Április 11. József Attila születésnapja
Magyarországon a Költészet napja

József Attila: SZERETNÉM, HA VADALMAFA LENNÉK!



Szeretném, ha vadalmafa lennék!

Terebélyes vadalmafa;

S hogy testemből jóllakhatna

Minden éhező kis gyermek

Árnyaimmal betakarva.



Szeretném, ha vadalmafa lennék

S minden egyes árva gyermek,

Ha keserű könnye pereg,

Felkeresné s könnyeivel

Öntözné meg a tövemet.



Szeretném, ha vadalmafa lennék,

Mi ha majd egykor kiszárad

És a tél apó kivágat,

Lángjaival felszárítná

Könnyeit a bús árváknak.



S ha csakugyan vadalmafa lennék,

Volna öröm a földön és

Sehol semmi bú, szenvedés

S a mosolygó fejeket nem

Bántaná az elköltözés.

Válasz

Húsvét ünnepei...

Nagycsütörtök
A keresztény hagyomány szerint az utolsó vacsora napja, amikor Jézus a Gecsemáné-kertben búcsút vett tanítványaitól és felkészült az áldozatra. Jézus valószínűleg széder esti lakomát tartott az Egyiptomból való szabadulás emlékére. Szeretete jeléül megmosta tanítványai lábát. A nagyhét ünnepeinek sorában a nagycsütörtök a gyász napja, ezért csütörtök estétől szombat estéig nincs harangozás.

Nagypéntek
Nagypénteken nem ettek húst, böjtöltek. Tejet, túrót, tojást, metélttésztát fogyasztottak. E napon nem szítottak tüzet és nem sütöttek kenyeret, mert az ilyen kenyér az általános hiedelem szerint kővé vált volna. A nagypénteki mosdásnak, fürdésnek viszont nagy jelentőséget tulajdonítottak, egészség- és szépségvarázslás, valamint gyógyító erő szempontjából.
Nagypéntek a keresztény felekezetek szerint a húsvét előtti péntek. Ezen a napon emlékeznek meg Jézus Krisztus kereszthaláláról.

Nagyszombaton véget ért a negyvennapos böjt, a vallásos emberek pedig ún. feltámadási körmenetben vettek részt. A hívők ugyanis ezen a meghitt ünnepen Krisztus feltámadását ünneplik. Nagyszombat a tisztaság és a féregűzés napja is: ekkor kitakarították a házakat, lemeszelték a falakat. Nagy zajt csaptak és a férgeket jelképező szemetet kiseperték az útra. Ez a tavasz kezdetét, a természet megújhodását is jelentette; ezzel együtt az ember is megtisztítja, megújítja környezetét.

Húsvétvasárnapon nem dolgoztak az emberek. Megszentelték a sonkát, a tojást, a kalácsot, a bort és mindezt az ünnepi asztalnál ették meg.

Húsvéthétfő a víz tisztító és termékenységvarázsló erejének ünnepe. A legjellemzőbb népszokás ekkor a húsvéti locsolkodás. Ezt a napot régen vízbevető, vízhányó hétfőnek hívták. A lányokat a kúthoz vitték és vödörszám öntötték rájuk a vizet. A kölnivel történő locsolás csak később terjedt el, ekkor már verset is mondtak. A locsoló fiúkat, férfiakat sonkával, tojással és borral vendégelik meg. A lányos házak számon tartották, hány locsoló látogatta meg a családot.

Válasz

Virágvasárnap
Virágvasárnap a húsvét előtti vasárnap neve, a nagyhét kezdete a keresztény ünnepkörben.
Ezen a napon vonult be Jézus Jeruzsálembe kereszthalála előtti vasárnapon.Az ókorban szokás volt a Közel-Kelet országaiban, hogy az arra méltó személyek útját valamilyen módon befedjék. Az emberek mind a négy evangélium szerint megadták Jézus Krisztusnak ezt a tiszteletet. Máté, Márk és Lukács szerint a felsőruháikat az útra terítették és gallyakat vágtak a fákról, János az egyedüli, aki pálmaágakról számol be.

A magyar népszokáskincsben a virágvasárnaphoz kapcsolódott többek közt a barkaszentelés, a „Bújj, bújj, zöld ág” kezdetű játék, vagy a palóc kiszehajtás.

Válasz

Március 25.
Gyümölcsoltó Boldogasszony napja
A katolikus egyház hagyománya Gyümölcsoltó Boldogasszony napjához köti az Angyali Üdvözletet, Jézus Szentlélektől fogantatásának napját. Az analógiás mágia az alapja annak a szokásnak, hogy ezt a napot a fák oltására, szemzésére tartják alkalmasnak. A magyar nyelvterületen él az a hiedelem, hogy azt a fát, amit ilyenkor oltanak, nem szabad letörni vagy levágni, mert vér folyna ki, vagy szerencsétlenség történne. Gyimes-völgyben úgy hitték, ha ezen a napon rossz idő van, akkor rossz tavasz várható. Az Ipoly menti falvakban a következő regula ismert: Gyümölcsoltó hidege, téli hónapnak megölője.

Válasz

Március 21. Költészet Világnapja

Naima Tabet, a marokkói oktatási, kulturális és tudományos nemzeti bizottság főtitkára vetette fel 1998-ban egy UNESCO-hoz intézett levelében a nemzetközi költészeti nap kijelölését. 1999. november 18-án az UNESCO közgyűlésének 30. ülésszaka március 21-ét, az északi félteke tavaszának első napját nyilvánította A KÖLTÉSZET VILÁGNAPJÁVÁ, melyet minden ország a saját eszközeivel, a nem-kormányzati szervek aktív részvételével, a nyilvános és civil szervezetek bevonásával ünnepelhet meg.

Nem tévesztendő össze a Magyar Költészet Napjával( József Attila születésnapja)
*****************************************************************************
Március 22. A víz világnapja

Egy évente ismétlődő esemény, melyet 1993 óta minden év március 22-én tartanak meg.
A világnap célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a mindenki számára elérhető, tiszta víz fontosságára és az édesvízkészletek veszélyeztetettségére.
A világnapot 1992-ben, a Rio de Janieróban tartott nemzetközi Környezet és Fejlődés konferenciát követően kezdeményezte az ENSZ közgyűlése.

Magyarország is csatlakozott a nemzetközi kezdeményezéshez, amelynek egyik fontos célja, hogy a jövő generációiban tudatosítsa a víz szerepének, védelmének jelentőségét.Minden évben más jelmondat jegyében zajlik a megemlékezés létünk nélkülözhetetlen eleméről.
Az idei mottó: "A víz érték! Becsüld meg! "

Válasz

Március 19. József napja...

JÓZSEF: férfinév, - héber eredetű, jelentése: Jahve gyarapítson.
József napja: A gyermek Jézus gondviselőjének, Józsefnek az ünnepe. József a meleghozók társaságába tartozik. A tavasz első napjának ünnepe. Az Alföldön a szivárványból jósoltak a termésre ezen a napon.

Megszólalnak a madarak, "Szent József kiosztotta nekik a sípot."

Most már sok helyen kieresztik a méheket a kaptárból, kitisztogatják a kaptárokat a gondos méhészek.
Ezen a napon érkeznek a fecskék.

A gólyák is ezen a napon térnek vissza.

Ha József napján rossz az idő, az sok halottat jelent azon az éven, így tartották az Ipoly mentén.

József napja után már kalapáccsal sem lehet visszaverni a füvet a földbe.

Válasz

Március 18. Sándor napja

SÁNDOR : férfinév , - görög-olasz-német eredetű; jelentése: az embereket
vagy az emberek ellen oltalmazó
- török eredetű; jelentése: akarat

Sándor napja: Végre megjött Sándor, az első meleghozó nap. A népi tapasztalat azt mutatja, hogy az első meleg napok megérkeztek.

"Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget." (Ám ha üres ez a zsák, nem kapod csak a harmadát - fűzik hozzá a Muravidéken.)

Válasz

Március 15.

1848. március 15-én Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál, Irinyi József, a „márciusi ifjak”, a Pilvax kávéházban jöttek össze. Megvitatták, hogy nem tűrhető tovább az osztrák kizsákmányolás, elég volt a bécsi udvar parancsaiból! Megfogalmazták a nép kívánságait és a híres tizenkét pontot.

Petőfiék a Pilvax kávéházból indultak a Landerer-nyomdába, hogy kinyomtassák a 12 pontot, és szétosszák a nép között. Esett az eső, mégis egyre több ember csatlakozott hozzájuk. A Nemzeti Múzeumnál már tízezren hallgatták a Nemzeti dalt – a polgárok, iparoslegények, a vásárra összegyűlt parasztok. Majd együtt átmentek Budára, hogy a helytartótanáccsal is elfogadtassák a 12 pontot. Akkor már húszezren voltak. A megrémült urak nem mertek ellenállni. Győzött a forradalom.
A lelkes tömeg tovább hömpölygött, hogy Táncsics Mihályt kiszabadítsa. A bécsi urak csak kényszerből és csak színleg nyugodtak bele a magyar forradalom győzelmébe. Fellázították a szerbeket, horvátokat, és hatalmas osztrák sereget indítottak a magyar forradalom ellen. De a nép az alig kivívott szabadság védelmére kelt. Kossuth szavára tízezrek gyülekeztek a forradalom zászlai alá. A huszárok és honvédek a magyar nép szabadságáért harcoltak. A nemzetiszín lobogó buzdította bátorságra a harcolókat. Ezért lobogtatunk mi is nemzetiszín zászlót ezen az ünnepen. Helytállásuk emlékére hordunk nemzetiszín kokárdát is.

Válasz

Március 8. Nemzetközi Nőnap

„Az igazi szeretet szerény. Az igazi szeretet félreáll, elhagyja azt, akit boldogít, hadd lebegjen a lelke szabadon, hadd röpüljön a maga útján, hadd találja meg azt, amire rendeltetett. Ez a szeretet nem óhajt ellenszolgáltatást. Ez a szeretet elegendő önmagának, és ezért végtelen. Ez a szeretet tudja, hogy semmi sem a mi tulajdonunk, sem mások teste, sem mások lelke, még saját gyermekeink lelke sem.”
(Kosztolányi Dezső)


"Szeretettel hoztam e szép csokrot,
s köszöntőmet mindenkinek mondom.
Nőket köszönt most az egész világ,
hát nyíljon nékik a sok színes virág.
Az életet, szerelmet tőlük kaptuk,
cserébe szívünket az ölükbe rakjuk.
Általuk vagyunk igazán valakik,
tudom most dalom, messzire hallatszik.
Kívánom, legyen minden nő boldog,
s szálljanak el végleg a bús gondok!
Hulljon reájuk jókívánságom e napon,
egész évben - és minden nőnapon!
(Richard Wagner)

A nemzetközi nőnap a nők iránti tisztelet és megbecsülés kifejezésének napja, amelyet 1917 óta (Magyarországon 1948 óta) minden év március 8-án tartanak.
A nemzetközi nőnapot az ENSZ is a világnapok közt tartja számon. A nőnap eredetileg a mai virágos, kedveskedős megemlékezéssel szemben munkásmozgalmi eredetű, harcos, a nők egyenjogúságával és szabad munkavállalásával kapcsolatos demonstratív nap volt: 1857-ben New Yorkban negyvenezer textil- és konfekcióipari munkásnő lépett sztrájkba a béregyenlőségért és a munkaidő csökkentésért. Manapság a különféle civil szervezetek ezen a napon világszerte, a nők elleni erőszak, a nőket érő családon belüli erőszak, a munkahelyi szexuális zaklatás, a prostitúció és az egyéb, a nők ellen elkövetett erőszak formái elleni tiltakozásuknak is hangot adnak.

nonapra_1540497_9598_n.jpg

Válasz

Március 1.
A meteorológiai tavasz kezdete
Március elseje a meteorológiai tavasz kezdete, és a tavasz meteorológiai szempontból 3 hónapon át tart. A dátum nem jelenti, hogy gyökeresen megváltozik az időjárás, még akkor sem, ha ilyenkor lassan egyre melegebbre fordul az idő.
Minden élőlény a Földön – az eddigi ismereteink szerint – a napfénynek köszönheti létezését, a Naphoz kötődik. Így aztán a csillagászati évszakváltás a napok folyamatos változásán belül azon időpontokhoz kötődik, amikor fizikusan nézve jelentős változás következik be. Az évszakok váltakozása a Föld Nap körüli keringésének következménye. A dologhoz szigorúan hozzátartozik, hogy a Föld nem csak a Nap, hanem a saját tengelye körül is kering. Ez a két keringés időben úgy játszódik le, hogy egész számú többszöröse az egy évnyi napot megkerülő pályának, a napi változásoknak.

Válasz