Március 25. - Írisz nap: másnéven Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, mert a hagyomány szerint ilyenkor kell a gyümölcsfákat oltani. Ha ilyenkor megszólalnak a békák, akkor még negyven napig hideg lesz. Egy másik hiedelem szerint ha ekkor hideg idő van, akkor a télnek immár vége: "Gyümölcsoltó hidege téli hónapnak megölője”.

Válasz

március 18., 19., 21.: Sándor-József-Benedek napja. A néphit úgy tartja, hogy ezek a napok vetnek véget a hosszú, hideg télnek és ekkor veszi kezdetét a termékeny tavasz: “Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget.” “Ám ha üres ez a zsák, nem kapod csak a harmadát” – fűzik hozzá a Muravidéken.

Válasz

Március 15.
"Haj, a régi március 15-ék! Azok voltak csak a szép, nagy ünnepek! Pirosbetűs nap volt az a kalendáriumban. Aznap nem volt munka, se tanítás az iskolában. A szabadságot ünnepelte az egész ország. "

Válasz

Február 22. Üszögös Szent Péter napja

Ezen a napon nem dolgozik senki, mert a hiedelem szerint szerencsétlen nap, és minden, amibe belefognak üszkös lesz.

Időjósló nap is, mert azt tartják, hogy amilyen idő van ezen a napon, olyan lesz József napján is.

Válasz

Február 19. Zsuzsanna napja

Zsuzsanna napján ha megszólal a pacsirta, akkor közeledik a tavasz, de ha a pacsirtát alacsonyan látják repülni, tovább tart még a tél.

A néphagyomány szerint Zsuzsanna napja elviszi a havat, zöldellni kezd a fű, és megszólalnak a pacsirták, jelezve a tavasz közeledtét.

Ha viszont „befagyott a pacsirta szája” és alacsonyan röpül, akkor még tovább tart a hideg idő.

A délvidéken a megcsorduló eresz jó termést jövendöl. Szép idő esetén,e napon már sokfelé elkezdték a tavaszi szántó-vető munkát.

Válasz

Február 5. Ágota napja

A néphit szerint gonoszűző hagyománya van e napnak. Ilyenkor körülsöprik a házat, az ólakat, hogy kiűzzék a házi férgeket, bogarakat.

Válasz

Február

- ha gyertyaszentelőkor énekel a pacsirta, utána még sokáig fog hallgatni

- ameddig besüt a nap gyertyaszentelőkor a pitvarajtón, addig fog még a hó beesni

- Ágota még szorítja, de Dorottya majd tágítja


Február 2.: Gyertyaszentelő: a Január végi és Február eleji enyhe idő hideg hó végét, azaz kemény télutót jelenthet és fordítva.
Február 6. Dorottya: Dorottya „szorítja” (gyakori kemény fagyok) jelezvén a kemény télvégi rohamot
Február 16. Julianna: Ha Dorottya locsog Julianna kopog.
Február 19. Zsuzsanna: A megszólaló pacsirták a tél végét jelzik.
Február 22. Üszögös Szent Péter napja: "Péter üti az üszögöt, jön a melegebb idő." , Amilyen az idő ezen a napon, olyan lesz József-napkor is.
Február 24. Mátyás: jégtörő Mátyás napja, aki ha talál, törheti, ha nem talál csinálhatja a jeget. Ha ezen az éjszakán fagy, akkor még negyven napig hideg idő lesz.

Válasz

Január 25.Pál napja

Január 25-ét Pálfordulónak vagy Pálfordulásnak is nevezik, arra a bibliai történetre utalva, amely szerint a Jézust üldöző Saul ezen a napon tért meg, és Pál apostol lett belőle. A néphitben időjárás-, termés- és haláljóslás napja. A szép, derült idő sokfelé azt jelentette, hogy még hosszan tartó hidegre lehet számítani.

"Pál fordulása, ha tiszta,
Bőven terem mező, puszta,
Ha szeles, jön hadakozás,
Ha ködös, embernek sírt ás,
Ha pedig esős vagy nedves,
Lesz a kenyér igen kedves."

Válasz

Január 22. Vince napja
A drávaszögi falvakban ún. vincevesszőt vágtak, amit a szobában vízbe állítottak. A kihajtott vesszőkből jósolták meg a következő év termését. A gazdák szerint ezen a napon sok bort kell inni, hogy bő legyen a termés. Az időjárás is meghatározó volt, például szép, napos idő esetén jó bortermést reméltek, rossz idő esetén viszont rossz bortermést jósoltak.

Válasz

Január 20. Fábián és Sebestyén napja...

A történelmi Magyarország egyes déli vidékein január 20-át, Fábián és Sebestyén vértanúk ünnepét, az első tavaszkezdő napnak tartották, merthogy eddig lehetett fát kivágni, utolsó fertályán a holdnak, mivel ekkortól ismét megindul a fákban az életnedv. Az egyház ugyanazon a napon ünnepli, és a litániában is együtt emlegeti a két ókeresztény vértanút, Fábiánt és Sebestyént,Szent Sebestyén jóllehet valódi közük nincs egymáshoz, legfeljebb annyi, hogy vértanúságuk elszenvedése után mindkettőjüket Rómában, Callistus katakombájában temették el.
Betegséget, sőt a halált is az archaikus hiedelemvilág mind a klasszikus görögöknél (Apolló nyilai) mind pedig az ószövetségi zsidóságnál a nyíl művének tulajdonította. A nyílnak ebből az ősi szimbolikus képzetéből következett, hogy Sebestyén alakjával is kapcsolatba hozták, és a pestis nyila, csapása ellen már a VII. században kérik a hívek az ő oltalmát. Tisztelete mégis a feketehalál (1348) után válik általánossá. Ennek tükröződése, hogy a középkor végén alig van templom, szárnyasoltár, amelyből Sebestyén képe, szobra hiányoznék.
A pestisjárványtól való megszabadulás emlékére Székesfehérvár lakossága 1739-ben Szent Sebestyén tiszteletére böjttel és körmenettel kapcsolatos, örök időkre szóló fogadalmat tett, amelyet ünnepélyesen okiratba foglaltak és a belső tanács jegyzőkönyvében is megörökítettek. E fogadalom értelmében építették 1739 és 1749 között a Szent Sebestyén-kápolnát, amelyet 1800-tól 1807-ig nagyobb templommá bővítettek.

Válasz