Június 29. Péter-Pál napja

Június 29.- Péter-Pál névünnepe jeles napnak számít, mert a magyar hagyományok szerint a "búza töve megszakad", és ilyenkor kezdődik az aratás.

"Aratáskor a határban,
Ennyi szépet leltünk,
Kalászok közt virágok közt
Fölvidult a lelkünk."

A régi paraszti világban Péter-Pál napját az aratás kötelező kezdőnapjaként tartották számon.
Dologtiltó nap volt, tehát az aratási munkálatokat jelképesen kezdték meg, rituális tett volt,lelkileg is felkészültek a közelgő munkálatokra.
Több hiedelem is kapcsolódik a naphoz.A hajadonok közül, aki e napon elsőként hallja meg a harangszót, év végéig biztosan férjhez megy.

Válasz

Június

Népi mondóka

Ha száraz a nyár eleje
Szent Víd
Bő esőt hoz, szavamra, ezt
Elhidd!
Margit-napi esőcseppek
Tizennégy napig peregnek.
János-napi zivatar
Negyven napig elvakar.

Válasz

Június

Nyárelő, Medárd, Szent Iván vagy Napisten hava.
Nevét Junóról (római istennőről) kapta, aki Jupiter felesége volt. A meteorológiai nyár első hónapja, ami Magyarországon egyben a legcsapadékosabb hónapnak is számít. Átlagosan 60-90 mm csapadék hullik júniusban, de ez legtöbbször helyi záporok, zivatarok formájában érkezik, így gyakran előfordulnak száraz, csapadékszegény körzetek is. Sokakban azonban a nyár első hónapja az eperszüret időszakaként él és a korai cseresznye is javában érik már ilyenkor.

Válasz

Április

Ez a hónap a megújhodás ideje.

- Megérkeznek a fecskék, a vándormadarak.

- A kis bárányok vígan ugrándoznak a gyenge, ízes füvet kínáló réten, bár "a pásztorok félnek, mert még akolba szorulhatnak a bárányok a hidegtől".

- A meteorológusok Tavaszhó-ként tartják számon,

- Április elsején nem volt tanácsos tyúkot ültetni, esküvőt tartani, útnak indulni, építkezést kezdeni, sőt eret vágatni sem.

- Ha eső támadt abból rossz, a derült időből pedig jó és bőséges termést jósoltak.

Válasz

Március 18., 19., 21.: Sándor-József-Benedek napja. A néphit úgy tartja, hogy ezek a napok vetnek véget a hosszú, hideg télnek és ekkor veszi kezdetét a termékeny tavasz: “Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget.” “Ám ha üres ez a zsák, nem kapod csak a harmadát” – fűzik hozzá a Muravidéken.

Válasz

Március

- március, ha nedves, gazdának nem kedvez
- valamennyi köd vagyon márciusban, annyi zápor lészen az esztendőben
- ha Böjtmás hava száraz, Szent György hava nedves
- fú és havaz, úgy lesz tavasz
- ha márciusban ugrándoznak, láncra perdülnek a bárányok, áprilisban újra akolba rekednek
- tavaszbúza ravaszbúza
- ha dörög Benedek, akkor 40 napi szárazságra számíthatsz.

Válasz

Február 24. Mátyás napja

Ez a nap Mátyás apostol ünnepe.

A középkorban a szenteket a rájuk jellemző tárgyakkal ábrázolták, hogy az írástudatlanok is rájuk ismerjenek. Mátyás apostolnak a bárd volt „jelképe”. A néphit szerint Mátyás megkönyörül az embereken, a bárdjával megtöri a jeget és elűzi a hideget.

Innen ered a következő népi szólás: "Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál." Az ezen a napon fogott csukát „Mátyás-csukájának” nevezik és egész évben bő fogást ígér.

Válasz

Február 14. Bálint nap

Időjósló nap. Bálint napján ha hideg, száraz az idő, akkor jó lesz a termés. Az ország különböző részein más-más hiedelem kötődik ehhez a naphoz.

A tavaszvárás gondolata kapcsolódik Szent Bálint pap és vértanú – február 14-én esedékes – régi, jeles névünnepéhez. A néphiedelem szerint ekkor tartják menyegzőjüket a madarak, párosodnak a verebek. A Bálint-napi időjárásból – száraz hideg esetén – jó termésre következtettek. A gazdaasszonyok jó alkalomnak tartották ezt a napot a kotlóstyúk-ültetésre, míg a férfinép szerint az ekkor ültetett facsemete bizonyosan megered.

A földműves háztartásokban mindenfele megindul a tavaszi tevékenység, mert mint Topolyán hallottuk, Bálint napján megszólalnak a verebek, jelzik a tavasz közeledtét. Feketicsen is beszélnek a veréblakodalomról, ami már jó időt jelent. Meg is indul mindenfele a tavaszi munka a gyümölcsösökben: metszik a fákat, a szőlőt, gyümölcsfákat is ültetnek, mert hamar kihajt és megerősödik. Feketicsen azonban a további hideg időnek is van jele: ha Bálint napján megszólal a pacsirta, s azt mondja: "csücsülj be!", akkor még hidegre kell számítani.

Szlavóniában, Szerémségben, Muravidéken nemcsak a gyümölcsősben kell dolgozni, hanem foglalkozni kell az állatokkal is: most kell párosítani őket, el kell ültetni a kotlókat is.

Topolyán a szeles időt nem szeretik a háziasszonyok, mert ez azt jelenti, nem lesz sok tojás egész évben. A férfiak meg az esőtől félnek, meri a hagyomány szerint akkor kukoricán kívül másból nem lesz jó termés.

Válasz

Február 6. Dorottya napja...
DOROTTYA-NAPI SZOKÁSOK
Február 6-a a Felvidéken dologtiltó nap volt, az asszonyok nem varrhattak, nehogy megfájduljon az ujjuk. Őt hívták segítségül a várandós asszonyok és a szülésznők, a hagyomány nagyon hasonlít a Közép-Ázsiában élő keleti rokonainkéra, akik Umajhoz, egy ősi táltos hitben gyökerező istennőhöz fohászkodnak. Máshol a következő hónapok időjárására próbáltak következtetni. Ha ezen a napon esett az eső, annak a juhászok örültek, mert úgy vélték, hogy akkor bőséges tejhozamra számíthatnak. Létezett egy jól ismert mondás is: „Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja.” Ez azt jelenti, hogyha Dorottya-napkor fagy, akkor Julianna napjára, február 16-ra megenyhül az idő.

Válasz

Február 3. Balázs napja

Szent Balázs püspök és vértanú napja, aki eredetileg orvoslással foglalkozott, nevéhez sok beteggyógyítás fűződik. Többek között egy fiú életének megmentése, akinek halszálka akadt a torkán, és a fiú anyja hálából ételt és gyertyát adott neki. Ennek emlékére van a Balázs-áldás vagy balázsolás, amikor a pap két gyertyát tart a hívők álla alá e szavak kíséretében: „Szent Balázs püspök és vértanú közbenjárására szabadítson meg téged Isten a torokbajtól és minden más betegségtől”.

De ehhez a naphoz kapcsolódik még a „balázsjárás”, amikor is az iskoláskorú gyerekek házról házra jártak és adományokat gyűjtöttek. A játékban tízen szerepeltek. A perselybe összegyűjtött pénzt az iskola vagy a templom céljaira fordították, az ajándékképpen kapott ételeket pedig megették.

Ha ezen a napon esik, akkor jég veri el nyáron a termést.

Balázs napját az egészség- és termésvarázslás, a gonoszűzés, a madárűzés, és az időjárásjóslás napjának is nevezték régen. A szőlősgazdák a földjük négy sarkában megmetszettek egy-egy tőkét. Így igyekeztek biztosítani, hogy Balázs megvédje a szőlőket, és szőlőéréskor elűzze a szőlőszemekből lakmározó madarakat.

Ma is él a templomi "torokszentelő" szokás.

Válasz