Március 8. Nemzetközi Nőnap alkalmából...


Nőkről szóló idézetek:

"Soha a nőkről csúnyán ne beszélj, nincs oly alantas asszonyi személy, aki ne volna méltó tiszteletre: hisz asszony nélkül férfi nem születne. "

(Pedro Calderón)



"Az élet zenéjét a nők adják, akik őszintén, minden feltétel nélkül fogadják magukba a dolgokat, hogy érzéseiken át szebbé alakítsák át azokat. "

(Richard Wagner)



"A nő az a lény, amely végletes erejében és gyengeségében: képes elájulni, ha egy egeret vagy pókot meglát, és az élet legnagyobb rémületeivel sokszor rettenthetetlenül száll szembe. "

(Denis Diderot)



A nő a férfi számára minden, mert a végességet ajándékozza neki.

(Soren Aabye Kierkegaard)
Vannak nők, akik állandóan szolgálnak: egy férfit, egy családot, egy zárdát, egy gyermeket szolgálnak. Ezek a nők csendesek. Mindazt, ami az életben nélkülözhetetlen, amit "valakinek el kell végezni", ők végzik. Munkájuk zajtalan. Nem alakítanak egyesületeket: pelenkát mosnak, vagy a szárítókamrában, forró levegőben vasalnak, augusztusban, amikor a bőr kipállik, a gyümölcs aszalt lesz a fákon, a kutyák az ágy alá bújnak.

(Márai Sándor)

Csodálatos az, amit egy nő megbír! – Egy nő, aki anya; – egy anya, aki szeret.

(Jókai Mór)
"Nők nélkül élni nem lehet, és nem is érdemes!"

(Postás Bálint)



Még nem született dicsérő könyv olyan asszonyról, aki hagyta éhezni férjét és gyermekit, miközben a világ leghasznosabb találmányát felfedezte, könyvet írt, művészi alkotást készített vagy éppen filozófiai téziseket alkotott.

(Anna Garlin Spencer)



A nõ azt akarja, hogy ok nélkül, "miért" nélkül szeressék: nem azért, mert szép vagy jó, vagy kedves, vagy művelt, vagy elmés, hanem azért, mert olyan, amilyen.

(Henri Frédéric Amiel)



“A nő átmeneti lény az ember és az angyal között.”

Válasz

Torkos csütörtök

A torkos csütörtök a farsang különleges napjainak egyike, mely valaha része volt a magyar népszokásoknak is. Lényege, hogy - a közelgő nagyböjt előtt - ezen a napon bőségesen fogyasztottak zsírban gazdag, és egyben a farsangi időszakhoz kötődő ételeket (pl. fánk), valamint megengedett volt a szokásosnál mohóbban, torkosabban étkezni.

2006-ban Magyarországon a Magyar Turizmus Zrt. kezdeményezésére felelevenítették a torkos csütörtök néphagyományát. Ezen a napon az akcióban részt vevő éttermekben és egyéb vendéglátóipari egységekben féláron fogyaszthatnak a vendégek.

23822_torkos-csutortok1.jpg

foods-d0000f66b59cc4578bd1f_0_0.jpg

Válasz

"Húshagyó kedd" és Hamvazó szerda .....


Húshagyó kedd éjszakáján véget ér a farsangi időszak. Valamikor a szombat estétől Húshagyókedd éjfélig tartó időszakot nevezték „farsang farkának”, a hét hátralévő részének „csonkahét” volt a neve.

Húshagyót néha „sonkahagyó”-nak is mondták, a hamvazószerda vidékenként kapott más-más titulust: pl. „hamvas böjtfő”, „böjtfakadó”, de csak a „száraz” és „fogöblítő szerda” népi eredetű. Csütörtöknek pedig „csonka, zabáló, torkos, dobzódó” a neve, mert akkor felfüggesztették a böjtöt, hogy a farsangi maradék elfogyjon.

Gonoszűző, tisztulatot adó, termésvarázsló a farsang farkának minden szokása. Ilyen a zajos kongózás, hajnalozás, az állatlakodalom, a hamis bíróság, a tréfás temetés, amely a falu bűneinek eltemetésével együtt a tél „elhantolása” is; de ilyen a turizás, a sardózás, a turka, a busó és a kuka (dőre) járás is. Régen idetartozott a legény- és leányavatás kemény próbája is; de a fiatalasszonyok és leányok életvesszővel való „megütögetése” és az állatok körülfüstölése csakúgy. A hajdan volt farsangon „elszabadult a pokol”, a régi törvényt szüntették meg, hogy a (nagyböjti) negyvenhat napos penitencia majd az újat hozhassa.

A húshagyókedd a nagyböjt kezdetét megelőző utolsó nap a keresztény egyházi évben, azaz a hamvazószerda előtti nap. A név is a böjt kezdetére utal, azaz ezen a napon lehet utoljára húst fogyasztani. Mind Magyarországon, mind a világ számos más pontján különféle ünnepségek és népszokások kapcsolódnak naphoz, sok helyütt karneválnak vagy fesztiváloknak ad helyet. Francia neve Mardi Gras, szó szerint „kövér kedd”. Angol neve Shrove Tuesday (gyóntató kedd), inkább a böjt előtti megtisztulásra utal. Orosz neve blinij vtornyik, szó szerint „palacsinta kedd” a pogány korból ered és a napra utal. A húshagyókedd mozgó dátumú ünnep, időpontja a húsvét időpontjától függ, a húsvéttól visszafelé számított hetedik vasárnap utáni kedd.

Hamvazószerda keresztény ünnep, a farsangi időszak utáni első nap, a húsvét ünnepét megelőző 40 napos nagyböjt kezdete. Neve onnan származik, hogy az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre, ez a 12. századtól az egyházi szertartás része lett (hamvazkodás).

farsangi_fank001_1375604_7669_n_1351959_7250_n.bmp

hamvazkodas.jpg

Válasz

Arany János születésnapja ....


http://www.youtube.com/watch?v=_1LV-eOv76Y

http://www.youtube.com/watch?feature=player_detailpage&v=rM5YJIgw8fY

http://www.youtube.com/watch?feature=player_detailpage&v=rM5YJIgw8fY

http://www.youtube.com/watch?feature=player_detailpage&v=SauBb1-dLeE

http://www.youtube.com/watch?feature=player_detailpage&v=cqxDlD-F8Og

Válasz

2014.március 1

Elkezdődött a riói Karnevál...

rioi_karneval_kiralynoje_2010_680441_73308.jpg

00riobfl02.jpg

riói karnevál.jpg

Válasz

2014. február 27. március 4. Busójárás Mohácson.

Honlap: www.mohacsibusojaras.hu


http://www.youtube.com/watch?v=aZ92kMkUbcQ

kep25_600.JPG

Válasz

Február 24. Mátyás napja

Ez a nap Mátyás apostol ünnepe.
A középkorban a szenteket a rájuk jellemző tárgyakkal ábrázolták, hogy az írástudatlanok is rájuk ismerjenek. Mátyás apostolnak a bárd volt „jelképe”. A néphit szerint Mátyás megkönyörül az embereken, a bárdjával megtöri a jeget és elűzi a hideget.
Innen ered a következő népi szólás: "Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál." Az ezen a napon fogott csukát „Mátyás-csukájának” nevezik és egész évben bő fogást ígér.

Válasz

Február 22. Üszögös Szent Péter napja

Ezen a napon nem dolgozik senki, mert a hiedelem szerint szerencsétlen nap, és minden, amibe belefognak üszkös lesz.
Időjósló nap is, mert azt tartják, hogy amilyen idő van ezen a napon, olyan lesz József napján is.

Válasz

Február 16. Julianna és Lilla napjára...

Petőfi Sándor: Feleségek felesége
Feleségek felesége,
Lelkemadta kicsikéje!
Jer ide már az ölembe,
Mulassak veled kedvemre.

Szerettelek lyánykorodban,
Szeretlek most százszor jobban,
Nem százszor, de ezerszerte,
Ha meg nem haragszol érte.

Nem is tudja a nőtelen,
Mi az igazi szerelem;
Hogy tudná az istenadta?
Még csak akkor tanulgatja.

Nőtelen ember szerelme
Csak virág a kalap mellett;
S most a szerelem énnekem
Lélekzetem, szivverésem.

De boldogok is vagyunk ám,
Ugye, lelkem kis Juliskám?
Meg se várjuk a halálunk,
Elevenen égbe szállunk!

.................................................................

Csokonai Vitáz Mihály : A reményhez
Főldiekkel játszó
Égi tűnemény,
Istenségnek látszó
Csalfa, vak Remény!
Kit teremt magának
A boldogtalan,
S mint védangyalának,
Bókol úntalan.
Síma száddal mit kecsegtetsz?
Mért nevetsz felém?
Kétes kedvet mért csepegtetsz
Még most is belém?
Csak maradj magadnak!
Biztatóm valál;
Hittem szép szavadnak:
Mégis megcsalál.

Kertem nárcisokkal
Végig űltetéd;
Csörgő patakokkal
Fáim éltetéd;
Rám ezer virággal
Szórtad a tavaszt
S égi boldogsággal
Fűszerezted azt.
Gondolatim minden reggel,
Mint a fürge méh,
Repkedtek a friss meleggel
Rózsáim felé.
Egy híjját esmértem
Örömimnek még:
Lilla szívét kértem;
S megadá az ég.

Jaj, de friss rózsáim
Elhervadtanak;
Forrásim, zőld fáim
Kiszáradtanak;
Tavaszom, vígságom
Téli búra vált;
Régi jó világom
Méltatlanra szállt.
Óh! csak Lillát hagytad volna
Csak magát nekem:
Most panaszra nem hajolna
Gyászos énekem.
Karja közt a búkat
Elfelejteném,
S a gyöngykoszorúkat
Nem irígyleném.

Hagyj el, óh Reménység!
Hagyj el engemet;
Mert ez a keménység
Úgyis eltemet.
Érzem: e kétségbe
Volt erőm elhágy,
Fáradt lelkem égbe,
Testem főldbe vágy.
Nékem már a rét hímetlen,
A mező kisűlt,
A zengő liget kietlen,
A nap éjre dűlt.
Bájoló lágy trillák!
Tarka képzetek!
Kedv! Remények! Lillák!
Isten véletek!

220px-Szendrey_julia.jpg

images.jpg

Válasz

Február 14. Bálint napja
Bálint nap, azaz Valentin napja.
A Valentin napi szokások az ősi pogány templomáldási ceremóniákból alakultak ki. 496-ban Gelasius pápa rendelte el, hogy Szent Valentin napját február 14-én ünnepeljék. Az angolok már 1446-ban ünnepelték ezt a napot. Valentin egyébként magyarul Bálintot jelent, ezért nálunk Bálint napként is szokták emlegetni. Magyarországon 1990-ben éledtek fel a nap megünneplésével kapcsolatos szokások és rendezvények.
Régen szerelmi pratikákat, boszorkányságokat vettetek be e napon a fiatal lányok a kiszemelt fiúk megszerezésére vagy arra, hogy megőrizzék szerelmeiket.
Példának megemlítek néhányat:
- Olyan almát kell enni, amelyiknek kilenc magva van. Azt a kilenc magot bele kell tenni egy óvatlan pillanatban a kiválasztott fiú zsebébe, akkor biztos, hogy bele fog szeretni a praktikát végző lányba.
- Meg kell gyújtani egy szál gyufát, megvárni, amíg elég, s amerre ekkor dőlni fog, abból az irányból fog jönni a szerelmes.
- Azokat a szerelmeseket a hiedelem szerint nem lehetett semmilyen módszerrel elválasztani egymástól, akiknek összekulcsolt kezüket a két anya szenteltvízzel lemosta, a vizet pedig a fejükre öntötte. E pár ellen nem használt semmiféle szemverés, igézés vagy rontás.
Termésjósló napnak is tartják, ugyanis, ha ezen a napon hideg, száraz az idő, akkor jó lesz a termés.

184696.jpg

Válasz