Március 19. JÓZSEF NAPJA

JÓZSEF: férfinév, - héber eredetű, jelentése: Jahve gyarapítson.
József napja: A gyermek Jézus gondviselőjének, Józsefnek az ünnepe. József a meleghozók társaságába tartozik. A tavasz első napjának ünnepe. Az Alföldön a szivárványból jósoltak a termésre ezen a napon.

Megszólalnak a madarak, "Szent József kiosztotta nekik a sípot."

Most már sok helyen kieresztik a méheket a kaptárból, kitisztogatják a kaptárokat a gondos méhészek.
Ezen a napon érkeznek a fecskék.

A gólyák is ezen a napon térnek vissza.

Ha József napján rossz az idő, az sok halottat jelent azon az éven, így tartották az Ipoly mentén.

József napja után már kalapáccsal sem lehet visszaverni a füvet a földbe.

Válasz

Március 18. Sándor napja

SÁNDOR : férfinév , - görög-olasz-német eredetű; jelentése: az embereket
vagy az emberek ellen oltalmazó
- török eredetű; jelentése: akarat

Sándor napja: Végre megjött Sándor, az első meleghozó nap. A népi tapasztalat azt mutatja, hogy az első meleg napok megérkeztek.

"Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget." (Ám ha üres ez a zsák, nem kapod csak a harmadát - fűzik hozzá a Muravidéken.)

Válasz

Március 15.

1848. március 15-én Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál, Irinyi József, a „márciusi ifjak”, a Pilvax kávéházban jöttek össze. Megvitatták, hogy nem tűrhető tovább az osztrák kizsákmányolás, elég volt a bécsi udvar parancsaiból! Megfogalmazták a nép kívánságait és a híres tizenkét pontot.

Petőfiék a Pilvax kávéházból indultak a Landerer-nyomdába, hogy kinyomtassák a 12 pontot, és szétosszák a nép között. Esett az eső, mégis egyre több ember csatlakozott hozzájuk. A Nemzeti Múzeumnál már tízezren hallgatták a Nemzeti dalt – a polgárok, iparoslegények, a vásárra összegyűlt parasztok. Majd együtt átmentek Budára, hogy a helytartótanáccsal is elfogadtassák a 12 pontot. Akkor már húszezren voltak. A megrémült urak nem mertek ellenállni. Győzött a forradalom.
A lelkes tömeg tovább hömpölygött, hogy Táncsics Mihályt kiszabadítsa. A bécsi urak csak kényszerből és csak színleg nyugodtak bele a magyar forradalom győzelmébe. Fellázították a szerbeket, horvátokat, és hatalmas osztrák sereget indítottak a magyar forradalom ellen. De a nép az alig kivívott szabadság védelmére kelt. Kossuth szavára tízezrek gyülekeztek a forradalom zászlai alá. A huszárok és honvédek a magyar nép szabadságáért harcoltak. A nemzetiszín lobogó buzdította bátorságra a harcolókat. Ezért lobogtatunk mi is nemzetiszín zászlót ezen az ünnepen. Helytállásuk emlékére hordunk nemzetiszín kokárdát is.

Válasz

március 10.: Időjárás mutató nap. Azt állítják az időjárást figyelő földművesek és pásztorok, hogy e nap időjárása 40 napig tart. Különösen az e napi hideg, fagy okoz gondot, mert ha fagy 40 vértanú napján, még 40 napig várhatjuk a zord időt.

Válasz

Március 8.
Nemzetközi Nőnap

A nemzetközi nőnap a nők iránti tisztelet és megbecsülés kifejezésének napja, amelyet 1917 óta (Magyarországon 1948 óta) minden év március 8-án tartanak. A nemzetközi nőnapot az ENSZ is a világnapok közt tartja számon. A nőnap eredetileg a mai virágos, kedveskedős megemlékezéssel szemben munkásmozgalmi eredetű, harcos, a nők egyenjogúságával és szabad munkavállalásával kapcsolatos demonstratív nap volt: 1857-ben New Yorkban negyvenezer textil- és konfekcióipari munkásnő lépett sztrájkba a béregyenlőségért és a munkaidő csökkentésért. Manapság a különféle civil szervezetek ezen a napon világszerte, a nők elleni erőszak, a nőket érő családon belüli erőszak, a munkahelyi szexuális zaklatás, a prostitúció és az egyéb, a nők ellen elkövetett erőszak formái elleni tiltakozásuknak is hangot adnak.

Válasz

Március 1.
A meteorológiai tavasz kezdete
Március elseje a meteorológiai tavasz kezdete, és a tavasz meteorológiai szempontból 3 hónapon át tart. A dátum nem jelenti, hogy gyökeresen megváltozik az időjárás, még akkor sem, ha ilyenkor lassan egyre melegebbre fordul az idő.
Minden élőlény a Földön – az eddigi ismereteink szerint – a napfénynek köszönheti létezését, a Naphoz kötődik. Így aztán a csillagászati évszakváltás a napok folyamatos változásán belül azon időpontokhoz kötődik, amikor fizikusan nézve jelentős változás következik be. Az évszakok váltakozása a Föld Nap körüli keringésének következménye. A dologhoz szigorúan hozzátartozik, hogy a Föld nem csak a Nap, hanem a saját tengelye körül is kering. Ez a két keringés időben úgy játszódik le, hogy egész számú többszöröse az egy évnyi napot megkerülő pályának, a napi változásoknak.

Válasz

Hamvazószerda

A farsang és a húsvét közötti választónap, a keresztény vallásban a húsvét előtti nagyböjt kezdete, amely idén február 14-re esik. A nagyböjt, a 40 napos vezeklő és böjti időszak megemlékezés Jézus böjtölésének, illetve kínszenvedésének időszakáról, az ünnep latin neve quadragesima (negyvenedik). Hamvazószerdán az egyház a híveket az élet mulandóságára emlékezteti és bűnbánatra szólítja fel.
A bűnbánati felkészülés a 7. századtól vált szokásossá. E napon a mezítlábas, zsákruhába öltözött bűnösöket a püspök a templomba vezette. A bűnbánati zsoltárok elimádkozása után fejükre hamut hintett, és kiutasította őket a templomból, miként Isten is kiűzte az első emberpárt a Paradicsomból. A kiutasítottaknak egészen nagycsütörtökig tilos volt belépniük a templomba. Az 1091-ben Beneventóban tartott zsinaton II. Orbán pápa a bűnbánat látható jeleként elrendelte a hívek számára a hamvazkodást.
Kezdetben a férfiak fejére hamut szórtak, a nőknek csak a homlokára rajzoltak hamuból keresztet; ma mindkét nem számára az utóbbiból áll a szertartás. A pap a mise után megszenteli az előző évi szentelt barka hamuját, és keresztet rajzol vele a hívek homlokára, miközben ezt mondja: "Emlékezzél, ember, hogy porból lettél és porrá leszel" (Memento homo, quia pulvis es, in pulverem revertis). A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mert a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmeztet, de mivel régen mosószer és szappan alapanyaga is volt, ezért egyszerre jelképe a gyásznak és a tisztaságnak.

Válasz

Február 24. Mátyás napja

Jégtörő Mátyás

Jeget tör, szűrujjából kiereszti a madarakat...

A tél hatalmát Mátyás (febr.24.) töri meg, népi mondás szerint: szekercével töri a jeget. „Mátyás tör, ha talál, ha nem talál, csinál” – mondták a régiek. Azt is tartották, hogy Mátyás a szűrujjából ereszti ki a pacsirtákat, és a madaraknak ő osztja ki a sípokat. Göcsejben Mátyás csukájának nevezik azt a halat, amit ezen a napon fognak ki, bármilyen fajta hal legyen is. Ettől egész évre bő halfogást reméltek.
"Mátyás, Gergely két rossz ember.", mivel ezeken a napokon nagyon hideg szokott lenni.
Terményjóslás: ha hideg az idő, jó termés várható, ha szeles, akkor kevés tojás lesz.

Válasz

Zsuzsanna napja

Zsuzsanna, ótestamentumi nõalak, akit hamis vád alapján házasságtöréssel gyanúsítottak.

Zsuzsanna egy Joakim nevû, Bábelben élõ, igen gazdag és tekintélyes férfinak volt a felesége.

Nemcsak szép volt, hanem erkölcsös is, mert szülei a mózesi törvény szerint nevelték.

Az asszony mindennap déltájban férje gyümölcsöskertjében sétált. Itt látta meg õt két öreg bíró, akiknek megtetszett Zsuzsanna...

Történt egyszer, hogy Zsuzsanna a nagy melegben fürdéshez készülõdött. ...

Mikor a vének elérkezettnek látták az idõt, elõbújtak rejtekhelyükrõl, odafutottak Zsuzsannához, és erõszakoskodni kezdtek vele.

Zsuzsanna azonban ellenált, sikoltozni kezdett, de a vének is kiáltoztak és erkölcstelenséggel vádolták az asszonyt. A törvény elõírásai szerint Zsuzsanna bíróság elé került.

Zsuzsannát halálra ítélték házasságtörés címen.

Egy Dániel nevû ifjú megállította a menetet, amely a vesztõhelyre kísérte Zsuzsannát, és hamis tanúskodással vádolta a véneket. Erre visszatértek az ítélkezés helyére, hogy meghallgassák Dániel ellenvetését.

Dániel elkülönítette egymástól a véneket, és egyenként hallgatta ki õket. Mindkettõjüktõl megkérdezte, hogy milyen fa alatt látták együtt Zsuzsannát az ifjúval. Az egyik azt felelte, hogy mézgafa alatt, a másik pedig, hogy tölgyfa alatt történt az eset.

Dániel ily módon meggyõzõen bizonyította a vének gonoszságát. bebizonyította Zsuzsanna ártatlanságát és vádlóit juttatta halálbüntetésre.

Válasz

Julianna napja

A legenda szerint Julianna Nicomedia prefektusának volt a jegyese, akivel addig nem akart egybekelni, míg az el nem fogadta Krisztus hitét. Apja emiatt megverette, és átadta a „jövendőbelinek”, aki szintén keményen megvesszőztette, majd parancsára fél napon át a hajánál fogva lógatták, folyékony ólmot öntve a fejére. Mivel egyik sem ártott neki, vasra verték és börtönbe zárták, ahol angyal képében az ördög megkísértette, és arra kérte a lányt, áldozzon a hamis isteneknek. Julianna, miután imádkozott, rájött az ördög csalafintaságára, megkötözte azt, és a saját kezén lévő lánccal jól elverte.

A prefektus a börtön után kerékbe törette Juliannát, de az Úr angyala pillanatok alatt meggyógyította, a folyékony ólommal telt üstöt pedig kellemes fürdővé változtatta. Ezt látván a faképnél hagyott vőlegény megparancsolta, hogy fejezzék le Juliannát. Miközben a vesztőhelyre vezették, az ördög ismét megjelent és szidalmazta a lányt, de annak elég volt egy pillantásával elkergetnie a már megfélemlített démont.

Miközben Juliannát lefejezték, a prefektus a tengeren hajózva, társaival együtt viharba került, majd elsüllyedtek. Partra vetett tetemeik a vadak és madarak martalékává lettek.

Válasz