Pünkösd
Az ünnep elnevezése a görög pentekosztész, azaz "ötvenedik" szóból származik, ugyanis ez az ünnep a húsvét utáni 50. napon kezdődik. Pünkösd ünnepét a keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy Jézus mennybemenetele utána Szentlélek leszállt az apostolokra. Az 50 nap a zsidó vallásból ered. Ők ünnepelték a Pészach utáni ötvenedik az aratás, az első gyümölcsök, majd később a Tízparancsolat adományozásának ünnepét.
A magyar pünkösdi szokásokban a keresztény szokások keveredtek az ősi, pogány szokásokkal, a már meglévő pogány hagyományokra épültek rá a keresztény elemek, és olvadtak össze egy ünneppé.
A középkorban a Szentlélek eljövetelét megelőző szél zúgását kürtökkel, harsonákkal utánozták. A lángnyelveket égő kócok jelképezték, melyeket a templom padlásáról eresztettek alá a hívek közé.
Az ünnep alkalmasnak bizonyult a tavaszi és nyári napforduló azon ősi európai szokásainak és hitvilágának továbbélésére, amelyek a különböző népszokásokban még napjainkban is élnek.

Az első és talán legfontosabb a pünkösdi király- és királynéválasztás.

A pünkösdölés szokása hasonló a pünkösdi királynéjáráshoz, de ez elsősorban adománygyűjtésre szolgált. Az Alföldön és Észak-Magyarországon volt jellemző, s nem csak lányok voltak a szereplői. Volt, ahol király és királyné párost jelenítettek meg, de volt, ahol lakodalmi menetet menyasszonnyal és vőlegénnyel.
Pünkösdkor úgy vélekedtek a régiek, hogy meg kell állni egy pillanatra. A nagy nyári munkák előtt ünnepelni kell. Köszönteni az új életet, imádkozni a bő termésért, gyermekáldásért. Pünkösd napjára minden felébred. Abbahagyja a lusta nyújtózást a világ, ember és állat párt keres. A pünkösd az udvarlás, párválasztás ideje. Ilyenkor enyhültek a szigorú szabályok, a leányok bátran mutatkozhattak választottjukkal.

A szokások ma már kihalóban vannak, de az ember érzi, ünnepre, pillanatnyi csöndre, játékra, társaságra szükség van most is. Üzenetet hordoznak ezek az ünnepek, az ember és a természet szeretetét hirdetik, csupa olyat, amiben megkapaszkodhatunk, és amik által továbbléphetünk.

Válasz

Május 1.
A munka ünnepe (korábban a munkások ünnepe) a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt ünnepnap, a legtöbb országban hivatalos állami szabadnap, amely a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokról hivatott megemlékezni.
Május 1-je hasonló tartalommal katolikus egyházi ünnep is, munkás Szent József, a munkások védőszentje (Jézus nevelőapja) tiszteletére. XII. Piusz pápa 1955-ben egy újonnan kreált ünneppel: a május elsejét „József, a munkás” ünneppé emelte.

A májusfa a természet újjászületésének szimbóluma, az ifjúság tavaszi szokásainak Európa-szerte ismert szimbolikus kelléke.
A májusfát csoportba szerveződve állították a legények a lányoknak, akiknek ez nagy megtiszteltetés volt. Magas, sudár fák voltak erre alkalmasak, melyeket a kerítésoszlophoz rögzítettek éjjel vagy kora hajnalban. Általában színes szalagokkal, étellel-itallal is díszítették. Legtöbbször az udvarló legény vezetésével állították a fát, de egyes területeken a legények a rokonlányoknak is állítottak. Gyakran a közösségeknek is volt egy közös fája, aminek a kidöntését ünnepély, és táncmulatság kísérte.

A májusfa felállításának legjellemzőbb, hagyomány szerinti időpontja az április 30-áról május 1-jére virradó éjszaka volt. A májusfát vagy májusi gallyat világosig őrizni kellett. A két háború között divatba jött a szerenád, az éjjelizene május elsején. Nagykőrösön amelyik lánynak már volt udvarlója, az május 1-jén kapott májusfát.
A fákra színes papírszalagokat akasztottak. Ezután szerenádot adtak, amit a lánynak fogadni illett egy szál gyufa meggyújtásával. A szerenádot követően a lány kiment és borral kínálta a legényeket.

*************************************************************************
Május 1-ét köszöntő dal szövege:

Zengjen a dalunk, pajtás,
Fákon újul a hajtás,
Fogadjuk a tavaszt dallal!

Itt van május elseje,
Énekszó és tánc köszöntse!
Zeng és dalol az élet,
Szállj csak, zeneszó, ének,
Ébreszd fel a magyar népet!

Itt van május elseje,
Énekszó és tánc köszöntse!
Zeng és dalol az élet,
Szállj csak, zeneszó, ének,
Ébreszd fel a magyar népet!

Népek tavasza, téged
Hív ez a vidám ének
Béke legyen a világon

Itt van május elseje,
Énekszó és tánc köszöntse!
Zeng és dalol az élet,
Szállj csak, zeneszó, ének,
Ébreszd fel a magyar népet!

Itt van május elseje,
Énekszó és tánc köszöntse!
Zeng és dalol az élet,
Szállj csak, zeneszó, ének,
Ébreszd fel a magyar népet!

Válasz

Április 22. A Föld Napja...

1970. április 22-én Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató mozgalmat indított el a Föld védelmében. Azóta a diákból az alternatív energiaforrások világhírű szakértője lett. Már mozgalmának megindításakor több mint 25 millió amerikai állt mögé, ma pedig szinte az egész Földre kiterjed az általa kezdeményezett mozgalom. Ezernél több szervezet vesz részt benne. A FÖLD NAPJA célja, hogy tiltakozó akciókkal hívják fel a figyelmet a környezetvédelem fontosságára.



A Föld napja alkalmából különféle eseményeket rendeznek világszerte, melyekkel felhívják a figyelmet a Föld természeti környezetének megóvására. Az eseményeket az Earth Day Network koordinálja. A napot 175 országban tartják, Magyarországon 1990 óta rendezik meg. 2009-ben Evo Morales bolíviai elnök kezdeményezésére az ENSZ április 22-ét a „Földanya Nemzetközi Napjá”-vá nyilvánította.

Válasz

Húsvét napjai...

Nagycsütörtök

A keresztény hagyomány szerint az utolsó vacsora napja, amikor Jézus a Gecsemáné-kertben búcsút vett tanítványaitól és felkészült az áldozatra. Jézus valószínűleg széder esti lakomát tartott az Egyiptomból való szabadulás emlékére. Szeretete jeléül megmosta tanítványai lábát. A nagyhét ünnepeinek sorában a nagycsütörtök a gyász napja, ezért csütörtök estétől szombat estéig nincs harangozás.



Nagypéntek

Nagypénteken nem ettek húst, böjtöltek. Tejet, túrót, tojást, metélttésztát fogyasztottak. E napon nem szítottak tüzet és nem sütöttek kenyeret, mert az ilyen kenyér az általános hiedelem szerint kővé vált volna. A nagypénteki mosdásnak, fürdésnek viszont nagy jelentőséget tulajdonítottak, egészség- és szépségvarázslás, valamint gyógyító erő szempontjából.

Nagypéntek a keresztény felekezetek szerint a húsvét előtti péntek. Ezen a napon emlékeznek meg Jézus Krisztus kereszthaláláról.



Nagyszombaton véget ért a negyvennapos böjt, a vallásos emberek pedig ún. feltámadási körmenetben vettek részt. A hívők ugyanis ezen a meghitt ünnepen Krisztus feltámadását ünneplik. Nagyszombat a tisztaság és a féregűzés napja is: ekkor kitakarították a házakat, lemeszelték a falakat. Nagy zajt csaptak és a férgeket jelképező szemetet kiseperték az útra. Ez a tavasz kezdetét, a természet megújhodását is jelentette; ezzel együtt az ember is megtisztítja, megújítja környezetét.



Húsvétvasárnapon nem dolgoztak az emberek. Megszentelték a sonkát, a tojást, a kalácsot, a bort és mindezt az ünnepi asztalnál ették meg.



Húsvéthétfő a víz tisztító és termékenységvarázsló erejének ünnepe. A legjellemzőbb népszokás ekkor a húsvéti locsolkodás. Ezt a napot régen vízbevető, vízhányó hétfőnek hívták. A lányokat a kúthoz vitték és vödörszám öntötték rájuk a vizet. A kölnivel történő locsolás csak később terjedt el, ekkor már verset is mondtak. A locsoló fiúkat, férfiakat sonkával, tojással és borral vendégelik meg. A lányos házak számon tartották, hány locsoló látogatta meg a családot.

Válasz

Április 11. József Attila születésnapja

Magyarországon a Költészet Napja

József Attila: Anyám

A bögrét két kezébe fogta,
úgy estefelé egy vasárnap
csöndesen elmosolyodott
s ült egy kicsit a félhomályban - -

Kis lábaskában hazahozta
kegyelmeséktől vacsoráját,
lefeküdtünk és eltünődtem,
hogy ők egész fazékkal esznek - -

Anyám volt, apró, korán meghalt,
mert a mosónők korán halnak,
a cipeléstől reszket lábuk
és fejük fáj a vasalástól - -

S mert hegyvidéknek ott a szennyes!
Idegnyugtató felhőjáték
a gőz s levegőváltozásul
a mosónőnek ott a padlás - -

Látom, megáll a vasalóval.
Törékeny termetét a tőke
megtörte, mindíg keskenyebb lett -
gondoljátok meg, proletárok - -

A mosástól kicsit meggörnyedt,
én nem tudtam, hogy ifjú asszony,
álmában tiszta kötényt hordott,
a postás olyankor köszönt néki - -

Válasz

Április 10. Virágvasárnap

Virágvasárnap a húsvét előtti vasárnap neve, a nagyhét kezdete a keresztény ünnepkörben.
Ezen a napon vonult be Jézus Jeruzsálembe kereszthalála előtti vasárnapon.Az ókorban szokás volt a Közel-Kelet országaiban, hogy az arra méltó személyek útját valamilyen módon befedjék. Az emberek mind a négy evangélium szerint megadták Jézus Krisztusnak ezt a tiszteletet. Máté, Márk és Lukács szerint a felsőruháikat az útra terítették és gallyakat vágtak a fákról, János az egyedüli, aki pálmaágakról számol be.

A magyar népszokáskincsben a virágvasárnaphoz kapcsolódott többek közt a barkaszentelés, a „Bújj, bújj, zöld ág” kezdetű játék, vagy a palóc kiszehajtás.

Válasz

Április 1.
Április elseje a bolondság, a tréfálkozás napja. Ilyenkor sok minden megengedhető, és az ötletes tréfákon nem illik megsértődni. Persze, mindennek van határa, és nem jó, ha a bolondozás durvaságba torkollik. Ám a jól irányzott poénok frissítően hatnak az emberre.

Válasz

Március 27.
Színházi világnap

A Nemzetközi Színházi Intézet bécsi közgyűlésén 40 ország küldötteinek határozata alapján, 1962 óta tartják, annak emlékére, hogy 1957. március 27-én Párizsban megnyílt a Nemzetek Színháza.

Válasz

Március 25.
Gyümölcsoltó Boldogasszony napja
A katolikus egyház hagyománya Gyümölcsoltó Boldogasszony napjához köti az Angyali Üdvözletet, Jézus Szentlélektől fogantatásának napját. Az analógiás mágia az alapja annak a szokásnak, hogy ezt a napot a fák oltására, szemzésére tartják alkalmasnak. A magyar nyelvterületen él az a hiedelem, hogy azt a fát, amit ilyenkor oltanak, nem szabad letörni vagy levágni, mert vér folyna ki, vagy szerencsétlenség történne. Gyimes-völgyben úgy hitték, ha ezen a napon rossz idő van, akkor rossz tavasz várható. Az Ipoly menti falvakban a következő regula ismert: Gyümölcsoltó hidege, téli hónapnak megölője.

Válasz

Február 24. Mátyás napja

Jégtörő Mátyás

Jeget tör, szűrujjából kiereszti a madarakat...

A tél hatalmát Mátyás (febr.24.) töri meg, népi mondás szerint: szekercével töri a jeget. „Mátyás tör, ha talál, ha nem talál, csinál” – mondták a régiek. Azt is tartották, hogy Mátyás a szűrujjából ereszti ki a pacsirtákat, és a madaraknak ő osztja ki a sípokat. Göcsejben Mátyás csukájának nevezik azt a halat, amit ezen a napon fognak ki, bármilyen fajta hal legyen is. Ettől egész évre bő halfogást reméltek.
"Mátyás, Gergely két rossz ember.", mivel ezeken a napokon nagyon hideg szokott lenni.
Terményjóslás: ha hideg az idő, jó termés várható, ha szeles, akkor kevés tojás lesz.

Válasz