Aranyosi Ervin: Szemedbe nézek…

Szemedbe nézek, s rám ragyog,
szívedbe látok, s ott vagyok.
Ölelni vágylak kedvesem.
Álmaid titkon meglesem.

Szívedbe látni vágytam én,
csalogatott, mint lámpafény,
s mint lepke, úgy szálltam bele,
s így lettem máris egy vele.

Közös az álmunk, s vágyaink.
Szerelmet váró álmaink.
Miénk a perc, a pillanat,
s nem baj, a világ hogy szalad.

De idebent, csak mi vagyunk,
egymás lelkén nyomot hagyunk.
Miénk a perc, a pillanat,
rabbá vált szívünk, így szabad!

Reánk talált a szerelem,
így váltál eggyé Te, velem.
Vonzott a fény, a mágnesem,
s nem lehetsz másé már Te sem.

Egymásra leltünk, s jó veled,
szemem csak nézi szép szemed,
s nincs a világon szebb dolog.
Legyünk hát együtt boldogok!

Válasz

Aranyosi Ervin: Szeretetről szóljon!

Tudod, az én ajándékom nem kapható boltban.
Kicsi szívem szeretetét összecsomagoltam.
Karácsonyig őrizgetem szívem közepében,
ám addig is csöpögtetem, osztogatom szépen.

Anyukámhoz, Apukámhoz szép szavakkal szólok,
felvidítom a kedvüket, ha szívből mosolygok.
Látom ám, hogy jobb a kedvük, visszamosolyognak,
s nem kerítnek nagy feneket sok apró dolognak.

Testvéreim jókedvűek, a kedvükben járok,
s szeretetet kapnak tőlem idén a barátok.
A világ is megtisztulna, ha kedvesek lennénk,
ha nem vásárolt holmikat, ajándékot vennénk.

A legfontosabb ajándékunk, a figyelmünk lenne,
az időnket, a szívünket od'adhatnánk benne.
Nem kellene sorban állni, s kacatokat venni,
mert a szívünk képes csodás dolgokat teremni.

Mit szólnál egy öleléshez, egy beszélgetéshez?
Ha mindenki elmondhatná mit gondol, mit érez?
Közös ének, közös játék, de csodás is lenne,
apró öröm, nagy boldogság csilloghatna benne.

Év közben a szükségeset úgyis meg kell venni,
csak egy dolgot felejtünk el, őszintén szeretni.
Öltözködjön a szív fénybe szerte a világon,
szóljon végre szeretetről idén a karácsony!

Aranyosi Ervin 2015-11-26.

Válasz

Aranyosi Ervin: Kapcsolódjunk össze!

Kapcsolódjunk össze, legyünk boldog lények,
hisz tudod, boldogok a lelki szegények,
akiknek a lelkét bűn súlya nem húzza,
s kiknek szeretetét az Úr viszonozza!
Gyógyítsuk a lelket sok-sok szeretettel,
váljon boldogabbá minden kedves ember.
Szórjunk szeretetet szerte a világba,
boruljon a lelkünk örömtől virágba!

Válasz

Aranyosi Ervin
Sose késő

Gondolkodj másképp, van miért,
- te rajtad múlik életed.
Benned is ott van a magva rég.
Csak rajtad áll, hogy élteted,
locsolgatod, hited vizével,
s ápolja néhány gondolat,
vagy száraz valóságot képzel,
s elzárja fénytől "bölcs" agyad.

Ha szíved mélyén őrzöd vágyad,
hagyd hatni az érzelmeket!
Csitítsd le elméd, mi onnan árad
elnyomja mélyen lelkedet.
Pedig a lélek a teremtő.
A hit, a víz mely szomjat olt.
A mag a vágy, mely sose meddő,
s remény a fény, mely felkarolt.

Ha belegondolsz és végig nézed,
Mindened megvan, ami kell.
Hunyd be szemed, s álmodj merészet,
s építs egy szebb világot fel.

Válasz

Aranyos Ervin : Gondolatok

Sok az ember - egy az Isten,
egyetértés, persze nincsen!
Egy a világ, sok a vallás,
sok a nyelv, s a félrehallás!
Közben persze megtanultam,
természettől elvadultan
nem élhetünk boldogságban.
Gyógyír csak a fűben, fában
és a tiszta szeretetben,
(ami nélkül lehetetlen)
lelhető fel, s ha megérted,
tartalmasabb lesz az élted.

Válasz

Köszönöm e csodás verset ,szeretettel olvastam .....

Válasz

Szabó Lőrinc:
Biztató a tavaszban

Töröld könnyed, gyűrd le fájdalmadat,
te nem azért vagy, hogy odaragadj
ügyhöz, múlthoz, amely nem a tiéd,
és dac poshasszon és keserűség.
Kaptál ütleget, kaptál eleget
(légy keresztyén s mondd: érdemelteket,
s könnyülsz tőle!)… Most ne vélt igazad
emlegesd, s ne a hibát, a zavart
(az benned is volt!): nézd a rétet, a
nagy fényt, a Feltámadást!… Tavasza
jött újra a földednek: nézd, a nép
dolgozik, szépül város és vidék:
nem árt, hogy eltűnt sok gőg, régi copf,
s jobb lesz a jó, ha te is akarod,
ha igazán:… másét és magadét,
úgy gyógyítod ama ezer sebét,
ha az csordítja megnyugvó szíved,
ami sosem elég, a Szeretet!

Válasz

Ezt a verset olvasva nem derít fel ,inkább a szomorúság ami erőt vesz rajtad ,mert az Isten szívvel vert meg,
Szegény ember, balga gyermek! . .

Válasz

Sajó Sándor:

Kit az Isten szívvel ver meg .. .

Kit az Isten szívvel ver meg,
Ősz fejjel is balga gyermek;
Játékszer a sors kezében,
Nagy csupán a szenvedésben.

Érző szívvel ha születtél,
Millió szív rabja lettél:
Rejtve benned, nagy titokban
Millió szív búja dobban . . .

Bolygod ezt a nagy világot:
A mosolygót meg se látod,
Csak a bánat hulló gyöngyét,
Csak a búsat, csak a gyöngét.

Vágyol égi gyönyörökre,
S belébotlasz földi rögbe :
Keresed a boldog révet -
De a szíved csak bút érhet.

Óh! szív nélkül sokkal könnyebb,
Sima útján zord közönynek;
- De az Isten szívvel vert meg,
Szegény ember, balga gyermek! . .

Válasz

Szuhanics Albert :

Szép szavak csokra...


Szép szavakból csokrot kötnék,
mint virággal hozzád jönnék,
átnyújtanám szeretettel,
néked adom, kérlek, vedd el!

A szép szavak, mint a folyók,
olykor összekapaszkodók,
találkoznak kis patakok,
így születnek nagy folyamok.

Megfürdik a lelkünk abban
a sugárzó szófolyamban,
mert ha mind szívből fakadnak,
gyógyítanak, tanítanak.

...Bölcsességre, szeretetre,
bátorságra, dicső tettre,
mint virágot nagy csokorba,
szedjük szép szavaink sorba!

Kertünk legszebbik virága,
a vallomás rózsaszála,
véle tárjuk ki szívünket,
boldogítván kedvesünket!

Válasz