Népi megfigyelések:
- májusi csendes eső, növeli a vetést
- száraz május, száraz esztendő
- ha májusban erősen halljuk a békákat kuruttyolni, úgy igen sok eső lészen
- ha május elején esik, úgy kevés borunk lesz
- nagyon meleg május után esős június következik
- ha májusban a tölgy szépen virágzik, és a cserebogár rajta tanyázik, gyakran fogunk hallani mennydörgést
- sok bort hoz ám a három ác, (Pongrác, Szervác, Bonifác), ha felhőt egyiken se látsz
- Szervác, Pongrác, Bonifác, megharagszik, fagyot ráz
- Pongrác, Szervác, Bonifác, Zsófia is lehet gyász
- Szervác, Pongrác, Bonifác, mind a fagyos szentök, hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kendtök
- májusi meleg eső nagy termés, hideg eső rossz vendég

Válasz

Május...

Ez az utolsó tavaszi hónap, mely folyamán jelentős változás következi be az időjárásban. A hónap elején még előfordulnak fagyos reggelek, míg a hónap végén nem ritka a 30 fok közeli maximum.

„Májusi eső aranyat ér”.

Május elseje: Ha hűvös, nedves ez a nap, akkor középszerű lesz a termés, ellenben, ha meleg, száraz, akkor bőséges lészen.

Népi megfigyelések:
- májusi csendes eső, növeli a vetést
- száraz május, száraz esztendő
- ha májusban erősen halljuk a békákat kuruttyolni, úgy igen sok eső lészen
- ha május elején esik, úgy kevés borunk lesz
- nagyon meleg május után esős június következik
- ha májusban a tölgy szépen virágzik, és a cserebogár rajta tanyázik, gyakran fogunk hallani mennydörgést
- sok bort hoz ám a három ác, (Pongrác, Szervác, Bonifác), ha felhőt egyiken se látsz
- Szervác, Pongrác, Bonifác, megharagszik, fagyot ráz
- Pongrác, Szervác, Bonifác, Zsófia is lehet gyász
- Szervác, Pongrác, Bonifác, mind a fagyos szentök, hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kendtök
- májusi meleg eső nagy termés, hideg eső rossz vendég

Válasz

Népi mondóka

György-nap előtt, ha nem esik,
György-nap után sok is esik.
Hogyha Vitálisz didereg,
Tizenötször lesz még hideg!
Áprilisnak szárazsága,
Jó gazdának bosszúsága.
Áprilisnak nedvessége
Fáknak termőképessége.

Válasz

Március 18., 19., 21.: Sándor-József-Benedek napja. A néphit úgy tartja, hogy ezek a napok vetnek véget a hosszú, hideg télnek és ekkor veszi kezdetét a termékeny tavasz: “Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget.” “Ám ha üres ez a zsák, nem kapod csak a harmadát” – fűzik hozzá a Muravidéken.

Válasz

Március

- március, ha nedves, gazdának nem kedvez
- valamennyi köd vagyon márciusban, annyi zápor lészen az esztendőben
- ha Böjtmás hava száraz, Szent György hava nedves
- fú és havaz, úgy lesz tavasz
- ha márciusban ugrándoznak, láncra perdülnek a bárányok, áprilisban újra akolba rekednek
- tavaszbúza ravaszbúza
- ha dörög Benedek, akkor 40 napi szárazságra számíthatsz.

Válasz

Február 24. Mátyás napja

Ez a nap Mátyás apostol ünnepe.

A középkorban a szenteket a rájuk jellemző tárgyakkal ábrázolták, hogy az írástudatlanok is rájuk ismerjenek. Mátyás apostolnak a bárd volt „jelképe”. A néphit szerint Mátyás megkönyörül az embereken, a bárdjával megtöri a jeget és elűzi a hideget.

Innen ered a következő népi szólás: "Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál." Az ezen a napon fogott csukát „Mátyás-csukájának” nevezik és egész évben bő fogást ígér.

Válasz

Február 19. Zsuzsanna napja

Február 19. Zsuzsanna napja...
Zsuzsanna napján ha megszólal a pacsirta, akkor közeledik a tavasz, de ha a pacsirtát alacsonyan látják repülni, tovább tart még a tél.
A néphagyomány szerint Zsuzsanna napja elviszi a havat, zöldellni kezd a fű, és megszólalnak a pacsirták, jelezve a tavasz közeledtét.
Ha viszont „befagyott a pacsirta szája” és alacsonyan röpül, akkor még tovább tart a hideg idő.
A délvidéken a megcsorduló eresz jó termést jövendöl. Szép idő esetén,e napon már sokfelé elkezdték a tavaszi szántó-vető munkát.

Zsuzsanna, ótestamentumi nõalak, akit hamis vád alapján házasságtöréssel gyanúsítottak.

Zsuzsanna egy Joakim nevû, Bábelben élõ, igen gazdag és tekintélyes férfinak volt a felesége.

Nemcsak szép volt, hanem erkölcsös is, mert szülei a mózesi törvény szerint nevelték.

Az asszony mindennap déltájban férje gyümölcsöskertjében sétált. Itt látta meg õt két öreg bíró, akiknek megtetszett Zsuzsanna...

Történt egyszer, hogy Zsuzsanna a nagy melegben fürdéshez készülõdött. ...

Mikor a vének elérkezettnek látták az idõt, elõbújtak rejtekhelyükrõl, odafutottak Zsuzsannához, és erõszakoskodni kezdtek vele.

Zsuzsanna azonban ellenált, sikoltozni kezdett, de a vének is kiáltoztak és erkölcstelenséggel vádolták az asszonyt. A törvény elõírásai szerint Zsuzsanna bíróság elé került.

Zsuzsannát halálra ítélték házasságtörés címen.

Egy Dániel nevû ifjú megállította a menetet, amely a vesztõhelyre kísérte Zsuzsannát, és hamis tanúskodással vádolta a véneket. Erre visszatértek az ítélkezés helyére, hogy meghallgassák Dániel ellenvetését.

Dániel elkülönítette egymástól a véneket, és egyenként hallgatta ki õket. Mindkettõjüktõl megkérdezte, hogy milyen fa alatt látták együtt Zsuzsannát az ifjúval. Az egyik azt felelte, hogy mézgafa alatt, a másik pedig, hogy tölgyfa alatt történt az eset.

Dániel ily módon meggyõzõen bizonyította a vének gonoszságát. bebizonyította Zsuzsanna ártatlanságát és vádlóit juttatta halálbüntetésre.

Válasz

Február 16. Julianna napja

A népi megfigyelések szerint ezen a napon gyakran havazik, erre utalnak az alábbiak is:

„Julianna megrázta a dunnáját.”

„Julianna kitette a dunnáját és az kiszakadt.”


A néphagyomány Júlia napjától az idő melegebbre fordulását várja.

"Ha Juliska fésülködik, A tavasz már közeledik."


Ha mégis havazik aznap, akkor "bolondoznak a Julisok", vagy megrázzák a dunyhájukat.

Válasz

Február 14. Bálint nap

Időjósló nap. Bálint napján ha hideg, száraz az idő, akkor jó lesz a termés. Az ország különböző részein más-más hiedelem kötődik ehhez a naphoz.

A tavaszvárás gondolata kapcsolódik Szent Bálint pap és vértanú – február 14-én esedékes – régi, jeles névünnepéhez. A néphiedelem szerint ekkor tartják menyegzőjüket a madarak, párosodnak a verebek. A Bálint-napi időjárásból – száraz hideg esetén – jó termésre következtettek. A gazdaasszonyok jó alkalomnak tartották ezt a napot a kotlóstyúk-ültetésre, míg a férfinép szerint az ekkor ültetett facsemete bizonyosan megered.

A földműves háztartásokban mindenfele megindul a tavaszi tevékenység, mert mint Topolyán hallottuk, Bálint napján megszólalnak a verebek, jelzik a tavasz közeledtét. Feketicsen is beszélnek a veréblakodalomról, ami már jó időt jelent. Meg is indul mindenfele a tavaszi munka a gyümölcsösökben: metszik a fákat, a szőlőt, gyümölcsfákat is ültetnek, mert hamar kihajt és megerősödik. Feketicsen azonban a további hideg időnek is van jele: ha Bálint napján megszólal a pacsirta, s azt mondja: "csücsülj be!", akkor még hidegre kell számítani.

Szlavóniában, Szerémségben, Muravidéken nemcsak a gyümölcsősben kell dolgozni, hanem foglalkozni kell az állatokkal is: most kell párosítani őket, el kell ültetni a kotlókat is.

Topolyán a szeles időt nem szeretik a háziasszonyok, mert ez azt jelenti, nem lesz sok tojás egész évben. A férfiak meg az esőtől félnek, meri a hagyomány szerint akkor kukoricán kívül másból nem lesz jó termés.

Válasz

Február

- ha gyertyaszentelőkor énekel a pacsirta, utána még sokáig fog hallgatni

- ameddig besüt a nap gyertyaszentelőkor a pitvarajtón, addig fog még a hó beesni

- Ágota még szorítja, de Dorottya majd tágítja


Február 2.: Gyertyaszentelő: a Január végi és Február eleji enyhe idő hideg hó végét, azaz kemény télutót jelenthet és fordítva.
Február 6. Dorottya: Dorottya „szorítja” (gyakori kemény fagyok) jelezvén a kemény télvégi rohamot
Február 16. Julianna: Ha Dorottya locsog Julianna kopog.
Február 19. Zsuzsanna: A megszólaló pacsirták a tél végét jelzik.
Február 22. Üszögös Szent Péter napja: "Péter üti az üszögöt, jön a melegebb idő." , Amilyen az idő ezen a napon, olyan lesz József-napkor is.
Február 24. Mátyás: jégtörő Mátyás napja, aki ha talál, törheti, ha nem talál csinálhatja a jeget. Ha ezen az éjszakán fagy, akkor még negyven napig hideg idő lesz.

Válasz