Köszönöm, hogy ünnepnek tekintesz,
hogy szíved bíborborával vársz reám
és ó-ezüsttel terítesz miattam;
s hogy el ne fussak előled riadtan,
lelked titkos, százegyedik szobáját
virággal díszíted fel énnekem.

Tiéd minden ujjongó énekem,
tiéd lelkem szivárványos zománca,
tiéd a derű, mely rólam szerteárad,
nem hozok kínt, se sóvárgást, se vágyat,
örömnek jövök, sohase verlek láncra,
ünnep leszek, mert ünnepként fogadtál.

B. Radó Lili.

Válasz

Az oktobert öregnek állitja be a lassú lépteivel haladva a tél felé ,darázsfézsek a világ az összezsugorodott napok ,de lassan halad a világ .........köszönöm .......

Válasz

L. N. Peters.:Öreg októberi Napunk

Öreg októberi napunk
Fénylik csendesen,
Nyárból Tél felé ballagván
Kissé megpihen.

Vándorbotját földre teszi
Egy derűs helyen,
S mosolyog, hogy nekünk csendes
Verőfény legyen.

Darázsfészek lett a világ,
Tudja ezt a Nap,
De azt is, hogy használ minden
Boldog pillanat.

Öreg októberi Napunk
Csendesen figyel,
Nem hiszi, hogy a gonoszság
Sose múlik el.

Nem zavarják hazug, hamis
Filozófiák,
Tudja, valójában hogyan
Halad a világ.

Tudja, hogy aki sosem vet,
Az mindig arat,
Hiánycikk a világban a
Szabad akarat.

Öreg októberi Napunk
Hiába szeret,
Tudja, hogy helyettünk Isten
Semmit se tehet.

1esemeny-okt-2014.jpg

Válasz

Erdélyi József: Néma imák...

Legszebbek a néma imák...
Imádkozik minden virág;
kék imát mond a kék katáng,
kék virága kék Miatyánk.

Gyalogútak, dűlők fele
két katánggal van most tele;
mélyült keréknyomok között
milljó kék Miatyánk köszönt.

- Ki itt jársz, légy jó emberünk
s néma imát mondj mivelünk;
tekints némán az égre fel, -
egy pillantást megérdemel.

Minden tövön száz kék katáng
mondja némán hogy ,,Mi Atyánk"
s hervad hamar és boldogan,
benne mert új élet fogan.

Mert küllőkkel bár töretünk,
kocsikenőcs a kenetünk;
míg az égre felnézhetünk,
örök élet az életünk...

Válasz

Nagy Angéla (angel-a-nagy)

Nyomtalan nyár

Bársonyos léptekkel sétál az őz,
Nyomában ott jár a színpompás ősz.
Kábultan vetik le lombjukat a fák,
Megadón hajt fejet az összes virág.

Riadtan reppen fel százezer darázs,
Velük száll tova a mézédes varázs,
S reményét vesztetten vágyva a nyárra,
A füveknek népe már halálát várja.

Hívatlan vendégként dér ül most a tájra,
Édes-bús dalba kezd egy kicsiny madárka,
S hópelyhek képében, ha testet ölt e bánat,
Nyoma sem lesz már a százszínű nyárnak.
(Poet.hu)

Válasz

Gyurkovics Tibor:

Gyönyörű

De gyönyörű az őszi táj
a sárga nyár is égre száll
feltündököl a láthatár
gyönyörű őszi táj

A felhő csupa buborék
közötte vékony kék az ég
a szél kiáltja szerteszét:
ne még ne még!

Kiröpül az egész határ
- de gyönyörű az őszi ég -
a szél süvítne még: ne még!
amit gyűjtött a sárga nyár
a szél süvítve vitte szét
soha nem adja vissza már
ez a gyönyörű őszi ég
amit röpít a kék határ
soha nem adja vissza már
se ősz se tél se ősz se nyár!

Válasz

Azért szeretem Aranyosi Ervin verseit mert ő mindig a valóságból meriti ihleteit ,és mindenki lelkére hatnak e szavak ...köszönöm ...

Fáj a rossz, fáj a bűn, de ott a fény,
hogy mik is vannak lelkünk legmélyén,
hisz ott rejtőzik bennünk már régen,
egy el sem veszett, meg sem lelt éden.

Válasz

Aranyló napsütésben séta közben csodálni a csodás természetet.
Köszönöm a szép verset.Annám.

Előzmény

Válasz

Pallagi József:

El sem veszett...

Kutassunk magunkban, csak egy kicsit,
nyitogassuk énünk rejtelmeit.
Van ott minden, mit sok év szertehányt,
manó, tündér, s régi rossz boszorkány.

Látjuk szüleink és testvéreink,
barátok, s mindünk rossz, s jó tetteit,
kit-kit merre vitt sorsa szekere,
kiből mit hozott ki az élete.

Ne hidd, minden fehér vagy fekete,
Isten színeket is kevert bele.
Sok a gonoszság, sok, hisz tudom én,
de mik is vannak lelkünk legmélyén?

Árulás, csalás, lopás és rablás,
háború, gyűlölet és belviszály,
hosszú a sor, hát nem sorolom én,
de mik is vannak lelkünk legmélyén?

Megbúvik ott benn a vágy a jóra,
szeretni, adni, s óvni jó volna,
építni, alkotni, s tenni csak úgy,
mint aki mást soha nem is tanult.

Fáj a rossz, fáj a bűn, de ott a fény,
hogy mik is vannak lelkünk legmélyén,
hisz ott rejtőzik bennünk már régen,
egy el sem veszett, meg sem lelt éden.

Válasz

Kosztolányi Dezső: Őszi reggeli


Ezt hozta az ősz. Hűs gyümölcsöket
üvegtálon. Nehéz sötét-smaragd
szőlőt, hatalmas, jáspisfényű körtét,
megannyi dús, tündöklő ékszerét.
Vízcsöpp iramlik egy kövér bogyóról,
és elgurul, akár a brilliáns.
A pompa ez , részvéttelen, derült,
magába-forduló tökéletesség.
Jobb volna élni. Ámde túl a fák már
aranykezükkel intenek felém.

1ősz.jpg

Válasz