Március 25.
Gyümölcsoltó Boldogasszony napja
A katolikus egyház hagyománya Gyümölcsoltó Boldogasszony napjához köti az Angyali Üdvözletet, Jézus Szentlélektől fogantatásának napját. Az analógiás mágia az alapja annak a szokásnak, hogy ezt a napot a fák oltására, szemzésére tartják alkalmasnak. A magyar nyelvterületen él az a hiedelem, hogy azt a fát, amit ilyenkor oltanak, nem szabad letörni vagy levágni, mert vér folyna ki, vagy szerencsétlenség történne. Gyimes-völgyben úgy hitték, ha ezen a napon rossz idő van, akkor rossz tavasz várható. Az Ipoly menti falvakban a következő regula ismert: Gyümölcsoltó hidege, téli hónapnak megölője.

Válasz

Március 12. - GERGELY napja

Időjárással kapcsolatos jóslás:
„Gergely napja ritka, ha jó,
Hideg, szeles, sokszor van hó.”
„Gergő napi szél Szent György napig él.”
A csillagászati télutó sokszor bevált határnapja volt március 12-e, a 604-ben elhunyt Nagy Szent Gergely pápa “égi születésnapjának”, azaz halálának emlékünnepe

Gergely napja a középkorban sokfelé tavaszkezdő, meleg
váró nap, a Juliánus-naptár szerint a tavaszi napéjegyenlőség időpontja volt – olvashatjuk Bálint Sándornál.
Gergelyről ma a pásztorok azt mondják:

„Gergő tekergő, csak kárt csinál, mert ha Gergő megrázza a szakállát, a bíbiceket jócskán ellepi a hó. Márpedig a bíbicek Gergő napján már fészken ülnek, Gergő napján tojjak az első tojást.”

A Gergő-napi zivatar is rossz időt mutat.
Ha Gergely megrázza szakállát, havazást jelent.

Gergely az iskolák pártfogója volt.
Ezen a napon tartották a Gergely-járást, melynek eredete a középkorra tehető. Tanulásuk anyagi alapjait próbálták megteremteni kéregetéssel a szegény diákok.

Mivel a kötelező iskolába járást csak a 19. század végén vezették be, ezt megelőzően a tanítók toborozták a diákokat. Ekkor a tanévkezdés és zárás ideje a Gergely nap körüli időszakra esett.

A Gergely napi ünnepséget a tanítók szervezték, irányították és abban maguk is tevékenyen részt vettek.
Az adománykérő énekek a deákos nyelvezetet próbálták utánozni.

Válasz

Március 1.
A meteorológiai tavasz kezdete
Március elseje a meteorológiai tavasz kezdete, és a tavasz meteorológiai szempontból 3 hónapon át tart. A dátum nem jelenti, hogy gyökeresen megváltozik az időjárás, még akkor sem, ha ilyenkor lassan egyre melegebbre fordul az idő.
Minden élőlény a Földön – az eddigi ismereteink szerint – a napfénynek köszönheti létezését, a Naphoz kötődik. Így aztán a csillagászati évszakváltás a napok folyamatos változásán belül azon időpontokhoz kötődik, amikor fizikusan nézve jelentős változás következik be. Az évszakok váltakozása a Föld Nap körüli keringésének következménye. A dologhoz szigorúan hozzátartozik, hogy a Föld nem csak a Nap, hanem a saját tengelye körül is kering. Ez a két keringés időben úgy játszódik le, hogy egész számú többszöröse az egy évnyi napot megkerülő pályának, a napi változásoknak.

Válasz

Zsuzsanna napja

Zsuzsanna, ótestamentumi nõalak, akit hamis vád alapján házasságtöréssel gyanúsítottak.

Zsuzsanna egy Joakim nevû, Bábelben élõ, igen gazdag és tekintélyes férfinak volt a felesége.

Nemcsak szép volt, hanem erkölcsös is, mert szülei a mózesi törvény szerint nevelték.

Az asszony mindennap déltájban férje gyümölcsöskertjében sétált. Itt látta meg õt két öreg bíró, akiknek megtetszett Zsuzsanna...

Történt egyszer, hogy Zsuzsanna a nagy melegben fürdéshez készülõdött. ...

Mikor a vének elérkezettnek látták az idõt, elõbújtak rejtekhelyükrõl, odafutottak Zsuzsannához, és erõszakoskodni kezdtek vele.

Zsuzsanna azonban ellenált, sikoltozni kezdett, de a vének is kiáltoztak és erkölcstelenséggel vádolták az asszonyt. A törvény elõírásai szerint Zsuzsanna bíróság elé került.

Zsuzsannát halálra ítélték házasságtörés címen.

Egy Dániel nevû ifjú megállította a menetet, amely a vesztõhelyre kísérte Zsuzsannát, és hamis tanúskodással vádolta a véneket. Erre visszatértek az ítélkezés helyére, hogy meghallgassák Dániel ellenvetését.

Dániel elkülönítette egymástól a véneket, és egyenként hallgatta ki õket. Mindkettõjüktõl megkérdezte, hogy milyen fa alatt látták együtt Zsuzsannát az ifjúval. Az egyik azt felelte, hogy mézgafa alatt, a másik pedig, hogy tölgyfa alatt történt az eset.

Dániel ily módon meggyõzõen bizonyította a vének gonoszságát. bebizonyította Zsuzsanna ártatlanságát és vádlóit juttatta halálbüntetésre.

Válasz

Február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony napja

A régi rómaiaknál tavaszkezdő nap volt. Nagy ünnepségeket (úgynevezett lupercaliát) rendeztek, fáklyás-gyertyás körmenettel indultak el a Plútó istenétől elrabolt gabonaistennő, Ceres keresésére. A keresztény egyház azután gyertyaszentelő ünneppé nevezte át ezt az ünnepet. A szentelt gyertya (ami Krisztus jelképe) pedig az egészség és szerencsevarázsló eszközévé vált. Úgy tartották a gyertya megvédi a csecsemőket, a betegeket és a halottakat a gonosz szellemektől.

Válasz

Január 25. Pál napja

Balázs Mátyás oromhegyi pásztor szerint e nap neve Jóraforduló Pál vagy Pálforduló, mert ez a tél közepe, most fordul az idő jobbra.

"Pál fordulása, ha tiszta,
Bőven terem mező, puszta,
Ha szeles, jön hadakozás,
Ha ködös, embernek sírt ás,
Ha pedig esős vagy nedves,
Lesz a kenyér igen kedves."

Válasz

Január 22. Magyar Kultúra napja

A Magyar Kultúra Napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát,egy nagyobb kéziratcsomag részeként, amelybe folyamatosan kerültek bele a versek. A kéziratcsomag az 1830-as évek végén eltűnt, és több mint százéves lappangás után, 1946-ban került az Országos Széchényi Könyvtár tulajdonába. A Himnusz két lapon található, a kézirat égésszerű sérüléseit tintamarás okozta.



Az emléknapon országszerte számos kulturális és művészeti rendezvényt tartanak. E naphoz kapcsolódva adják át a magyar kultúrával, továbbá – 1993 óta – az oktatással, pedagógiai munkával kapcsolatos díjakat.



Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket.

Válasz

December 31. - Szilveszter:
Szent Szilveszter pápa (314-335) ünnepe. Az év búcsúztatásának vidám éjszakája. Számos praktikával igyekeztek jövőt jósolni. Sokan készítettek szerencse pogácsát, melybe egy érmét vagy egy tollat sütöttek. Aki megtalálja az érmét, annak nagy szerencséje lesz. Akinek a tolla megégett, az már nem érte meg a következő tollaspogácsa-sütést.
A bukovinai székelyek szilveszterkor hagymából jósoltak a következő évi időjárásra. A gazda félbevágott egy fej vöröshagymát, 12 réteget lehántott róla, ezek jelképezték egyenként a hónapokat. Mindegyikbe egy pici sót szórt, amelyikben elolvadt a só reggelre, az a hónap csapadékosnak számított, ha viszont megmaradt a hagymalevélben a só, akkor az száraz hónapnak ígérkezett.
Az év utolsó napján fontos szerepet kapnak az ételek. Leggyakrabban malacsült került az asztalra, tilos volt azonban a csirke, a pulyka fogyasztása, hiszen ezek az állatok elkaparják a szerencsét. Helyette inkább lencsét ettek, hogy sok pénzük legyen az új évben.
A hallal is jobb óvatosnak lenni, mivel folyó menti vidékeken – ezek szerint Budapesten is – szerencsét hoz (ahány pikkely, annyi pénz), máshol viszont baljós állat, hiszen vele elúszik a háziak szerencséje.

Válasz

December 24.
Karácsony vigíliája, Ádám és Éva napja.

Böjtnap, az adventi időszak utolsó napja, de egyben a karácsony kezdete. Dolog tiltónapnak tartották, csupán a takarítás és a sütés-főzés volt engedélyezett. A férfiak ellátták az állatokat, a ház körül rendet raktak, a nők a konyhában tevékenykedtek. A karácsonyi asztalt ünnepélyesen megterítették, az abroszt csak ezen a napon használták, ennek mágikus erőt tulajdonítottak, ezt használták a következő évben a gabona vetésénél, valamint ezzel takarták le a beteget.

Az ünnepi vacsorának szigorú rendje volt, első fogásként általában fokhagymát ettek, melynek egészségmegóvó hatást tulajdonítottak, mindenki kapott egy gerezdet, s miközben elfogyasztották, egymásra gondoltak, ezáltal az elkövetkezendő évben sem felejtkeznek el egymásról. Népszerű volt még a babból, lencséből, mákból készült étel, amelyet a gazdagságot voltak hivatottak jelképezni. Az ünnepi vacsorához tartozott még az alma is, amelyet annyi gerezdre vágtak ahányan ültek az asztalnál. A vacsora közben keletkezett morzsát megőrizték, amit rontás ellen, orvosságként használtak.

Szentestén szokás volt még a kántálás, amikor is a gyerekek csapatostul járták a falut, köszöntőket mondtak, énekeltek, amiért almát, diót, esetleg pénzt kaptak. A pásztorok vesszőkkel jártak köszönteni, s az elmondott jókívánságok után a gazdasszony kihúzott egy vesszőt a csomóból s azzal megvesszőzte a pásztorokat s ajándékot adott nekik.

Ez a szokás a termékenységvarázslás része volt. Ezután az est további részét kártyázással töltötték, míg nem mentek el az éjféli misére, ahova magukkal vitték a Luca székét, hogy arra állva meglássák, kik a boszorkányok.

Ezen a napon állítjuk fel a karácsonyfát is, és ezen az estén ajándékozzák meg egymást a családtagok.

Válasz

December 13. Luca napja


Kevés olyan jeles napunk van, amelyhez annyi hiedelem és szokás fűződne, mint Luca napjához.

A Luca név jelentése latinul fényhozó, azt jelenti hajnalban született.

Magyarországon e napot nem az ünnepségek jellemezték, hanem a pogány szokásokból táplálkozó babonás hiedelmek, tilalmak, jóslások és praktikák. Mivel a néphit szerint a december 13-i hosszú éjszaka kedvez a gonosz erők varázslatainak, praktikák egész sorát végezték el az emberek a távol tartásukra: fokhagymát tettek az ablakokba, a homlokukra fokhagymával keresztet rajzoltak, patkót helyeztek a küszöbökre, seprűt raktak keresztbe az ajtók elé. Tették mindezt azért, hogy a söprűnyélen lovagló boszorkák, az ártó szellemek ne hatolhassanak be a házaikba.
A boszorkánnyá vált Luca felismerésére, ezen a napon fogtak hozzá a Luca-székének elkészítéséhez, melyet a boszorkányszögnek megfelelően hagyományosan kilenc-, vagy tizenháromféle fából állítottak össze, és a boszorkány megfigyelése előtt varázskörrel kerítettek körül. A Luca nap estéjén elkezdett Luca-széknek - melyen minden nap folyamatosan dolgoztak - karácsonyra kellett elkészülnie. Ezért mondják ma is azt, ha valami sokáig tart, hogy "Olyan lassan készül, mint a Luca széke". Karácsony estéjén a széket elvitték a templomba az esti misére, s ha a készítője ráállt, meglátta a falu valamennyi boszorkányát.

A régi Luca-ünnep a női dologtiltó napok közé tartozott, tilos volt sütni, varrni, mosni.

Ezen a napon cserépbe búzát vetettek, amely ha karácsonyra szépen kicsírázott, azt jelentette, hogy a következő évben bőséges termés várható.

Időjóslásra a Luca-kalendáriumot használták, melybe a Luca napját követő 12 nap időjárását lejegyezve, az eljövendő év 12 hónapjának időjárására következtettek.

Válasz