Köszönet

Köszönöm, Istenem,
a már elmúlt évet,
köszönöm, hogy szívem
szeretettel éghet.
Köszönök tanítást,
köszönök fájdalmat,
s mindent, mi ad nekem
békét és oltalmat.
Köszönök virágot,
köszönök hűs szellőt,
köszönöm az égen
tornyosuló felhőt.
Köszönöm, hogy ajkam
köszönetre nyílik,
köszönöm, hogy szívem
Tebenned megbízik.
Noha köszönetet
senkitől sem várod,
én mégis köszönöm
az igaz világod.

Schmidt Károly Imre

Válasz

Mentovics Éva: Boldog, derűs új évet!

Megfáradt már az Esztendő,
lassúbb lett a lépte,
úgy gondolta, ideje lesz
megpihenni végre.

Búcsúzóul összehívta
egész pereputtyát,
s eldöntötték, hogy az Új év
folytatja majd útját.

Boldog, derűs volt az Új év,
ígéretet is tett:
- Ha tehetem, az utamon
mindenkit segítek.

Szilveszterkor a búcsúzó
Óév elé lépett,
s útnak indult, hogy beváltson
minden reménységet.

(2012. december 31.)

Válasz

Kerecsényi Éva: Kívánj hármat

Kívánok neked véget nem érő álmot,
mostoha múlt után boldog valóságot,
kívánok szenvedélyt, mely eléri a partot,
a megszokás hajóján ne játssz gályarabot.

Kívánok örömöt, nagy zsákkal belőle,
bú messze kerüljön, szabadulj meg tőle,
Adjon az ég időt, ne szűkölködj benne,
áldozhasd magadra, s minden szerettedre.

Találj igaz társat, a legjobb barátot,
kinek mosolyában önmagadat látod,
találkozzon lelked a másik lelkével,
s érintsék meg egymást meghitt békességben.

Kívánj ma magadnak, bármit, mit szeretnél,
s lépj, hogy azzá válhass, akivé lehetnél,
ne sirasd a múltat s keseregj, sajnálkozz,
menj, és váltsd valóra az álomvilágod.

http://www.poet.hu/vers/176875

Válasz

Kun Magdolna: Ó-év búcsúztató

Visszafájsz mindig, te varázslatos év,
melyben annyi volt a rossz, amennyi a szép.
De az egész élet ilyen. A jó a rosszal vegyül,
akkor is, ha akaratunk ennek ellenszegül

Mégis újra és újra átélnélek megint,
hisz ha tudatom a múltra visszatekint,
látom, mennyi emlék színesít égi vásznakat,
amikre lelkem festette a szivárványokat

Méla bús tudatom most csillagkönnyet ejt,
mert búcsúznom kell attól, ami felemelt.
Egészen fel a magas mennyboltozatig,
hol angyalok vigyázzák léptünk nyomait

Ma szív-batyuba kötök minden pillanatot,
mely boldogságtól ragyog percet, órát, napot
és bezárom majd ide a lélek-fiók mélyre,
hogy legyen miről mesélnem a következő évbe

és elmondhassam nektek újra-újra, újra,
bármilyen gonosz is sorsunk rabtartója,
egy dolog azért van, amit soha el nem vehet,
az ember-ember iránti hűség-szeretet.

Válasz

Szilveszter estén...

Szilveszter estén
Búcsút mondhatunk ismét
egy esztendőnek,
s köszöntőt az eljövőnek
Magunk mögött hagyva egy
elmúlt évet,mulatságba fojtunk,
rosszat és szépet!
Elfeledjük néhány percre,
ha a szívünkben bánat van,
reménykedve bízunk újra...
egy "holnapban"!
Ezen az estén vidámsággal
tisztelgünk a mának,
majd poharunkat emelve kívánunk:
Boldog Újévet egymásnak!

Kovács Gabriella

Válasz

Ne sírj !!!!
csak arra gondolj mindig, bármi érjen is,
lehet, hogy egyedül mind semmik vagyunk,
de ha kitárt kezünket egymás felé nyújtjuk,
még a sivatagi porból is vizet fakasztunk

Válasz

Kun Magdolna

Ne sírj, ha az álmok nem válnak valóra,
és virágzó nyár helyett fázós tél fogad,
mert sokszor van úgy, hogy nem sikerül semmi,
de egy újabb napszak még mindent pótolhat.

Ne sírj, ha megszáradt rózsák könnyein át
tódul eléd a meg-megremegő emlékáradat,
hisz melengetőbb annak árnyékos oldala,
mint a fentről néző nap, mely lángsugarat ad.

Ne sírj, ha néhanapján nem kedvel az élet,
és sorsod galád katonái ellened vannak,
mert az akaratod által, ami túlon-túli erő,
babérokkal győzheted le a harci fájdalmat,

csak arra gondolj mindig, bármi érjen is,
lehet, hogy egyedül mind semmik vagyunk,
de ha kitárt kezünket egymás felé nyújtjuk,
még a sivatagi porból is vizet fakasztunk

Válasz

Kun Magdolna: Láthatatlan könnyek ...


Mennyi láthatatlan könnyet hord az ember,
amit egész életében folyton megtagad,
és mennyit visz magával a síron túli mélybe,
hogy meg ne lássák azok, akik fontosak.

Mennyi parázs--nyomú sebet eltakar a lélek,
mikor halványságba rejti égésnyomait,
s mennyi örömöt színlel akkor is, ha olykor
véletlenek terítik ki rejtett kínjait.

Ki igaz szívvel szeret, az hallgatni is tud,
és tűrve viseli a bántás-okokat,
mert az a szív, mely tudja mi a szenvedés,
nem ruházza másra az önnön-gondokat.

Válasz

Honnan jöttünk, hová megyünk?
Nem mindegy melyik kapu nyílik meg előttünk ,a zarándoknak is van kötelessége amelyik földrészen árhalad ,hogy dicsőséggel hagyja maga mögött az elhagyott utat ,,köszönöm

Válasz

Pecznyík Pál: Honnan jöttünk, hová megyünk?

Honnan jöttünk, hová megyünk,
Egyre többen kérdezik.
Istentől jött az életünk,
s majd Istenhez érkezünk.

Két távoli véglet között,
éljük földi életünk.
Itt csak zarándokok vagyunk,
soká nem időzhetünk.

Lám mégis a legtöbb ember,
még csak észre sem veszi,
élete átmenő árnyék,
s lelke hová jut neki.

Halál sötét kapujában
döbben rá világ fia.
Itt nem törődött lelkével,
mennybe nem jut el soha.

Boldog ember ki már tudja,
honnan jött és hová megy.
Csak lelkének ruhája az,
mely a sírba alá megy.

Lelke visszatér Urához,
Aki adta azt neki,
s ajka örök életen át,
dicsőségét zengheti!

Pecznyík Pál Celldömölk, 2005. okt. 2.

Válasz