Hatezer éves fát találtak az Alpokban

Forrás: Wikipédia

Munkácsy Márton – MTI

- 2015. június 25. 17:54

A koros cirbolyafenyő törzse az osztrák Pasterze-gleccser területéről került elő.

A Hohe Tauern Nemzeti Park közlése szerint a csaknem nyolc méter hosszú fát már szeptemberben megtalálták, de csak most emelték ki. A gleccsernek köszönhetően a fa jó állapotban maradt fenn, a következőkben alapos vizsgálatnak vetik alá.

A 19. század közepe óta folyamatosan vonulnak vissza az alpesi gleccserek, eközben újra és újra fa- és tőzegdarabok olvadnak ki. Évezredekkel ezelőtt a gleccser lényegesen kisebb volt, mint ma, ráadásul több mint kilencezer éve, valamint a 7000-3500 évvel ezelőtti időszakban annyira meleg volt, hogy a gleccser mai területén fák is nőttek.

A Pasterze-gleccseren már az 1990-es évek elején találtak fatörzsmaradványokat, amelyek korát kilencezer évre becsülték.

Válasz

Kiderült, miért halnak korábban a férfiak

2015.06.26. | Ötvenentúl.hu

Az anyától örökölt hibás DNS negatívan hat az agy, a szív és az izmok egészségére, továbbá az energiaszintre és a termékenységre is – állítja egy szakember, aki „az anya átkának” hívja a jelenséget.

Hiába a nőket mondják a gyengébb nemnek, ha a várható élettartamuk jelentősen magasabb a férfiakénál. Most már az is világos, milyen biológiai összefüggés áll ennek a hátterében.

Neil Gemmell genetikus elmondta, hogy az öröklődés szabályai szerint egyértelműen a férfiak számítanak gyengébbnek, mivel a hibás DNS rájuk akár végzetes hatással is lehet, míg a nők ugyanettől nem szenvednek.

Sikerült kimutatni, hogy hiba forrása a mitokondriális DNS-ben, azaz a sejtek „akkumulátorában” rejlik, amely kiemelten fontos a sok energiát felhasználó szervek esetében, például az agynál, a szívnél vagy az izmoknál.

Normális esetben mindkét szülő továbbörökíti a génjeit, így a káros mutációk a generációk során eltűnnek, hiszen a természetes szelekció elve szerint csekélyebb gyermekáldással vagy halált okozó betegséggel járnak.

A mitokondriális DNS azonban csak női ágon öröklődik: az anya továbbadja a fiának és a lányának is, ám csak a lánytól jut tovább az unokákhoz. A nőknél így hamar felülíródik az esetleges hiba, míg a férfiaknál sajnos nem – magyarázza Gemmell professzor.

– Az anyai öröklődés szerencsétlen momentuma, hogy a hím utód gyakorlatilag átkozott lesz az optimálison alulmaradó mitokondriális működés miatt. A férfiak ebben az értelemben evolúciós zsákutcának tekinthetőek – tette hozzá a szakember, aki a European Society of Human Reproduction and Embryology éves konferenciáján mutatta be az eredményeket Lisszabonban.

Korábbi eredményekből már tudhatjuk, hogy egy bizonyos mitokondriális DNS-típus lassabban úszó spermiumokhoz vezet.

– Ez egyenesen ironikus, pocsék evolúciós igazságtalanságnak tekinthető: a férfi termékenység egy női ágon öröklődő molekulán múlik – fűzte hozzá a professzor, aki szerint az élettartamban megfigyelhető nemek közötti különbség életmódbeli tényezőkkel jelentősen szűkíthető.

Válasz

Veszélyben a mindennapi kenyerünk

A globális felmelegedés alapjaiban változtatja meg, hol és hogyan termeljük meg az élelmünket. Hatására csökkenhet bizonyos mezőgazdasági termények táplálkozás-élettani értéke, állapította meg az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) legújabb jelentése.
Egyúttal kitér arra is, mit jelentenek mindezek az éhezés és szegénység elleni küzdelem és a globális élelmiszer-kereskedelem szempontjából.
„A klímaváltozás egyre komolyabb fenyegetést jelent a globális élelmiszer-ellátásra és a helyes táplálkozással kapcsolatos célok elérésére, ezért azonnali és összehangolt válaszra van szükség… – hívta fel a figyelmet a jelentés előszavában a FAO természeti erőforrások osztályának igazgató-helyettese, Maria Helena Semedo. – Több figyelmet kellene fordítani a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást segítő ösztönzőkre, például a kereskedelemre, amely előlendítheti a világ élelmiszer-termelésében jelentkező negatív hatások elleni küzdelmet” – olvasható ugyanitt.
Nyomás alatt a mezőgazdaság és az élelmiszer-ellátás
A klímaváltozás tovább nehezíti a mezőgazdasági termények, élelmiszer, takarmány és üzemanyagok iránti kereslet kielégítését, ami a gyarapodó népesség és az egyre magasabb jövedelemszintek miatt amúgy is gyors ütemben növekszik. A mezőgazdaság ki van téve a helyi időjárási viszonyoknak, és emiatt a klímában bekövetkező változás különösen erősen hat rá.
Az egyenlítő környékén a melegebb és egyúttal szárazabb környezeti viszonyok negatív irányba módosíthatják a termésátlagokat, miközben a visszafogott hőmérséklet-növekedés, rövidtávon, előnyös lehet a mezőgazdasági termelésre.
„A klímaváltozás valószínűleg növelni fogja a globális egyenlőtlenségeket, mivel a negatív hatásait leginkább a kevésbé fejlett és ezért sérülékeny országok kénytelenek elszenvedni a legerősebben” – mondta a jelentés szerkesztője, Aziz Elbehri, a FAO kereskedelmi és piaci osztályának munkatársa.
A tanulmány nem csak a jelenség következményeit veszi sorra. Azt is vizsgálja, hogy bizonyos klímaváltozás ellen tett lépések milyen mellékhatásokkal járhatnak. Jelenleg a növényi alapú bioüzemanyagok bár megújuló erőforrásnak számítanak, mégis az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedését idézhetik elő az azzal együtt járó erdőirtások révén.
forrás: piacesprofit.hu

Válasz

Megvan, mit csinál az agya, ha épp semmit nem csinál

Mark Gungor amerikai showman, házasság specialista szerint a férfiak agyában létezik egy semmi doboz, azaz – a nőkkel ellentétben – ők képesek úgy létezni, hogy közben nem gondolnak semmire. De vajon tényleg képes erre az ember? Mit csinál az agy, amikor látszólag semmit sem csinál? Kaliforniai agykutatók most megtalálták a választ – ami egyébként nemtől független.

A Journal of Cognitive Neuroscience című szaklapban megjelent tanulmány szerint, amikor úgy tűnik, hogy az agyunk pihen, valójában a társas kapcsolatok kialakítására és fenntartására készül fel. Matthew Lieberman professzor, a vizsgálat vezetője szerint az agyunk előre huzalozott a társas kapcsolatokra, és amikor pihenünk, egy teljes agyi rendszer készül arra, hogy részt vegyünk a más emberekkel való interakciókban.
Az agykutatók körében egyébként régóta ismert, hogy pihenés közben bizonyos agyterületeink szokatlanul aktívak, de eddig elképzelésük sem volt arról, miért. A jelenlegi vizsgálat szerint a dorsomediális prefrontális kéreg az, ami semmittevés közben pörög, és ugyanez a terület aktív akkor is, amikor társas kapcsolatokról hozunk ítéleteket. A professzor szerint ez az agyterület készít fel minket arra, hogy befogadjuk mások gondolatait, érzéseit, és minden olyan pillanatban aktívvá válik, amikor éppen pihentetni szeretnénk az agyunkat. Tehát ez a terület pörög fel akkor, amikor szünetet tartunk a munkában, és ez az agyterület aktív akkor is, amikor éppen a Facebookot nézegetjük. Ha tehát nem irányítjuk, az agyunk automatikusan a többi ember felé fordul. Így nem is csoda, hogy testileg és lelkileg is elsorvadunk a magánytól.

Ha mindez valóban így van, akkor Mark Gungor a következő női versus férfi agyról tartott előadásába még azt is belefűzheti, hogy nemcsak tolerálni kell a nőknek, ha a férfi látszólag éppen agyhalott – mondjuk horgászik vagy megállás nélkül nyomkodja a tévé távirányítóját –, de még meg is kell hatódniuk rajta, hiszen a velünk való érintkezésre készül, fejleszti az empátiáját. Éppen úgy, mint meccsnézéskor.
forrás:divany.hu

Válasz

Többnyire férfiakat ér villámcsapás

Többnyire férfiakat sújt villámcsapás, ennek okát keresi egy osztrák szervezet.

Ausztriában a 2000 és 2014 között történt halálos kimenetelű villámcsapásoknak mind a tíz áldozata férfi volt, az Egyesült Államokban 2000 és 2014 között történt 261 halálos villámcsapás áldozatainak csak 19 százaléka volt nő. Eddig nem sikerült megtalálni az okát, miért alakul ez így – hangsúlyozta az Osztrák Elektrotechnikai Szövetség (OVE) Villámvédelem elnevezésű szakmai bizottsága.

A bizottság egy online platform segítségével igyekszik választ kapni a kérdésre. A villámcsapás okozta személyi sérüléseket Ausztriában kötelező bejelenteni a tudományos, kutatásügyi és gazdasági minisztériumban. A villámlásnak az emberekre, állatokra és tárgyakra kifejtett hatására vonatkozóan azonban még rengeteg a nyitott kérdés. A minél pontosabb információk gyűjtése hozzájárulhat a balesetek lefolyásának közelebbi megismeréséhez.
Az Aldis villámfigyelő rendszer online kérdőívet kínál, amelynek segítségével a szakértők lényeges információkat gyűjthetnek a villámcsapásokról és következményeikről. Kérik, hogy jelentsenek minden olyan villámcsapást, amely során emberek vagy élőlények sérülnek vagy halnak meg, illetve olyan eseményeket, amelyek következtében különleges károk keletkeznek például épületeken, fákon vagy más tárgyakon. Az elektromos és elektronikus eszközök sérülése nem érdekli a kutatókat.

MTI

Válasz