November 30.
András napja

Népi mondókák:

"Aki böjtöl András napján,
Vőlegényt lát iccakáján."

"Ágyláb, léplek
Szent András kérlek,
mondd meg, hogy ki lesz férjem!"

András a téli évnegyed kezdőnapja, böjtnap.

A népi hitvilág mágikus párjósló erőt tulajdonított ennek a napnak. A lányoknak számtalan praktikát, jósló cselekményt kellett végezniük, hogy meg tudják ki lesz a férjük. Se szeri, se száma a gombócfőzésnek, ólomöntésnek, András napi jóslásoknak, amit a kíváncsi lányok még ma is alkalmaznak. A gombócokba férfi neveket rejtettek, főzték, és amelyik elsőnek jött a víz tetejére, az lett az illető férjének neve.

Válasz

Advent első vasárnapja...

"Adventi hírnök: friss fenyőág,
Lobog az első gyertyaláng!
Karácsonyt várva lázban a föld,
Isteni gyermeket köszönt.
Ujjong a szívünk, dalra gyúl,
Nincs már messze az Úr!..."

ADVENT ELSŐ ANGYALA ...
Az első vasárnap alkalmával egy kék köpenybe öltözött angyal száll le az égből, az első vasárnap angyala. Leszáll az égből, hogy közelebb kerüljön az emberekhez, de sokan a nagy rohanás közepette nem veszik észre. Ma először, keresi azokat az embereket akik meghallják hangját.

169895_db99e53614a7_s.jpg

Válasz

November 25. Katalin napja

Katalin a kórházak, a betegek, az elesettek védőszentje az ágybavizelőket is oltalmazza. Alexandriai Szent Katalin ünnepét a keresztény egyház november 25-én, vértanúságának napján tartja. A legenda szerint Kosztus ciprusi királynak leánya volt. Amikor hírét vette, hogy a császár üldözi a keresztényeket, Katalin védelmébe vette az üldözötteket. Vitába szállt a császárral is a keresztény tanítás igazáról. Hite miatt börtönbe került, ahol megkínozták, végül lefejezték. A legenda úgy tartja, hogy testét angyalok vitték a Sínai-hegyre, ahol tiszteletére kolostor épült. Mivel úgy tartják, hogy utolsó imádságában Katalin a betegekért és haldoklókért is imádkozott, a késő középkorban sok kórház patrónájának tekintette.

Név eredete: Egyiptomi-görög-német-magyar.
Jelentése: Tiszta

Válasz

November 19. Erzsébet napja

Név jelentése:
Isten az én esküvésem

Név eredete:
Héber eredetű, amely az Elisabeth német névből származik

Név elemzése:
Az Erzsébet név gyakorlatias gondolkodású, felelősségteljes, önálló személyiség kialakulást támogatja, aki nehezen viseli, ha megmondják neki, hogy mit tegyen, viszont tehetséges, rátermett vezető. Kész mások gondjain segíteni, de érdemes óvatosnak lennie, mert hajlamos arra, hogy túlságosan belefolyjon mások életébe. Fontos számára, hogy maga tartsa kézben a dolgait. Amikor a másokhoz vezető út a megértés és együttérzés, akkor nehezen találja meg a módját, hogy kifejezze magát.

Válasz

Márton-napi népszokások, hagyományok

"Ködös Márton után
Enyhe telet várhatsz,
Havas Márton után
Farkast soká láthatsz.
Szent Erzsébet-napja
Tél elejét szabja,
Az András-napi hó
A vetésnek nem jó.”

(népköltés)

Válasz

Hallowen, Mindenszentek és Halottak napja....

Hallowen:
A Mindenszentek napját megelőző este, október 31. lett a Halloween, ami az angol „All Hallows Eve”, azaz "mindenszentek előestéje" kifejezés rövidített alakja. Az ünnep eleinte főleg az angolszász területeken terjedt el, de mára már szinte az egész világot meghódította.
Ezen az estén a gyerekek jelmezbe bújva végigjárják a szomszédságot, ahol a Trick or Treat! azaz Csokit vagy csalunk! - kiáltással édességeket kérnek, cserébe azért, hogy ne kövessenek el csínyeket.
A régiek úgy hitték, hogy ezen az éjszakán elvékonyodik a határ az élők és holtak világa között. Ezért, hogy megvédjék magukat az ártó szellemektől, ijesztő jelmezekbe bújtak, és rémisztő arcú töklámpásokat faragtak, amibe egész este égő gyertyát helyeztek.

Mindenszentek napja:
Sok európai országban, így Magyarországon is az emberek ilyenkor általában meglátogatják és rendbe teszik elhunyt hozzátartozóik sírját. Gyertyákat, mécseseket gyújtanak és virágot visznek. Mivel a krizantém ebben az időszakban nyílik, hazánkban ilyenkor leginkább ezzel a virággal szokták díszíteni a sírokat.
E tradíciók célja eredetileg az volt, hogy a kiszabadult lelkek újra visszataláljanak a maguk sírjába, szívesen maradjanak lakhelyükben és ne kísértsék az élőket. Régen ugyanis a keresztények közül is sokan úgy tartották, hogy a halottak ezen az éjszakán kikelnek a sírból. Szokás volt ezért, hogy ilyenkor nekik is megterítettek, és minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy a hazalátogató lelkek eligazodjanak a házban.

Halottak napja:
Az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő híveket ünnepli. A Halottak napja fokozatosan vált egyházi ünnepből az elhunytakról való általános megemlékezéssé.

Ezek tehát a halottakra való emlékezés ünnepei.
Mind egy ősi ünnepből származik. A Halloween, Mindenszentek és Halottak napja szorosan összekapcsolódó, egymásra épülő ünnepek.
Mindhármat különböző, egymás utáni napon tartják.

Október 31. - Halloween
November 1. - Mindenszentek
November 2. - Halottak napja



EMLÉKEZZÜNK KEGYELETTEL! ...

Válasz

Október 1. Zene világnapja

Yehudi Menuhin világhírű hegedűművész kezdeményezésére az UNESCO október 1.-ét a Zene Világnapjának nyilvánította. Mindez 1975-ben történt, azóta a világ minden pontján különös figyelmet szentelnek ennek a csodának, amit zenének hívnak.

**************************************************************************************

Idősek Világnapja...

Az ENSZ közgyűlése 1991-ben nyilvánította október 1-jét AZ IDŐSEK VILÁGNAPJÁvá. Napjainkban kb. 600 millió hatvan év feletti személy él a világon, számuk 2025-re akár meg is kétszereződhet, éppen ezért a gyorsan öregedő világban az idősek sokat segíthetnek –önkéntes munkával, tapasztalataik átadásával.

Válasz

Augusztus 20.
Aratás, új kenyér és István király ünnepe


Mentovics Éva: Aranybúza - mezők éke

Aranykalász, aranybúza

kössed, kössed koszorúba!

Búzavirág legyen éke,

pipacs nyíljon közepébe!



Melengető napfény járta,

szél simított dús hajába,

megcsodálták erdők, rétek,

dísze volt a messzeségnek.



Megőrölve, megszitálva

langyos vízzel teszik tálba,

megkelesztve, megdagasztva

pihen kicsit a damasztba’,



majd kemence szája várja,

hogy pírt süssön orcájára.

Aranybúza - mezők éke -

vártunk már az új kenyérre .

*********************************************
Szuhanics Albert: Államiságunk ünnepe

Ím a nyarat koronázza augusztus hava.

Királyságot hirdet nekünk, mint a korona.

Magasztos király a nyárban, benne ős erő.

Áldása, mely harmatoz ránk, gyümölcsérlelő.



Államiságunk ünnepe, legnagyobb ünnep,

Ezer éves királyságunk, megtart bennünket.

Magyaroknak koronája, népünket jelenti,

Megszentelt tárgy, jogi személy, időknek feletti!



Azt hirdeti, országunknak léte földön, égen,

Örökkön az Istennél van, ahogy egykor régen.

Új kenyér az új búzából, szalagdíszben áll,

Piros-fehér-zöld e szalag, s éhezőkre vár.



Éhezzük mi szép és igaz, az emberi szót,

Magyar létnek biztonságát, és a földi jót.

Mivé lettünk, István király, tekints végre ránk!

Ugye zokogsz, fáj a szíved országod iránt!



Legyen bőség, jövőnk nekünk, legyen sok gyerek.

Legyen kenyér, legyen gyümölcs amit egyenek!

Legyen bor, békesség, búza, erény, szeretet,

Legyen munka, megbecsülés, s boldog emberek!



Ím augusztus üzenete, s huszadika vár.

Ünnepeljünk újra ismét, István a király!

Nemzedékről-nemzedékre mindig így legyen.

Áradjon ránk áldás, erő, bőség, kegyelem!

Válasz

A forint születésnapja

1946. augusztus 1-jén váltotta fel a ma is használatos forint a gyorsan inflálódó pengőt, éppen ezért tartjuk ezt a napot a forint születésnapjának. Érdekesség, hogy a magyaroknak korábban is volt már forintja, legelőször Károly Róbert király uralkodása alatt, 1325-ben.

Válasz

Páduai Szent Antal

Majd Szent Antal megsegít!
A legnépszerűbb szent az egész világon alighanem Páduai Szent Antal (1195–1231. jún. 13). Jóformán nincs templom, ahol ne állana szobra, mely angyali szelídségű ifjú szerzetest ábrázol, barna ferences csuhában, karján a kis Jézussal, szabad kezében liliommal. Aki hívő katolikusnak gondja-baja van, végső menedékként mind hozzá fordul.

Válasz