Ha valaki elmegy
``````````````````````
Ha valaki elmegy,
atlep egy hataron...
ha tobbe nem latom,
ha hiaba varom...
ha elitel,vadol
le nem irt mondatom-
hangtalan hirdeti
koporso,sirhalom:
Elfut a pillanat!
Draga az alkalom!
Elfut az alkalom.
Elfut az eletunk.
Ma meg szolgalhatunk,
ma meg szerethetunk.
Ma meg bocsanatot
kerhetunk,adhatunk.
Egy -egy kedves kezet
ma meg megfoghatunk.
Hogy ne holnap sirjuk
Kesokonnyeinket,
Isten ma hiv minket.
Krisztus ma var minket.
Hiszen a ma mindig
Surgeto alkalom.
Elfut a pillanat!
Draga az alkalom!
Turmezei Erzsebet verse.

Válasz

Ősz

Valahol már az ősz dalolgat,
és hullanak a gesztenyék,
vad szél-fiuk lombot karolnak,
s kacagva hintik szerte-szét,
valaki jár a szürkületben,
s szívében őszi dal fakad,
valaki búcsúval köszönti
a messze-szálló darvakat,
valaki áll a fenyves alján,
s a szeme könnyel lesz tele...
szél sír a park arany-avarján,
s koppanva hull a gesztenye.
Wass Albert

Válasz

Túrmezei Erzsébet
A BIRODALMAM
Lélek, én lelkem, hogyha ismernélek!
Ha bejárhatnám a határidat!
- Neki indulok s olyan szövevényes...
a folyamain nincsenek hidak. -
Ha ismernélek, s tudnám, mihez kezdjek!
Mélységeidből titkok integetnek.

Lélek, én lelkem, mért vagy nyughatatlan?
Megfélemlítőn zúgsz, morajlasz folyvást.
S én idegenül önbirodalmamban,
remegve tartom kezemben a kormányt.
Koldus királyod, mit tegyek veled?
Merre keressek segítő kezet?

Lélek, én lelkem, hol van az a Mester,
Ki téged ismer, minden titkodat?
Aki zúgó folyamaidon által
hidat fénylő szivárványból vonat...
Ó, jöjjön, akár zúgó harsonával,
akár simogatóan, csendesen:
én koronámat lábához teszem.

Válasz

Mindig nagy szeretettel olvasom A. Ervin verseit ,benne van az élet titka ,a szeretet ereje és a jövő melyhez formálhatjuk az életünk pillanatait ,,,köszönöm szépen szeretettel Gizike

Válasz

Aranyosi Ervin: A világon annyi ember..

A világon annyi ember
nem hisz a csodákban.
Nem látja meg a szépséget,
a nyíló virágban.
Nem képes a pillanatban
szívből elmerülni.
Nem képes a természethez
közelebb kerülni.
A világon annyi ember
vár a nagy csodára,
bár ott van az orra előtt,
észlelésre várva!
Bezárt lelke pénzre, kincsre,
gazdagságra vágyna,
ahelyett, hogy napjaiban
örömet találna.
A világon annyi ember
nem képes szeretni,
a szépséget, a jóságot,
szívvel észre venni.
A jót, jóval viszonozni,
tiszta szívvel adni,
élvezni a percek súlyát,
jelenben maradni.
A világon annyi ember
másképp éli létét.
Könyörögve kéri Isten
kegyes segítségét.
A teremtő pedig teremt,
“két kezével” adja,
ám hit nélkül az adományt
zárt ajtó fogadja.
A világon annyi ember
nem érti a dolgot.
Miért szakad rá szenvedés,
és miért nem boldog?
Nem érti az életét,
hogy mi lehet a nyitja,
így aztán e kétes tudást
másnak is tanítja.
A világon annyi ember
tanulhatna élni,
mert a holnap lehet szép is,
nem kell tőle félni.
A tegnapon túl kell lépni,
mindent megbocsájtva,
csak az örömöt keresni,
csak a szépet látva…

Aranyosi Ervin © 2016-08-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Válasz

Hálás köszönetem Mária neked azt a sok szépet és azt a kitartást amit a klubért tettél ,az önző és érző szereteted mert az élet nem mindig kegyes de a szeretet az mindig megmarad ,,,szeretettel Gizike

Válasz

Aranyosi Ervin: Még egy dal az ölelésről

Tudod, egy ölelésben fény burok vesz körül,
egymáshoz ér két lélek és jólesőn örül.
A külvilág zajától távol kerül a szív,
egymást megünnepelni, egy nagy körtáncba hív.

Tudod, az ölelésben két világ egyesül,
a béke szép galambja a vállatokra ül.
Mindaz, mi fájt a létben, halványul, megkopik.
s érzed a szíved mélyén a szeretet lakik.

Ezért az ölelés egy magasztos pillanat,
ahol a lélekben tüske, véletlenül sem marad.
Mert győz a megbocsájtás, s a hála átitat,
ez ima Istenünkhöz, egy néma áhítat...

Válasz

Ne szégyelld kimondani.../Vass János/
Ember, ne szégyelld kimondani: SZERETLEK,
Ne csak dajkádnak, kedvesednek mondd, szeretlek. . .
De mondd a Holdnak, a Napnak is, hogy szeretlek,
És mondd a szélnek, a fellegeknek, szeretlek, szeretlek!
Mondd a forrásnak, a csermelynek, szeretlek,
A tavaknak és a tengereknek, szeretlek. . .
Mondd a hegyeknek, a fenyveseknek, szeretlek,
És a virágoknak, a mezőknek, szeretlek, szeretlek!
Mondd a delfinnek, a kismadárnak, szeretlek,
A pillangóknak, az őzikéknek, szeretlek. . .
Mondd a Földnek, Égnek, csillagoknak, hogy szeretlek,
Minden népnek, összes gyermekének, szeretlek, szeretlek!
Ám ha szégyellnéd kimondani, hogy szeretlek,
Hát kiáltsák világgá tetteid, szeretlek. . .
E szócskától megszépül a világ, SZERETLEK,
És akkor meglátod, visszakiált, SZERETLEK, SZERETLEK!
Meglátod, visszakiált..
/Vass János/

Válasz

Tamás Attila: Ne add fel

Nehéz megtalálni azt
Ki őszintém mondja az igazt
Kinek nincs hátsó szándéka
Vagy egyéb hasonló "játéka"

Nehéz megtalálni azt
Ki önzetlenül nyújt vigaszt
Ki tőled nem várja el
Hogy ezen túl csak rá figyelj

Nehéz megtalálni azt
ki ha kell melletted virraszt
Ki irántad nem ismer határokat
Félelmet, netán gátlásokat

Nehéz megtalálni azt
Ki a bajban sem mulaszt
Ki ha valamit elrontott
Őszintén bevallja: megbotlott

Nehéz megtalálni
De ha megtalálod
Rájössz Ő az igaz barátod

Válasz

Milyen szép sorok amit az emberek itt lent nem értékelnek csak akkor veszik észre mikor már késő ...nagyon köszönöm
A szeretet, ami itt fenn a legnagyobb kincs,
Ott lenn az emberek szívében nincs.
Az Úr is szomorú lett, hisz ő már rég tudta,
A szeretet a boldogság egyetlen egy kulcsa.

Válasz