Március 1: Hamvazószerda

Ez a nap a nagyböjt, a negyvennapos vezeklő és böjti időszak első napja, megemlékezés Jézus böjtölésének, illetve kínszenvedésének időszakáról. A VII. századtól vált szokássá a bűnbánati felkészülés.
II. Orbán pápa 1091-ben rendelte el, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg ezen a napon, ez a szokás a katolikusoknál mindmáig fennmaradt. A templomban a mise után a pap az előző évi szentelt barka hamuját megszenteli, s azzal rajzolja a keresztet a hívek homlokára, annak bizonyságára, hogy a halandók porból lettek, s porrá lesznek. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert. A néphit szerint, aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje, illetve egészségmegőrző szerepet tulajdonítottak neki. Ezen a napon elsikálták a zsíros edényeket, mert zsírt a következő 40 napban nem ettek.
Hamvazószerdát másként böjtfogószerdának, szárazszerdának vagy aszalószerdának is nevezik.
Böjt idején tilos volt a bál, a mulatság, de a lakodalom is. Általános volt az a szokás is, hogy a lányok ilyentájt fekete vagy sötétebb, dísztelenebb, egyszerűbb ruhákat hordtak. A néphagyomány szerint ilyenkor húst vagy zsírt, zsíros ételt enni tilos. Csak kenyeret, zöldséget, gyümölcsöt, illetve ezekből készült meleg ételeket ehettek. A paraszti étkezésben az év egyéb szakában szokatlan módon vajjal, növényi olajjal főztek. Volt ahol napjában csak egyszer ettek, máshol a tojás és a tejes ételek fogyasztását is tiltották. A szigor az évszázadok alatt fokozatosan enyhült, a XX. századra az vált általánossá a keresztények körében, hogy a hívők a nagyböjt időszakában is csak a pénteki böjtnapot tartják, ilyenkor növényi táplálékot vagy halat vesznek magukhoz. Gyakran került az asztalra cibereleves. Ennek az ételnek az alapja a búza vagy rozskorpa, melyet cserépedényben forró vízzel felöntve néhány napig erjesztenek, majd liszttel, tejföllel behabarják, és főznek még bele kölest vagy hajdinát, hogy laktatóbb legyen. Aszalt gyümölcsökből is főztek tejfölös savanyított levest, néhol ezt is ciberének nevezték. Igen kedveltek voltak a böjti időszakban a hüvelyesek, a borsó, a bab és a lencse.

Válasz

Február 28. Húshagyó kedd
A nagyböjt előtti utolsó nap a farsangi mulatságok csúcspontja. Dalolni, táncolni azonban csak éjfélig szabad. Az ilyenkor tartott vigalmakban nagyokat kell ugrani, hogy nagyra nőjön a kender. Húshagyókedden tanácsos lemorzsolni a vetni való kukoricát és megmetszeni egy-egy tőkét a szőlő négy sarkán. Ma még mindenki jóllakhat farsangi fánkkal, kocsonyával.

Válasz

Február 24. Mátyás napja
Ez a nap Mátyás apostol ünnepe.
A középkorban a szenteket a rájuk jellemző tárgyakkal ábrázolták, hogy az írástudatlanok is rájuk ismerjenek. Mátyás apostolnak a bárd volt „jelképe”. A néphit szerint Mátyás megkönyörül az embereken, a bárdjával megtöri a jeget és elűzi a hideget.
Innen ered a következő népi szólás: "Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál." Az ezen a napon fogott csukát „Mátyás-csukájának” nevezik és egész évben bő fogást ígér.

Válasz

Február 22. Üszögös Szent Péter napja
Ezen a napon nem dolgozik senki, mert a hiedelem szerint szerencsétlen nap, és minden, amibe belefognak üszkös lesz.
Időjósló nap is, mert azt tartják, hogy amilyen idő van ezen a napon, olyan lesz József napján is.

Válasz

Február 19. Zsuzsanna napja

Február 19. Zsuzsanna napja...
Zsuzsanna napján ha megszólal a pacsirta, akkor közeledik a tavasz, de ha a pacsirtát alacsonyan látják repülni, tovább tart még a tél.
A néphagyomány szerint Zsuzsanna napja elviszi a havat, zöldellni kezd a fű, és megszólalnak a pacsirták, jelezve a tavasz közeledtét.
Ha viszont „befagyott a pacsirta szája” és alacsonyan röpül, akkor még tovább tart a hideg idő.
A délvidéken a megcsorduló eresz jó termést jövendöl. Szép idő esetén,e napon már sokfelé elkezdték a tavaszi szántó-vető munkát

Válasz

Február 16. Julianna napja
Julianna ókeresztény vértanú volt. A néphit szerint ettől a naptól az idő melegebbre fordulását várják, de ha mégis havazik, akkor "bolondoznak a Julisok", azaz megrázzák a dunyhájukat.

Válasz

Február 14. Bálint nap

Időjósló nap. Bálint napján ha hideg, száraz az idő, akkor jó lesz a termés. Az ország különböző részein más-más hiedelem kötődik ehhez a naphoz.

A tavaszvárás gondolata kapcsolódik Szent Bálint pap és vértanú – február 14-én esedékes – régi, jeles névünnepéhez. A néphiedelem szerint ekkor tartják menyegzőjüket a madarak, párosodnak a verebek. A Bálint-napi időjárásból – száraz hideg esetén – jó termésre következtettek. A gazdaasszonyok jó alkalomnak tartották ezt a napot a kotlóstyúk-ültetésre, míg a férfinép szerint az ekkor ültetett facsemete bizonyosan megered.

A földműves háztartásokban mindenfele megindul a tavaszi tevékenység, mert mint Topolyán hallottuk, Bálint napján megszólalnak a verebek, jelzik a tavasz közeledtét. Feketicsen is beszélnek a veréblakodalomról, ami már jó időt jelent. Meg is indul mindenfele a tavaszi munka a gyümölcsösökben: metszik a fákat, a szőlőt, gyümölcsfákat is ültetnek, mert hamar kihajt és megerősödik. Feketicsen azonban a további hideg időnek is van jele: ha Bálint napján megszólal a pacsirta, s azt mondja: "csücsülj be!", akkor még hidegre kell számítani.

Szlavóniában, Szerémségben, Muravidéken nemcsak a gyümölcsősben kell dolgozni, hanem foglalkozni kell az állatokkal is: most kell párosítani őket, el kell ültetni a kotlókat is.

Topolyán a szeles időt nem szeretik a háziasszonyok, mert ez azt jelenti, nem lesz sok tojás egész évben. A férfiak meg az esőtől félnek, meri a hagyomány szerint akkor kukoricán kívül másból nem lesz jó termés.

Válasz

Február 10. Skolasztika napja
Ez a nap Kolos napja, azaz a termőnap. Ezen a napon szedik, gyűjtik az oltóágat s ezzel a gondosan eltett oltóággal oltják majd a gyümölcsfákat gyümölcsoltókor.

Válasz

Január 20. Fábián és Sebestyén
A két vértanú ünnepe az első tavaszébresztő nap. Ekkortájt kezdenek a fák mézgásodni, nedvet szívni. Fábián a pestisesek, Sebestyén a nyilasok, puskások, védőszentje.

Január 21. Ágnes
Időjárásjósló nap, a régiek megfigyelése szerint ha ezen a napon derült az idő, akkor jó termés lesz az évben. Ezen a napon böjtölve, és néhány egyéb előírást követve a lányok megálmodhatják jövendőbelijüket.

Január 22. Vince
"Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince" Olvadás esetén jó bortermésre lehet számítani
Vince országosan ismert borvédőszent volt. Napja általános termésjóslónap. Vincét a középkortól kezdve úgy tisztelték, mint aki legyőzi a tél sötét hatalmait és előkészíti a lassan közeledő tavasz útját.
"Ha szent Vintze napja fénylik, azt mondják a boros gazdák, hogy meg-telik a pintze, és sok jó bort várhatni." ("Száz esztendős kalendáriom" - 1799.)
Zaragozai Vincét, a Diocletianus-féle keresztényüldözés idején Valenciában vetették börtönbe, 304-ben halt vértanúhalált. Csontjait Valenciában őrzik. Neve latin eredetű (Vincentinus), jelentése győzedelmes.
Európában jól ismert védőszent , aki Portugália patrónusa, a vigneroni szőlőhegyeké, a német és a francia vincelléreké, tévesen a nevében levő bor (vin) szótag alapján a párizsi borkereskedőké is.

Válasz

JANUÁR

1. Ezen a napon ha erős északi szél fúj, hosszú télre kell számítani

6. Ha vízkereszt vizet ereszt, a tél még sokáig nem ereszt.

18. Ha ezen a napon fagy, akkor ez negyven napig így is marad.

22. Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince.

25. Pálforduló. Pál fordulása a tél fordulása. Ha hideg volt eddig, megenyhül ezután,
ha pedig enyhe volt a tél mostanáig akkor zordabbik arcát mutatja ezután.

A ködös január, nedves tavasz előhírnöke.

Válasz