Európai nemzeti parkok napja

1909. május 24-én alakultak meg az első európai nemzeti parkok, egyszerre kilenc Svédországban. Az EUROPARC Szövetség kezdeményezésére 1999 óta ennek emlékére minden év május 24-én ünneplik az európai nemzeti parkok napját. Az EUROPARC Szövetség (korábbi nevén Európai Nemzeti Parkok és Natúrparkok Szövetsége) 1973-ban alakult, és együttesen 35 ország 400-nál is több védett területéért felelős. Az egész Európára kiterjedő rendezvénysorozat a nemzeti parkok és egyéb védett területek célkitűzéseire és jelentőségére kívánja felhívni a figyelmet, és minél szélesebb társadalmi támogatást kíván szerezni a természetvédelem ügyének.

Válasz

Zsófia és Orbán napja...

A néphit szerint nemcsak a három szent, hanem az utánuk következő Zsófia is hozhat fagyot. Ipolybalogon többek közt így mondták: „Pongrác, Szervác, Bonifác,/ Zsófia is lehet gyász.”
A Somogy megyei Kapolyon Zsófiától már mindenképp a jó időt várták, s ezt mondogatták: „Most má gyün a jó idő, mer Zsófi leszált a kemence tetejirü.” (Király 1995, 62).
Zsófia egyébként a juhászok számára is fontos nap volt, mert ekkor választották el a bárányokat, s kezdetét vette a fejés.

Van még egy: Orbán (május 25.), akinek a nevéhez szintén sok-sok népi bölcsesség kötődik. Az orvosokon kívül a szőlősgazdák is figyelték az Orbán-napi időjárást, mert "ha Orbán nevet, a szőlő sír" vagy egy más megfogalmazás szerint: "savanyú lesz a bor, ha Orbán napja esős, édes, ha tiszta az idő." Egészen távoli prognózist mutat az a népi jövendölés, amely szerint "amilyen Orbán napja, olyan lesz az ősz". Felhasználták ezt a napot termésbecslésre is, mert "ha Orbán napja szép, úgy bő lesz az esztendő".

Válasz

Május 12,13, 14:Májusi fagyosszentek...

Pongrác (május 12.), Szervác (május 13.) és Bonifác (május 14.), vagyis a fagyosszentek a kertek rémei, hiszen olyan hírben állnak, hogy a lassan és fokozatosan melegedő, csaknem nyári idő után újra visszahozzák pár napra a hajnali fagyokat, ami egyetlen tavaszi növénynek sem kedvez.

Már a régiek is megfigyelték, hogy ez a három "jómadár" könnyen visszacsalogathatja kertjeink rémét, a hajnali fagyot, és kárt okozhat veteményeseinkben, sőt még a szőlő-gyümölcs ültetvényekben is. Ráadásul a meteorológusok kutatásai alapján tényleg bebizonyosodott, hogy a fagyosszentekre vonatkozó néphit nem légből kapott állítás.

Alapja az, hogy május elején nagy a valószínűsége a sarkvidéki hideg légtömegek betörésének a Kárpát-medencébe, az ezzel járó derült időnek és az erős éjszakai lehűlésnek. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy minden évben fagy lenne ezeken a napokon, csak azt, hogy a múlt tapasztalatai alapján többször fordul elő ilyenkor erős lehűlés, mint ez időszak előtt és után. Természetesen az is előfordulhat, hogy éppen ezek a hónap legmelegebb napjai, vagy előtte, illetve utána köszöntenek be fagyok, erős lehűlések.

Válasz

Május 10. Madarak és fák napja


"...évente egy nap szenteltessék a madarak és fák védelmében."
Ez az idézet Herman Ottótól, a sokoldalú magyar tudóstól származik, aki természettudományos munkássága mellett a magyarság hagyományos, ősi műveltségét, népi mesterségeit is kutatta és leírta. Ő alapozta meg a tudományos madárkutatást Magyarországon a Magyar Ornitológiai Központ megalapításával. Herman Ottó javaslatára 1906 óta a természet ünnepeként tartjuk számon május 10.-ét.

A Madarak és Fák Napjának célja, hogy különböző megemlékezésekkel, rendezvényekkel a társadalom, különösen az ifjúság természetvédelem iránti elkötelezettségét kialakítsa, elmélyítse. Időpontja a hatályos természetvédelmi törvény szerint minden év május 10-e. A hagyomány immáron több mint százéves. Megszervezésének közvetlen előzménye a hasznos madarak védelme érdekében 1902-ben kötött párizsi egyezmény, mely után Chernel István ornitológus még ebben az évben megszervezte az első madarak és fák napját. Az esemény iskolai keretek közé az Apponyi Albert vallási- és közoktatásügyi miniszter által 26.120/1906 számon kiadott rendelet által került, melynek értelmében az elemi népiskolákban minden év májusában vagy júniusában kellett “természetvédő” és “erkölcsnemesítő” szellemben méltatni a Madarak és Fák Napját.

Válasz

Május első vasárnapja: Anyák Napja

Fazekas Anna: Köszöntő

Hajnaltájban napra vártam,
hűs harmatban térdig jártam,
szellő szárnyát bontogatta,
szöghajamat fölborzolta.
Hajnaltájban rétre mentem,
harmatcseppet szedegettem,
pohárkába gyűjtögettem,
nefelejcset beletettem.
Hazamentem, elpirultam,
édesanyám mellé bújtam,
egy szó sem jött a nyelvemre,
könnyem hullt a nefelejcsre.
Édesanyám megértette,
kicsi lányát ölbe vette,
sűrű könnyem lecsókolta,
kedve szóval, lágyan mondta:
„Be szép verset mondtál, lelkem,
be jó is vagy, kicsi szentem!"
S nyakam köré fonva karját
ünnepeltük anyák napját.

Válasz

Május 1.
A munka ünnepe (korábban a munkások ünnepe) a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt ünnepnap, a legtöbb országban hivatalos állami szabadnap, amely a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokról hivatott megemlékezni.
Május 1-je hasonló tartalommal katolikus egyházi ünnep is, munkás Szent József, a munkások védőszentje (Jézus nevelőapja) tiszteletére. XII. Piusz pápa 1955-ben egy újonnan kreált ünneppel: a május elsejét „József, a munkás” ünneppé emelte.

A májusfa a természet újjászületésének szimbóluma, az ifjúság tavaszi szokásainak Európa-szerte ismert szimbolikus kelléke.
A májusfát csoportba szerveződve állították a legények a lányoknak, akiknek ez nagy megtiszteltetés volt. Magas, sudár fák voltak erre alkalmasak, melyeket a kerítésoszlophoz rögzítettek éjjel vagy kora hajnalban. Általában színes szalagokkal, étellel-itallal is díszítették. Legtöbbször az udvarló legény vezetésével állították a fát, de egyes területeken a legények a rokonlányoknak is állítottak. Gyakran a közösségeknek is volt egy közös fája, aminek a kidöntését ünnepély, és táncmulatság kísérte.

A májusfa felállításának legjellemzőbb, hagyomány szerinti időpontja az április 30-áról május 1-jére virradó éjszaka volt. A májusfát vagy májusi gallyat világosig őrizni kellett. A két háború között divatba jött a szerenád, az éjjelizene május elsején. Nagykőrösön amelyik lánynak már volt udvarlója, az május 1-jén kapott májusfát.
A fákra színes papírszalagokat akasztottak. Ezután szerenádot adtak, amit a lánynak fogadni illett egy szál gyufa meggyújtásával. A szerenádot követően a lány kiment és borral kínálta a legényeket.

*************************************************************************
Május 1-ét köszöntő dal szövege:

Zengjen a dalunk, pajtás,
Fákon újul a hajtás,
Fogadjuk a tavaszt dallal!

Itt van május elseje,
Énekszó és tánc köszöntse!
Zeng és dalol az élet,
Szállj csak, zeneszó, ének,
Ébreszd fel a magyar népet!

Itt van május elseje,
Énekszó és tánc köszöntse!
Zeng és dalol az élet,
Szállj csak, zeneszó, ének,
Ébreszd fel a magyar népet!

Népek tavasza, téged
Hív ez a vidám ének
Béke legyen a világon

Itt van május elseje,
Énekszó és tánc köszöntse!
Zeng és dalol az élet,
Szállj csak, zeneszó, ének,
Ébreszd fel a magyar népet!

Itt van május elseje,
Énekszó és tánc köszöntse!
Zeng és dalol az élet,
Szállj csak, zeneszó, ének,
Ébreszd fel a magyar népet!

Válasz

Április 24. György Napja

Ha György előtt szól a béka,
úgy még didergünk is néha."
Ha Szent György nap előtt dörgött az ég, akkor hemperegni kell a fődön. Ha Szent Mihály nap után dörgött, akkor is levetette magát a fődre, oszt hempergett.
Szent György nap előtt a tollat (dunnát, párnát) nem szabad vót kirakni, de mán Szent Mihály nap után se vót illő kirakni.
Szent György napján vót a kiverés. Mán akkor arasztos vót a fű. Úgy mondták: egy suk (népi hosszmérték: hüvelykujj és ököl hossza kétszer.)
Ugye, Nagybalán, (külterület), ott nagy legelő vót, oda vitték ki a teheneket, meg a bornyúkot. Ott vót egy fogadott ember, az vigyázott rá egész nyáron.
Ott legeltek a jószágok. Mind meg vót jegyezve, hogy kié. Őszkor hazahajtották.

Válasz

Április 22. A Föld Napja...

1970. április 22-én Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató mozgalmat indított el a Föld védelmében. Azóta a diákból az alternatív energiaforrások világhírű szakértője lett. Már mozgalmának megindításakor több mint 25 millió amerikai állt mögé, ma pedig szinte az egész Földre kiterjed az általa kezdeményezett mozgalom. Ezernél több szervezet vesz részt benne. A FÖLD NAPJA célja, hogy tiltakozó akciókkal hívják fel a figyelmet a környezetvédelem fontosságára.



A Föld napja alkalmából különféle eseményeket rendeznek világszerte, melyekkel felhívják a figyelmet a Föld természeti környezetének megóvására. Az eseményeket az Earth Day Network koordinálja. A napot 175 országban tartják, Magyarországon 1990 óta rendezik meg. 2009-ben Evo Morales bolíviai elnök kezdeményezésére az ENSZ április 22-ét a „Földanya Nemzetközi Napjá”-vá nyilvánította.

Válasz

ez ----a költő---a legnagyobb

Előzmény

Válasz

Húsvétvasárnapon nem dolgoztak az emberek. Megszentelték a sonkát, a tojást, a kalácsot, a bort és mindezt az ünnepi asztalnál ették meg.

Húsvéthétfő a víz tisztító és termékenységvarázsló erejének ünnepe. A legjellemzőbb népszokás ekkor a húsvéti locsolkodás. Ezt a napot régen vízbevető, vízhányó hétfőnek hívták. A lányokat a kúthoz vitték és vödörszám öntötték rájuk a vizet. A kölnivel történő locsolás csak később terjedt el, ekkor már verset is mondtak. A locsoló fiúkat, férfiakat sonkával, tojással és borral vendégelik meg. A lányos házak számon tartották, hány locsoló látogatta meg a családot.

Válasz