek

(Forrás: Net...)

Válasz