Február 10. Skolasztika napja.

Ez a nap Kolos napja, azaz a termőnap. Ezen a napon szedik, gyűjtik az oltóágat s ezzel a gondosan eltett oltóággal oltják majd a gyümölcsfákat gyümölcsoltókor.

Több olyan, erre az időszakra eső névnap is hiányzik már modern korunk naptárából, amelyeket csak a népi hagyományokat őrző kalendárium tart számon. Közéjük tartozik – február 10-én – a hajdan oly népszerű Skolasztika napja. Az előrelátó gazdák ekkor választották ki és vágták le a márciusi gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén felhasznált oltóágat: “Mivel a föld és a növények nedvei olyan megállíthatatlan akarat hatására kezdenek el ilyenkortályt mozogni, mint a Szent Benedek ikertestvérének, Skolasztikának könnyeit követő eső.” Történt ugyanis Krisztus után 543-ban, hogy a szent életű báty a szokásos éves látogatását tette Piombariolában, édes ikerhúgánál. A kolostorban nem kívánt egész éjszakára ott maradni, Skolasztika kérése ellenére hajthatatlan maradt, de amikor az imádkozni kezdett, olyan égzengés és vihar támadt, hogy távozni nem lehetett. A könnyek Isten akaratát tükrözték – a legenda szerint – hiszen akkor látták egymást utoljára.

Válasz

80 éve hunyt el MÓRA FERENC magyar író, újságíró, muzeológus
(1879. július 19. — 1934. február 8.)

Foltozószűcs fia. Kiskunfélegyházán tanul, Pesten az egyetemet félbehagyja. Élete és munkássága Szegedhez köti, sokoldalúan és hallatlan munkabírással gazdagítja a város kulturális életét. A népnemzeti iskola ízlésével és lírikusi ambíciókkal kezdi irodalmi pályafutását, majd Pósa Lajos felfedezettjeként Az Én Újságom (1889-1944) hasábjairól mint mesemondó, ifjúsági író válik országosan ismertté. Az elmúlt hat­nyolc évtizedben aligha nőtt fel valaki magyarként, hogy ne ismerkedett volna meg a hatrongyosi kakasokkal, a kéményseprő zsiráfokkal, a csókái csókával, a bolondos csicseriekkel, az író megannyi címen és számban összegyűjtött, kiadott meséivel. Első ifjúsági regénye az Öreg diófák alatt {1906), később Dióbél királyfi (1922) címen még csupán emlékek láncolata. A Rab ember fiai (1908) az igazi, egységes vonalvezetésű ifjúsági regénye, mely az utolsó erdélyi fejedelem, Apafi Mihály idején játszódó, kalandos, mesés elemeket is alkalmazó história. Történelmi indíttatású könyv a Mindenki Jánoskája (1911) is. Világirodalmi példák után Móra Ferenc a magyar rókaregény megteremtője is, a Csilicsali Csalavári Csalavér (1913) egy mindig éhes és mohó rókacsalád története. A szerző akarata szerint elfeledett könyve: A Filkó meg én (1915). Legismertebb, immár klasszikus gyermekregénye a Kincskereső kisködmön (1920), tele népmesékbe illő fordulatokkal, erkölcsi példázatokkal. Az (író a magyar nyelv különleges művésze, írásainak olvasása a nyelvművelés nagy lehetősége. Móra Ferenc tankönyvíró is. Természetrajz (1909) könyve első osztályosoknak szól. A Betűország virágos kertje (1925-1929) öt kötetben az egykori elemi iskola mind a hat osztályának készül. A mai általános iskolai tankönyvekben is joggal találunk nagy arányban szemelvényeket. Az író az Alföld szerencsés kezű archeológusaként is ismert, régészeti cikkeinek gyűjteménye: Utazás a földalatti Magyarországon (1934). Prózaművészetének tartóoszlopa két nagy regénye: az Ének a búza­mezőkről (1927) és az Aranykoporsó (1932), ez utóbbi az idő múlásával ifjúsági művé vált. A legnagyobb magyar gyermek- és ifjúsági könyvkiadó 1957 óta viseli az író nevét, legutóbb hat kötetben adták ki írásait: Móra Ferenc válogatott művei az ifjúságnak (1973-1981). Földes Anna (1930-) rajzolt a fiataloknak pályaképet az íróról: így élt Móra Ferenc (1979).

arc.jpg

Válasz

95 éve hunyt el Ady Endre

Diósadi Ady Endre, teljes nevén: Ady András Endre (Érmindszent 1877. november 22. – Budapest, Terézváros, 1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek. Hazafi és forradalmár, példamutató magyar és európai. A szerelemről vagy a szülőföldjéről írt versei éppoly lényeges kifejezései az emberi létnek, mint a szabadság, az egyenlőség, a hit vagy a mulandóság kérdéseiről írott költeményei.

Írói álneve Ida

Jellemző műfajok :költészet, újságírás
Irodalmi irányzat szimbolizmus
Alkotói évei 1899-1918.
Első műve Versek (Debrecen 1899.)
Fontosabb művei Vér és arany (1907)
Az Illés szekerén (1908)
Szeretném, ha szeretnének (1909)
A halottak élén (1918)

200px-Endre_Ady.jpg

Válasz

Január 25. Pál

Pál fordulása, a bibliai Saulus Paulusszá változásának története alapján a kemény tél időjárásának átalakulását jósolják erre a napra: "Pál fordulás - télfordulás".

Egyes vidékeken ezen a napon Pálpogácsát sütöttek. Életkor szerinti nagyságban annyi pogácsát készítenek, ahány családtag van. Mindegyik pogácsába egy-egy lúdtollat tűztek. Ha sütés közben valaki pogácsáján megégett a toll, akkor halál várt rá az évben, ha pedig megpörkölődött, akkor valami betegség leselkedett az illetőre.

Az időjárást is meg lehetett jósolni ezen a napon. Általános hiedelem szerint Pál fordulásakor a tél ellenkezőjére fordul, vagy jégtörő, vagy jégcsináló lesz.

Ha az ember meglátja az árnyékát, hosszú télre kell számítani. Az állatok is jelezték e napon az időt. A medve ugyanis, ha e napon kijön a barlangjából, jó idő lesz.

Válasz

Farsangi fánk receptje

Hozzávalók:

50 dkg liszt, 2 dl tej, 4 dkg élesztő, 5 dkg porcukor, 6 dkg olvasztott vaj, 5 tojás sárgája, 1 evőkanál rum, 1 citrom reszelt héja, csipet só.

Elkészítés: A langyos tejben "felfuttatjuk "az élesztőt.

A tojások sárgáját a porcukorral,a rummal, reszelt citrom

héjával kikeverjük. Majd hozzáadjuk a lisztet, sót, a

felfuttatott élesztőt. Jól összedolgozzuk, apránként adjuk

hozzá az olvasztott vajat. Fakanállal kikeverjük a tésztát,

amikor hólyagosodni kezd és elválik az edény falától, kicsit

lelisztezzük, majd ruhával letakarjuk és langyos helyen kb.

30 percig kelesztjük, pihentetjük.

Miután megkelt, lisztezett deszkára borítjuk, kinyújtjuk, fánk

szaggatóval kiszaggatjuk, 15 percig még kicsit kelesztjük

letakart ruha alatt. Ezután ujjunkkal kicsit a közepét

benyomjuk és a benyomott oldalával lefelé, nem túl forró

olajban fedő alatt szép pirosra sütjük. Megforgatás után már

fedő nélkül sütjük készre. Szalvétára lecsöpögtetjük,

porcukorral megszórjuk és barack lekvárt kínálunk hozzá.

farsangi_fank_1300046_4105_n.bmp

Válasz

Január 6. Vízkereszt ünnepe.

Juhász Gyula. Vízkeresztre


Jövének távol, boldog Napkeletről
Három királyok, híres mágusok,
Mert hírt hallottak a csodás Gyerekről,
Kiről legenda és jóslat susog.

Ki született szegényen Betlehemben,
Kit megöletne Heródes király
S aranyat, tömjént, mirrhát lelkesedve
Hoz néki Gáspár, Menyhért, Boldizsár!

Szerecsen, indus, perzsa, mind csodálja
A Kisdedet, ki a jövő királya
S a csillagot, mely homlokán ragyog.

Ő édes, kedves. Bájolón gagyog
S egy pintyőkét néz, mely szent szeliden
A Szűz Mária vállán megpihen...

Válasz