Április 11. József Attila születésnapja
Magyarországon a Költészet napja

József Attila: SZERETNÉM, HA VADALMAFA LENNÉK!



Szeretném, ha vadalmafa lennék!

Terebélyes vadalmafa;

S hogy testemből jóllakhatna

Minden éhező kis gyermek

Árnyaimmal betakarva.



Szeretném, ha vadalmafa lennék

S minden egyes árva gyermek,

Ha keserű könnye pereg,

Felkeresné s könnyeivel

Öntözné meg a tövemet.



Szeretném, ha vadalmafa lennék,

Mi ha majd egykor kiszárad

És a tél apó kivágat,

Lángjaival felszárítná

Könnyeit a bús árváknak.



S ha csakugyan vadalmafa lennék,

Volna öröm a földön és

Sehol semmi bú, szenvedés

S a mosolygó fejeket nem

Bántaná az elköltözés.

Válasz

Nagyszombaton véget ért a negyvennapos böjt, a vallásos emberek pedig ún. feltámadási körmenetben vettek részt. A hívők ugyanis ezen a meghitt ünnepen Krisztus feltámadását ünneplik. Nagyszombat a tisztaság és a féregűzés napja is: ekkor kitakarították a házakat, lemeszelték a falakat. Nagy zajt csaptak és a férgeket jelképező szemetet kiseperték az útra. Ez a tavasz kezdetét, a természet megújhodását is jelentette; ezzel együtt az ember is megtisztítja, megújítja környezetét.

Válasz

Nagypéntek
Nagypénteken nem ettek húst, böjtöltek. Tejet, túrót, tojást, metélttésztát fogyasztottak. E napon nem szítottak tüzet és nem sütöttek kenyeret, mert az ilyen kenyér az általános hiedelem szerint kővé vált volna. A nagypénteki mosdásnak, fürdésnek viszont nagy jelentőséget tulajdonítottak, egészség- és szépségvarázslás, valamint gyógyító erő szempontjából.
Nagypéntek a keresztény felekezetek szerint a húsvét előtti péntek. Ezen a napon emlékeznek meg Jézus Krisztus kereszthaláláról.

Válasz

Nagycsütörtök
A keresztény hagyomány szerint az utolsó vacsora napja, amikor Jézus a Gecsemáné-kertben búcsút vett tanítványaitól és felkészült az áldozatra. Jézus valószínűleg széder esti lakomát tartott az Egyiptomból való szabadulás emlékére. Szeretete jeléül megmosta tanítványai lábát. A nagyhét ünnepeinek sorában a nagycsütörtök a gyász napja, ezért csütörtök estétől szombat estéig nincs harangozás.

Válasz

Április 5. Virágvasárnap

Virágvasárnap a húsvét előtti vasárnap neve, a nagyhét kezdete a keresztény ünnepkörben.
Ezen a napon vonult be Jézus Jeruzsálembe kereszthalála előtti vasárnapon.Az ókorban szokás volt a Közel-Kelet országaiban, hogy az arra méltó személyek útját valamilyen módon befedjék. Az emberek mind a négy evangélium szerint megadták Jézus Krisztusnak ezt a tiszteletet. Máté, Márk és Lukács szerint a felsőruháikat az útra terítették és gallyakat vágtak a fákról, János az egyedüli, aki pálmaágakról számol be.

A magyar népszokáskincsben a virágvasárnaphoz kapcsolódott többek közt a barkaszentelés, a „Bújj, bújj, zöld ág” kezdetű játék, vagy a palóc kiszehajtás.

544863_213490751_big.jpg

Válasz

Április 1.
Április elseje a bolondság, a tréfálkozás napja. Ilyenkor sok minden megengedhető, és az ötletes tréfákon nem illik megsértődni. Persze, mindennek van határa, és nem jó, ha a bolondozás durvaságba torkollik. Ám a jól irányzott poénok frissítően hatnak az emberre.

Válasz

Április

Ez a hónap a megújhodás ideje.

- Megérkeznek a fecskék, a vándormadarak.

- A kis bárányok vígan ugrándoznak a gyenge, ízes füvet kínáló réten, bár "a pásztorok félnek, mert még akolba szorulhatnak a bárányok a hidegtől".

- A meteorológusok Tavaszhó-ként tartják számon,

- Április elsején nem volt tanácsos tyúkot ültetni, esküvőt tartani, útnak indulni, építkezést kezdeni, sőt eret vágatni sem.

- Ha eső támadt abból rossz, a derült időből pedig jó és bőséges termést jósoltak.

Válasz

Március 25.
Gyümölcsoltó Boldogasszony napja
A katolikus egyház hagyománya Gyümölcsoltó Boldogasszony napjához köti az Angyali Üdvözletet, Jézus Szentlélektől fogantatásának napját. Az analógiás mágia az alapja annak a szokásnak, hogy ezt a napot a fák oltására, szemzésére tartják alkalmasnak. A magyar nyelvterületen él az a hiedelem, hogy azt a fát, amit ilyenkor oltanak, nem szabad letörni vagy levágni, mert vér folyna ki, vagy szerencsétlenség történne. Gyimes-völgyben úgy hitték, ha ezen a napon rossz idő van, akkor rossz tavasz várható. Az Ipoly menti falvakban a következő regula ismert: Gyümölcsoltó hidege, téli hónapnak megölője.

Válasz

Március 22. A víz világnapja

Egy évente ismétlődő esemény, melyet 1993 óta minden év március 22-én tartanak meg.



A világnap célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a mindenki számára elérhető, tiszta víz fontosságára és az édesvízkészletek veszélyeztetettségére.

A világnapot 1992-ben, a Rio de Janieróban tartott nemzetközi Környezet és Fejlődés konferenciát követően kezdeményezte az ENSZ közgyűlése.



Magyarország is csatlakozott a nemzetközi kezdeményezéshez, amelynek egyik fontos célja, hogy a jövő generációiban tudatosítsa a víz szerepének, védelmének jelentőségét.Minden évben más jelmondat jegyében zajlik a megemlékezés létünk nélkülözhetetlen eleméről.

Az idei mottó - ”Víz és klímaváltozás"-

Válasz

Március 21. BENEDEK NAPJA
BENEDEK: férfinév, - latin eredetű(benedictus szóból),
jelentése. áldott.

Benedek napja: A bencés rendet alapító Szent Benedek ünnepe. Benedek napján zsírt és fokhagymát szenteltek, amelynek gyógyító erőt tulajdonítottak.

Válasz