Március 1.
A meteorológiai tavasz kezdete
Március elseje a meteorológiai tavasz kezdete, és a tavasz meteorológiai szempontból 3 hónapon át tart. A dátum nem jelenti, hogy gyökeresen megváltozik az időjárás, még akkor sem, ha ilyenkor lassan egyre melegebbre fordul az idő.
Minden élőlény a Földön – az eddigi ismereteink szerint – a napfénynek köszönheti létezését, a Naphoz kötődik. Így aztán a csillagászati évszakváltás a napok folyamatos változásán belül azon időpontokhoz kötődik, amikor fizikusan nézve jelentős változás következik be. Az évszakok váltakozása a Föld Nap körüli keringésének következménye. A dologhoz szigorúan hozzátartozik, hogy a Föld nem csak a Nap, hanem a saját tengelye körül is kering. Ez a két keringés időben úgy játszódik le, hogy egész számú többszöröse az egy évnyi napot megkerülő pályának, a napi változásoknak.

Válasz

Zsuzsanna napja

Zsuzsanna, ótestamentumi nõalak, akit hamis vád alapján házasságtöréssel gyanúsítottak.

Zsuzsanna egy Joakim nevû, Bábelben élõ, igen gazdag és tekintélyes férfinak volt a felesége.

Nemcsak szép volt, hanem erkölcsös is, mert szülei a mózesi törvény szerint nevelték.

Az asszony mindennap déltájban férje gyümölcsöskertjében sétált. Itt látta meg õt két öreg bíró, akiknek megtetszett Zsuzsanna...

Történt egyszer, hogy Zsuzsanna a nagy melegben fürdéshez készülõdött. ...

Mikor a vének elérkezettnek látták az idõt, elõbújtak rejtekhelyükrõl, odafutottak Zsuzsannához, és erõszakoskodni kezdtek vele.

Zsuzsanna azonban ellenált, sikoltozni kezdett, de a vének is kiáltoztak és erkölcstelenséggel vádolták az asszonyt. A törvény elõírásai szerint Zsuzsanna bíróság elé került.

Zsuzsannát halálra ítélték házasságtörés címen.

Egy Dániel nevû ifjú megállította a menetet, amely a vesztõhelyre kísérte Zsuzsannát, és hamis tanúskodással vádolta a véneket. Erre visszatértek az ítélkezés helyére, hogy meghallgassák Dániel ellenvetését.

Dániel elkülönítette egymástól a véneket, és egyenként hallgatta ki õket. Mindkettõjüktõl megkérdezte, hogy milyen fa alatt látták együtt Zsuzsannát az ifjúval. Az egyik azt felelte, hogy mézgafa alatt, a másik pedig, hogy tölgyfa alatt történt az eset.

Dániel ily módon meggyõzõen bizonyította a vének gonoszságát. bebizonyította Zsuzsanna ártatlanságát és vádlóit juttatta halálbüntetésre.

Válasz

Hamvazószerda

A farsang és a húsvét közötti választónap, a keresztény vallásban a húsvét előtti nagyböjt kezdete, amely idén február 14-re esik. A nagyböjt, a 40 napos vezeklő és böjti időszak megemlékezés Jézus böjtölésének, illetve kínszenvedésének időszakáról, az ünnep latin neve quadragesima (negyvenedik). Hamvazószerdán az egyház a híveket az élet mulandóságára emlékezteti és bűnbánatra szólítja fel.
A bűnbánati felkészülés a 7. századtól vált szokásossá. E napon a mezítlábas, zsákruhába öltözött bűnösöket a püspök a templomba vezette. A bűnbánati zsoltárok elimádkozása után fejükre hamut hintett, és kiutasította őket a templomból, miként Isten is kiűzte az első emberpárt a Paradicsomból. A kiutasítottaknak egészen nagycsütörtökig tilos volt belépniük a templomba. Az 1091-ben Beneventóban tartott zsinaton II. Orbán pápa a bűnbánat látható jeleként elrendelte a hívek számára a hamvazkodást.
Kezdetben a férfiak fejére hamut szórtak, a nőknek csak a homlokára rajzoltak hamuból keresztet; ma mindkét nem számára az utóbbiból áll a szertartás. A pap a mise után megszenteli az előző évi szentelt barka hamuját, és keresztet rajzol vele a hívek homlokára, miközben ezt mondja: "Emlékezzél, ember, hogy porból lettél és porrá leszel" (Memento homo, quia pulvis es, in pulverem revertis). A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mert a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmeztet, de mivel régen mosószer és szappan alapanyaga is volt, ezért egyszerre jelképe a gyásznak és a tisztaságnak.

Válasz

Húshagyókedd
Húshagyó kedd éjszakáján véget ér a farsangi idõszak. Valamikor a szombat estétõl Húshagyókedd éjfélig tartó idõszakot nevezték „farsang farkának”, a hét hátralévõ részének „csonkahét” volt a neve.

Húshagyót néha „sonkahagyó”-nak is mondták, a hamvazószerda vidékenként kapott más-más titulust: pl. „hamvas böjtfõ”, „böjtfakadó”, de csak a „száraz” és „fogöblítõ szerda” népi eredetû. Csütörtöknek pedig „csonka, zabáló, torkos, dobzódó” a neve, mert akkor felfüggesztették a böjtöt, hogy a farsangi maradék elfogyjon.

Gonoszûzõ, tisztulatot adó, termésvarázsló a farsang farkának minden szokása. Ilyen a zajos kongózás, hajnalozás, az állatlakodalom, a hamis bíróság, a tréfás temetés, amely a falu bûneinek eltemetésével együtt a tél „elhantolása” is; de ilyen a turizás, a sardózás, a turka, a busó és a kuka (dõre) járás is. Régen idetartozott a legény- és leányavatás kemény próbája is; de a fiatalasszonyok és leányok életvesszõvel való „megütögetése” és az állatok körülfüstölése csakúgy. A hajdan volt farsangon „elszabadult a pokol”, a régi törvényt szüntették meg, hogy a (nagyböjti) negyvenhat napos penitencia majd az újat hozhassa.

Válasz

Február 10. Skolasztika napja

Ez a nap Kolos napja, azaz a termőnap. Ezen a napon szedik, gyűjtik az oltóágat s ezzel a gondosan eltett oltóággal oltják majd a gyümölcsfákat gyümölcsoltókor.

Válasz

Busójárás Mohácson 2018. február 8-13.

A busójárás (horvátul pohod bušara egy tavaszváró, téltemető népszokás, a Mohácson és környékén élő, többségükben római katolikus délszlávok, a sokácok farsangi alakoskodása, amelyet a sokácok poklade néven is neveznek, ami a karnevál szó horvát megfelelője. A mohácsi busójárás 2009-től szerepel az UNESCO szellemi örökség reprezentatív listáján. 2012 óta a mohácsi busójárás hungarikumnak számít, ami elsősorban a mohácsi civil társadalom, a busócsoportok, a maszkfaragók és jelmezkészítők sikere.

Válasz

Február 6. Dorottya napja


Időjárásjósló-nap. Az Ágotától megszorított időjárást, a hideget Dorottya tágítja, azaz enyhíti.

Válasz

Február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony napja

A régi rómaiaknál tavaszkezdő nap volt. Nagy ünnepségeket (úgynevezett lupercaliát) rendeztek, fáklyás-gyertyás körmenettel indultak el a Plútó istenétől elrabolt gabonaistennő, Ceres keresésére. A keresztény egyház azután gyertyaszentelő ünneppé nevezte át ezt az ünnepet. A szentelt gyertya (ami Krisztus jelképe) pedig az egészség és szerencsevarázsló eszközévé vált. Úgy tartották a gyertya megvédi a csecsemőket, a betegeket és a halottakat a gonosz szellemektől.

Válasz

Január 25. Pál napja

Balázs Mátyás oromhegyi pásztor szerint e nap neve Jóraforduló Pál vagy Pálforduló, mert ez a tél közepe, most fordul az idő jobbra.

"Pál fordulása, ha tiszta,
Bőven terem mező, puszta,
Ha szeles, jön hadakozás,
Ha ködös, embernek sírt ás,
Ha pedig esős vagy nedves,
Lesz a kenyér igen kedves."

Válasz

Január 22. Vince napja

A termőfölddel szoros kapcsolatban élő ember számára mindig meghatározó volt a természet iránymutatása. Ilyen tudás kötődik a Vince-naphozis.

A Szent Vincéhez kötődő hagyomány a Villányi borvidékhez közeli Drávaszögből terjedt el. A szőlősgazdák a Vince-nap időjárásából és a metszett “vincevesszők” állapotából jósolták a szüret gazdagságát. A vesszőket üvegbe, melegbe tették, s várták, hogy kihajtson. Ha sok rügy hajt ki, akkor bőségesen lesz bor, ha nem, akkor szomjazás várható...

Vince napján a szőlőtermelők figyelték az időjárást. Szép, napos idő esetén jó, ellenkező esetben rossz bortermésre jósoltak. A közismert időjárási regula így hangzik:

Hogyha szépen fénylik Vince,
Megtelik borral a pince.


A moldvai magyaroknál a következő változatot jegyezték fel:

Fényes Vince, tele pince.
Ködös Vince, üres pince

Válasz