December 24.
Karácsony vigíliája, Ádám és Éva napja.

Böjtnap, az adventi időszak utolsó napja, de egyben a karácsony kezdete. Dolog tiltónapnak tartották, csupán a takarítás és a sütés-főzés volt engedélyezett. A férfiak ellátták az állatokat, a ház körül rendet raktak, a nők a konyhában tevékenykedtek. A karácsonyi asztalt ünnepélyesen megterítették, az abroszt csak ezen a napon használták, ennek mágikus erőt tulajdonítottak, ezt használták a következő évben a gabona vetésénél, valamint ezzel takarták le a beteget.

Az ünnepi vacsorának szigorú rendje volt, első fogásként általában fokhagymát ettek, melynek egészségmegóvó hatást tulajdonítottak, mindenki kapott egy gerezdet, s miközben elfogyasztották, egymásra gondoltak, ezáltal az elkövetkezendő évben sem felejtkeznek el egymásról. Népszerű volt még a babból, lencséből, mákból készült étel, amelyet a gazdagságot voltak hivatottak jelképezni. Az ünnepi vacsorához tartozott még az alma is, amelyet annyi gerezdre vágtak ahányan ültek az asztalnál. A vacsora közben keletkezett morzsát megőrizték, amit rontás ellen, orvosságként használtak.

Szentestén szokás volt még a kántálás, amikor is a gyerekek csapatostul járták a falut, köszöntőket mondtak, énekeltek, amiért almát, diót, esetleg pénzt kaptak. A pásztorok vesszőkkel jártak köszönteni, s az elmondott jókívánságok után a gazdasszony kihúzott egy vesszőt a csomóból s azzal megvesszőzte a pásztorokat s ajándékot adott nekik.

Ez a szokás a termékenységvarázslás része volt. Ezután az est további részét kártyázással töltötték, míg nem mentek el az éjféli misére, ahova magukkal vitték a Luca székét, hogy arra állva meglássák, kik a boszorkányok.

Ezen a napon állítjuk fel a karácsonyfát is, és ezen az estén ajándékozzák meg egymást a családtagok.

*************************************************************************************
December 25. - Karácsony napja:
E nap a téli napforduló ideje. Dologtiltó nap volt.
Időjósló hagyomány is fűződik ehhez a naphoz.
Pl. Bácskában, Bánátban úgy tartották, ha ez a nap:
- ha hétfőre esik, akkor ködös tél, szeles tavasz, jeges, viharos nyár várható, valamint dögvész, és állatpusztulás
- ha keddre esik, akkor nagyon hosszú lesz a tél, nedves a tavasz, sok gyümölcs és szőlő várható
- ha szerdára, akkor kemény zúzmarás tél, kemény tavasz, nedves nyár, kellemes ősz, és sok gabona lesz
- ha csütörtökre vagy péntekre, akkor kellemetlen tél és forró nyár lesz, de hullani fognak az állatok
- ha szombatra, akkor jó tél, szeles tavasz és nagy drágaság lesz
- ha vasárnapra esik, akkor jó tél, szeles nyár, se meleg, se hideg tavasz, de bő termés és nagy állatszaporulat várható.

Válasz

December 21.

A hivatalos téli napforduló ideje: december 21. Ez egyben a csillagászati tél kezdete is.
A tél még csak ekkor kezdődik, viszont a jó hír, hogy mostantól a napok egészen június 21.-ig egyre hosszabbak lesznek.
Megszületik a fény, a remény és a szeretet.
I. Gyula Pápa iu 350-ben rendelte el, hogy Jézus -a megváltó-, születésének napját december 25.n ünnepeljük,akkoriban még az úgynevezett Julianus naptárat használták.
Csak 1582-ben vezették be a Gergely naptárat,ezért vált szét Jézus születésnapja a Karácsony, melyet december 25.-én ünnepelünk a téli napfordulótól. Korábban ez a két időpont egybe esett.
Ma, ha csillagászati időpontot vesszük alapul, akkor napjainkban Jézus születését december 21.-n kellene ünnepelnünk. Természetesen ezt az időpontot már nem fogjuk megváltoztatni.

(Forrás: hagyományok, rendezvény, Ünnepek)

Válasz

December 13. Luca napja


Kevés olyan jeles napunk van, amelyhez annyi hiedelem és szokás fűződne, mint Luca napjához.

A Luca név jelentése latinul fényhozó, azt jelenti hajnalban született.

Magyarországon e napot nem az ünnepségek jellemezték, hanem a pogány szokásokból táplálkozó babonás hiedelmek, tilalmak, jóslások és praktikák. Mivel a néphit szerint a december 13-i hosszú éjszaka kedvez a gonosz erők varázslatainak, praktikák egész sorát végezték el az emberek a távol tartásukra: fokhagymát tettek az ablakokba, a homlokukra fokhagymával keresztet rajzoltak, patkót helyeztek a küszöbökre, seprűt raktak keresztbe az ajtók elé. Tették mindezt azért, hogy a söprűnyélen lovagló boszorkák, az ártó szellemek ne hatolhassanak be a házaikba.
A boszorkánnyá vált Luca felismerésére, ezen a napon fogtak hozzá a Luca-székének elkészítéséhez, melyet a boszorkányszögnek megfelelően hagyományosan kilenc-, vagy tizenháromféle fából állítottak össze, és a boszorkány megfigyelése előtt varázskörrel kerítettek körül. A Luca nap estéjén elkezdett Luca-széknek - melyen minden nap folyamatosan dolgoztak - karácsonyra kellett elkészülnie. Ezért mondják ma is azt, ha valami sokáig tart, hogy "Olyan lassan készül, mint a Luca széke". Karácsony estéjén a széket elvitték a templomba az esti misére, s ha a készítője ráállt, meglátta a falu valamennyi boszorkányát.

A régi Luca-ünnep a női dologtiltó napok közé tartozott, tilos volt sütni, varrni, mosni.

Ezen a napon cserépbe búzát vetettek, amely ha karácsonyra szépen kicsírázott, azt jelentette, hogy a következő évben bőséges termés várható.

Időjóslásra a Luca-kalendáriumot használták, melybe a Luca napját követő 12 nap időjárását lejegyezve, az eljövendő év 12 hónapjának időjárására következtettek.

Válasz

3. vasárnap gyertyája, angyala...

Advent harmadik vasárnapja- a harmadik angyal eljövetele...


Már csak két hét van hátra az év legszebb ünnepéig. Egy ragyogó, fehér angyal száll le a földre, kezében egy csodálatos erejű fénysugárral. Minden embert, akinek tiszta szeretet lakozik szívében, megérint fénysugarával. A fény ragyogni kezd, s megtölt minden embert békével és boldogsággal.

164451_3273d2b6556f_s.jpg

Válasz

December 6. Miklós napja

A képzeletbeli ajándékosztó „Mikulás” elnevezés egy olyan „lény”, illetve népi mesealak elnevezése, aki a magyar néphagyomány szerint december 5. éjjelén – december 6. hajnalán, Miklós napján meglátogatja és megajándékozza a gyermekeket, ha az elmúlt évben jól viselkedtek.

A Mikulásjárás, a Mikulás ünnep népszokása, az ablakba kitett kiscsizmákba ajándékot helyező titokzatos Mikulás körülbelül 1870-es évek végén kezdett elterjedni. A magyar Mikulás elnevezés egyébként a Miklós név szlovák megfelelője.

A piros köpenyű, fehérszakállú, jóságos Mikulás népszerűsítésében az óvodáknak, iskoláknak nagy szerepe volt.

A Télapó elnevezést azonban csak az 1950-es évek óta kezdték használni, ami feltételezhetően teljesen téves összemosása a különböző kultúrkörök hagyományainak.

Szent Miklóst már a VI. században a nyugati és a keleti egyház kedvelt szentje. A pékek, gabonakereskedők, halászok, révészek, vízimolnárok, diákok, eladólányok, polgárvárosok, polgárok patrónusaként tisztelték. Szent Miklós emlékét helynevek, templomok, személy- és családnevek is őrzik.

Egy legenda szerint Miklós püspök az ablakon át aranyrögöket dobott be egy elszegényedett nemesember három lánya számára, hogy becsületesen férjhez mehessenek. Sokan úgy vélik innen ered az a szokás, hogy ezen a napon az ajándékokat az ablakba teszik.


December 6., Miklós napnak az időjárása megmutatja a karácsonyét is:

Ilyenkorra már leesik az első hó, ezért, szokták mondani Miklós megrázza a szakállát, ami annyit jelent szép karácsonyunk lesz.
Ha Miklós napján esik a hó, vége az enyheségnek.
Ha ezen a napon kismalacok születnek, a koca felnevelheti őket.
Ha december 6-án, ha fúj a szél, elpusztulnak az egerek.

Válasz

Borbála napja

Borbála a bányászok, kohászok, tüzérek, tűzszerészek, ágyú- és harangöntők, a várak, erődök védőszentje, akit pálmaággal, toronnyal, kehellyel, könyvvel szoktak megörökíteni. A középkori városok puskaporos tornyát gyakran nevezték el Szent Borbáláról, hogy a szent segítsen megóvni a veszélyes anyagot a felrobbanástól.

A Borbála-nap hiedelmei és szokásai hasonlóak a Luca-napéhoz, de a magyar nyelvterületen csak szórványosan terjedtek el. Borbála-napkor nem szabad fonni. A Mura-vidéken azért nem nyúlnak a rokkához, mert Borbála bedobná az ablakon az orsót, a fonál kóccá válna, és a marhák lábára tekeredne, azok pedig megsántulnának.

Nem szabad varrni, akárcsak Lucakor, mert bevarrnák a tyúkok fenekét. Borbála-napkor is jártak kotyolni a fiúk.

Söpörni sem szabad, mert elsöpörnék a szerencsét. Akárcsak az egész téli ünnepkörben, Borbála-napkor sem hoz szerencsét a házra a női látogató, ha mégis odatévedne, seprűvel verik ki. A boszorkányok rontása miatt tilos ezen a napon ruhadarabot kint hagyni. Az ajándékozás, kölcsönzés is elvinné a szerencsét a háztól.

Vannak erre a napra javasolt tevékenységek, így Göcsejben a tollfosztás, egyes baranyai falvakban a borfejtés. Borbálakor vagy Lucakor csíráztattak búzát, mely karácsonyra kizöldülve a következő év termésére jósol. Ugyancsak e napon is szoktak gyümölcságat vízbe tenni, hogy karácsonyra kizöldülve a leány férjhezmenetelére jósoljon. A Középső-Ipoly mentén, Paláston gyümölcságat tettek vízbe, ha karácsonyra kivirágzott, a leány közeli férjhezmenetelére jósolt. Doroszlón ugyan virágoztattak borbálaágat, de nem kötötték hozzá a férjhezmenetelre való jóslást. Ha karácsonyig kihajtott, a következő év jó termésére jósolt.

Válasz

December 3.
Fogyatékos gyermekek világnapja

Az ENSZ december 3-át a fogyatékos emberek nemzetközi napjává nyilvánította 1992-ben, hogy felhívja a figyelmet a baleset, betegség, katasztrófa következtében fogyatékossá váltak problémáira.

Válasz

November 30.
András napja

Népi mondókák:

"Aki böjtöl András napján,
Vőlegényt lát iccakáján."

"Ágyláb, léplek
Szent András kérlek,
mondd meg, hogy ki lesz férjem!"

András a téli évnegyed kezdőnapja, böjtnap.

A népi hitvilág mágikus párjósló erőt tulajdonított ennek a napnak. A lányoknak számtalan praktikát, jósló cselekményt kellett végezniük, hogy meg tudják ki lesz a férjük. Se szeri, se száma a gombócfőzésnek, ólomöntésnek, András napi jóslásoknak, amit a kíváncsi lányok még ma is alkalmaznak. A gombócokba férfi neveket rejtettek, főzték, és amelyik elsőnek jött a víz tetejére, az lett az illető férjének neve.

Válasz

Advent első vasárnapja...

"Adventi hírnök: friss fenyőág,
Lobog az első gyertyaláng!
Karácsonyt várva lázban a föld,
Isteni gyermeket köszönt.
Ujjong a szívünk, dalra gyúl,
Nincs már messze az Úr!..."

ADVENT ELSŐ ANGYALA ...
Az első vasárnap alkalmával egy kék köpenybe öltözött angyal száll le az égből, az első vasárnap angyala. Leszáll az égből, hogy közelebb kerüljön az emberekhez, de sokan a nagy rohanás közepette nem veszik észre. Ma először, keresi azokat az embereket akik meghallják hangját.

1.jpg

Válasz

Erzsébet és Katalin napja...

November 19. Erzsébet napja

Név jelentése:
Isten az én esküvésem

Név eredete:
Héber eredetű, amely az Elisabeth német névből származik

Név elemzése:
Az Erzsébet név gyakorlatias gondolkodású, felelősségteljes, önálló személyiség kialakulást támogatja, aki nehezen viseli, ha megmondják neki, hogy mit tegyen, viszont tehetséges, rátermett vezető. Kész mások gondjain segíteni, de érdemes óvatosnak lennie, mert hajlamos arra, hogy túlságosan belefolyjon mások életébe. Fontos számára, hogy maga tartsa kézben a dolgait. Amikor a másokhoz vezető út a megértés és együttérzés, akkor nehezen találja meg a módját, hogy kifejezze magát.

************************************************************************************
November 25. Katalin napja

Katalin a kórházak, a betegek, az elesettek védőszentje az ágybavizelőket is oltalmazza. Alexandriai Szent Katalin ünnepét a keresztény egyház november 25-én, vértanúságának napján tartja. A legenda szerint Kosztus ciprusi királynak leánya volt. Amikor hírét vette, hogy a császár üldözi a keresztényeket, Katalin védelmébe vette az üldözötteket. Vitába szállt a császárral is a keresztény tanítás igazáról. Hite miatt börtönbe került, ahol megkínozták, végül lefejezték. A legenda úgy tartja, hogy testét angyalok vitték a Sínai-hegyre, ahol tiszteletére kolostor épült. Mivel úgy tartják, hogy utolsó imádságában Katalin a betegekért és haldoklókért is imádkozott, a késő középkorban sok kórház patrónájának tekintette.

Név eredete: Egyiptomi-görög-német-magyar.
Jelentése: Tiszta

627977_632743452_big.jpg

Válasz