Csighy Sándor:
Karácsonyfa előtt

Csak nézem és nézem és nézem…
Csörgős pásztorbottal próbálom
gyermek lelkemben ébresztgetni
emlékét, de csak meddő álom.

Mintha sose lett volna, vagy én
nem lettem volna soha, olyan.
Itt állok előtte merengve
a multon. Lassú időfolyam

fel-felloccsan és megint csak csend.
Bűvös varázs kél ki a csendből
és az évek súlyos leple alól
csilingelnek újra a csengők.

Messze száll suhogva a lélek,
az értelem szárnyai viszik,
a varázs megmaradt, ugyanaz,
és már nemcsak csodálja, hiszi.

A betlehemi jászol felett
a Csillag örök nyomot hagyott
s a barmok közt pihegő Kisded
minden más királynál nagyobb.

Csak nézem a kis karácsonyfát,
más, mint ezelőtt hetven éve…
Más a fenyő, mások a gyertyák
s én is más vagyok, sokkal vénebb.

Válasz

Baja Mihály:
Karácsony

Te most is az vagy, áldott szent Karácsony,
Mi Betlehemben legelőször voltál:
Újjászülője a kerek világnak,
Hitünk napfénye, a szívünkben oltár.

Az angyaloknak ajkán a hozsánna
Ma is elhat a pásztorok füléhez,
s koldust, királyt vezet ma is a csillag
Az idvezítő jászol-bölcsőjéhez.

Te most is az vagy, csak mi változánk meg,
Csak nekünk ócska minden ami régi.
Nem hallgatunk az angyalok szavára,
Nem kell nekünk a csillag se, ha égi.

Mennek, mennek a pásztorok seregben,
de nem a Jézus jászol-bölcsőjéhez.
Mennek, mennek a bölcsek és királyok,
De nem az élet örök kútfejéhez.

Ó, szent karácsonyéj csillagvilága…
Ragyogj, ragyogj csak változatlan újra.
Az én lelkem csak téged vár, s tetőled
száz lidérc fény közt el nem tántorodna.

A gyermekhitnek hófehér palástját
Borítsd reám csak egy éjszakára,
És én megáldlak, síromig követlek
Ó, szent Karácsonyéj csillagvilága.

Válasz

Aranyosi Ervin: Öltöztesd szívedet karácsonyi díszbe!
Ez az igazi Karácsony hol szeretet és béke ,segíts azoknak akik kevéssel is beérik ...köszönöm

Válasz

Dáma Lovag Erdős Anna : Negyedik gyertya fénye

Csend az est homályában
Szívemre települ
Fáj valami ott legbelül
Ünnepre készülünk
Gyúlnak a gyertyák
Remény gyertyáját gyújtom
Negyedik gyertya lobban
Reménnyel a koszorúban

Remény,hogy eljön ezután
A hit,a szeretet,a béke talán
S melegség önti el szívemet
Jézus születésének napján
Reménnyel gyújtom gyertyám
Lángja lobban ,fényesen ég
Koszorúmba fontam a reményt

Remény,hogy a csend felszáll
Hogy vidám öröm veri fel szobám
Hogy együtt leszünk mi,ki szeretünk
Béke,boldogság lesz velünk
Remény,s imára kulcsolom kezem
Segíts rajtunk,légy velünk Istenünk
Mire eljön a szent Karácsony éj
Érezzük szívünk szeretetét
Vezessen bennünket a názáreti csillag
Templomba imádni gyermek Jézusunkat

S a remény gyertyája lassan világít
Reménnyel várjuk ezt a napot
Kérjük az Istent költözzön szeretet a szívekbe
Ha szegényes jászol is fogadott
Jöjjön az angyal örömmel hirdetve
Megszületett a gyermek Jézus
Kit vártunk reménykedve
S mikor megkondulnak a harangok
Eljött a Megváltó születésének ünnepe
S eltűnik a magány,a csend
Mert itt van velünk,a szeretet

2O13.12.19.Mosonmagyaróvár
Dáma Lovag Erdős Anna
kép szerkesztő:Kiss Irma...

BÉKE, HIT, REMÉNY, SZERETET.jpg

Válasz

Aranyosi Ervin: Öltöztesd szívedet karácsonyi díszbe!

Öltöztesd szívedet karácsonyi díszbe,
csak a jó szándékot engedd be a szívbe,
mert amíg kedvesség, szeretet vezérel,
hidd el, szomorúság, bánat úgysem ér el.

Ezt a szeretetet tedd be egy csomagba,
s boldog lesz, ki ilyen ajándékot kap ma!
Arcodra tégy mosolyt, fénylőt és kedveset,
örömet okozni, meglásd, így is lehet!

Gyújts reményt szívekbe, néhány kedves szóval,
s meglátod nyomában kevesebb a sóhaj!
Nyújts segítő kezet, éhesnek kenyeret,
karácsony ünnepe legyen a szeretet.

Bár múlik az ünnep, a szeretet maradjon,
együtt érző szíved, azután is adjon!
Légy te is megváltó, ki világot gyógyít,
éld meg a karácsonyt, éld meg a valódit!

Válasz

Ima - ma és mindörökké

Lelkembe látó én Istenem,
Bocsásd meg minden bűnöm nekem.
Változtasd lelkem hófehérre,
Hogy ne legyen rajta az éltem vétke.

A Földön élőknek békét kérek!
A hajléktalanoknak menedéket!
És add meg Uram, hogy minden gazdag
Örüljön annak, hogyha adhat!
Legyen az ember százszor áldott,
Ha lelke mélyén már jóra váltott!
Járja át szívét a szeretet fénye,
Ez legyen lénye szent igénye!

Gazdagabb legyek, ha mindezt látom:
Legyen a jószándék az én világom.
Ha lehetne kérném, Uram az Égben!
Tisztuljon lelkem a földi létben.
Nem nagy vagyont, de kincset kérek,
Amitől gyógyul a sebzett lélek!
Jöjjön el végre a világ-béke!

Kéréseimnek se' vége, se' hossza,
Szívemmel hiszem, a jövő meghozza!
Istenem add, hogy csodaképpen,
Így ragyogjon el a jövő létben!
Tedd nemessé az emberi lelket!
Legyen ez Istenem a jövő kezdet!
Az ember szívébe türelmet kérek,
Hogy helye legyen az égi fénynek!

Ha mindezt megadod Jóságos Isten!
Megváltozhat a Földön, majd minden!
Oldozd fel Atyám az Éva-vétket!
És akkor a jóság csak hitet éltet!
Így lesz az élet, mit nekünk adtál,
Egy szorgos, gazdag mézes kaptár!
Az emberiség a földi térben,
Pontos lesz majd, mint csillag az égen.

Ámen

Binderné Palocsay Erzsébet

Válasz

Erre a karácsonyra is szeretettel gondoljunk vissza ,legyen béke és áldás minden szívben ,,,köszönöm

Hagyd, hogy szeretteinkkel ünnepelhessünk.
Adj nekünk jó reményt az új évre.
S áldást, jobb létet az éhezőkre.
Jobbulást, egészséget a szenvedőkre,
hogy békességben leülhessünk a tűz köré.

Válasz

Karácsonyunkhoz
Karácsonyi előzetes

Ó, december havak hava,
boldog reményeink karácsonya.
Gyermekeink kacajának idézője.
Örömök, boldogságok szülője.
Jégcsapok s hóemberek készítője,
melegítő szeretetek üzenője.
Nagy kendők vállakra terítője,
hajnalokat zúzmarával hintője.
Régi idők visszaemlékezője,
békére, csendességre intője.
Imákkal, énekekkel üdvözítője.
Légy irgalmas hozzánk,
hagyd, hogy kicsit pihenjünk.
Hagyd, hogy szeretteinkkel ünnepelhessünk.
Adj nekünk jó reményt az új évre.
S áldást, jobb létet az éhezőkre.
Jobbulást, egészséget a szenvedőkre,
hogy békességben leülhessünk a tűz köré.
Tedd védőn kezed földünk fölé.
S tanítsd az embert a szépre, jóra,
hogy így emlékezhessünk rád,
boldog karácsonyunkra.

Takácsné Tóth Krisztina

Válasz

A vers írója a mamájához szólva ,a szeretet nevében idézi a mamája arcát ...köszönöm

mert énedet a szeretet színnel táplálja,
s míg színnel fest a szív, és színnel a szeretet,
a múlt élénksége sem halványulhat meg.

Válasz

Kun Magdolna: Könnyekkel ragyogtatva

Nézem a fenyőt mama, kutakodva nézem,
s arcod keresem a díszek ék-fényében,
arcod, mit ez a sápadt idő homályossá tesz,
hogy fakóságra ítélhesse régi énedet.

De bárhogy fakítja, minden hiába,
mert énedet a szeretet színnel táplálja,
s míg színnel fest a szív, és színnel a szeretet,
a múlt élénksége sem halványulhat meg.

Tudod, mama, mikor megszürkül az emlék,
előveszem könnyeim, s kitisztul a festék,
mert a könny énednek azon ragyogása,
mivel nem bír az idő folytonos múlása.

Válasz