November 6.
A környezet, háború és fegyveres konfliktus során történő kifosztásának
megelőzéséért nemzetközi nap.

2001-ben az ENSZ közgyűlése november 6-át Nemzetközi nap a környezet, háború és fegyveres konfliktus során történő kifosztásának megelőzéséért vívott küzdelem napjává nyilvánította.
Célja felhívni a figyelmet arra, hogy egy fegyveres konfliktus milyen drasztikus mértékben károsítja az ökoszisztémát és a természeti erőforrásokat átívelve országhatárokon és generációkon. Az emberiségnek tehát nem csak az adott pillanatban okoz súlyos károkat, hanem a jövő nemzedékére nézve is beláthatatlan következményekkel lehet.

Válasz

November 5. Szent Imre napja...

Imre első királyunknak, Szent Istvánnak és Boldog Gizellának fia, akit német nagybátyja, a később szintén szentté avatott Henrik császár nevére kereszteltek. A magyar Imre név a német Henrik átvétele.

Szent Imre legendáját az Érdy-kódexben olvassuk. Jámborságával már gyermekkorában kitűnik. Királyi atyjával egyszer Szent Márton hegyére ment a bencés monostorba, ahol a szerzetesek illő tisztelettel fogadták őket. Imre miért Szentlélekkel teljes, kinek mind megismervén érdemes voltát, mindent azonképpen meg apolgata (megcsókolta). Nekit csak egyször, nekit háromszor, nekit ötször és egyet végre hétszer. Annak kedég vala fráter Maurus neve. Mikoron az szent mise megáldatott volna, az szent királ titkon kérdé meg az ő fiát, miokáért tette volna. És megjelenté az ő atyjának, hogy mindeniknek annyi esztendei volna, Hogy tisztaságus életöt fogadtanak volna. Az utolsó kedég fráter Marus szeplőtelen szűz volna.
(Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium.részlet-)

tn_ld05_szent_imre.jpg

Válasz

November 3.

A Magyar Tudomány Napja
1825. november 3-án a pozsonyi országgyűlésen határozták el a magyar rendek a Magyar Tudományos Akadémia létrehozását. A Magyar Tudósok Világtalálkozóján (1996) döntés született arról, hogy ez a nap lesz minden évben A MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, amelyet először 1997-ben ünnepeltek meg.

A magyar tudomány ünnepéről az MTA már 1997 óta megemlékezik , hivatalosan azonban 2003 óta ünnepeljük minden év november 3-án, azon a napon, melyen 1825-ben Széchenyi István birtokainak egy évi jövedelmét felajánlotta a Magyar Tudós Társaság megalapítására, és ezzel lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását. A hivatalos indoklás szerint az "Országgyűlés a tudomány társadalomban betöltött szerepét kiemelkedően fontosnak, a tudomány művelése és fejlesztése érdekében végzett tevékenységet elismerésre és kiemelkedő támogatásra méltónak tartja" ezért e napot a 2003. évi XCIII. törvénnyel a magyar tudomány ünnepévé nyilvánította.

Válasz

Mindenszentek, Halottak Napja

Mindenszentekkor emlékezünk meg azokról a szentekről, akik név szerint nem szerepelnek az egyházi naptárban.
Mindenszentek (latinul: Festum omnium sanctorum) a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, a protestantizmus az elhunytakról emlékezik meg ilyenkor.
Az ünnep a VIII. században tevődött át november 1-jére, valószínűleg azért, hogy ezzel szenteljék meg a kelták régi népi újesztendejét.
Általános szokás, hogy mindenszentek napján rendbe teszik és virággal díszítik a sírokat, amelyeken gyertyát gyújtanak a halottak üdvéért. A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi, a katolikus egyház szertartása szerint a "temetők nagy keresztjénél" ma is elimádkozzák a Mindenszentek Litániáját, és megáldják az új síremlékeket.
Magyarország egyes vidékein harangoztattak a család halottaiért, máshol ételt ajándékoztak a szegényeknek. Sokan úgy tartották, hogy a halottak ezen az éjszakán kikelnek a sírból, így a családi lakomán nekik is terítettek, és minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy eligazodjanak a házban. Egyes falvakban ezen a napon választották meg a bírót, fogadták fel a cselédeket, és ekkor újították meg az egész tanácsot.

...........................................................................................................................................................
Halottak Napja
Ilyenkor mindenki kilátogat a temetőbe, meglátogatja elhunyt hozzátartozóit. Megtelnek a sírok őszirózsával, krizantémmal, az elmúlás jelképes virágaival. Az emberek gyertyát gyújtanak, és elveszített szeretteikre emlékeznek.
Azt a hetet melyre a Halottak napja esik halottak hetének nevezik. Szokás ilyenkor a temetőbe, elhunyt családtagok sírjához kilátogatni, a sírokat rendbe tenni, gyertyát, mécsest gyújtani. A hiedelem szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért szokás számukra is megteríteni, az asztalra kenyeret, vizet tenni. A lámpát égve hagyták sok helyen, hogy a hazalátogató lélek szétnézhessen. Ahány halottja van a családnak annyi gyertyát kell gyújtani.

E napon a távolba szakadt családtagok is hazatérnek, emlékeznek. Az ünneplés a gyász napja. Néma könnyek, elfojtott zokogások között tör magának utat a fájdalom és az emlékezés.

342e50067b2fb0bbbd7d201fb671150e0ace6d2c_320x240.jpg

Válasz

Idézetek, gondolatok könyvekről...

"A könyvet szép, de csalfa tündér lakja;
Ha fölnyitod, megkapja szívedet,
És fölvisz a legragyogóbb csillagra."
(Petőfi Sándor)

A könyv a szellemi manna, amelyből mindenki jóllakhatik, az égi táplálék, amely minél inkább fogyasztják, annál több lesz belőle, a bűvös kenyér, amely senkit nem hagy éhen, minden ínségest kielégít, hatalmassá tesz, úgyhogy mindenki az ismeretek tőkése és nagybirtokosa lehet általa, gondolat-milliomos.
(Kosztolányi Dezső)


Egy szép regény, amelyet egykor gyönyörrel olvastunk, megér annyit legalább, mint egy szép emlék.
(Mikszáth Kálmán)

Az igazi verseskönyvet éppolyan izgalommal lehet olvasni, mint egy bűnügyi regényt. A bűnügyi regényben a tettest fogják meg, az igazi verseskönyvben a lélek legmélyét érjük tetten.
(Páskándi Géza)

A könyv csodálatos utazás a múltba és a jövőbe.
(Jókai Mór)


A könyvtárból könyveket hordok haza (...) és új, eddig ismeretlen világok kezdenek kibontakozni. Olvasok és olvasok és rábukkanok dolgokra itt-ott, amelyek, mint "hatalmas" és "egyéni" "érzések", "megfigyelések" éltek bennem, dolgok, amik "az enyémek", én bukkantam rájuk, úgy jöttek elő saját magamból, és akkor döbbenve kellett látnom, hogy ezeket előttem jártak már régen megérezték, meglátták, formákba öntötték. És itt kezdődik az, amikor az embernek a kezében lassabban kezd járni a ceruza.
(Török Sándor)

Minden szabadidőmet olvasással töltöttem. A könyvek megnyugtattak. Nem tudom, mások miért szeretnek olvasni. Én azért olvastam, hogy megvigasztaljam magam, igazoljam viselkedésemet, életemet összehasonlítsam a hősök sorsával, beléjük kapaszkodjam, hogy megismerjem és megértsem magamat és másokat.
(Berkesi András)

Az az ember, aki nem olvas könyvet, semmiben sem különbözik attól az embertől, aki nem tud olvasni.
(Mark Twain)

"Óh ne mondjátok azt, hogy a Könyv ma nem kell,
hogy a Könyvnél több az Élet és az Ember:
mert a Könyv is Élet, és él, mint az ember -
így él: emberben könyv, s a Könyvben az Ember."
(Babits Mihály)

...

gbook20.gif

Válasz

Október 26. Dömötör napja

Szent Dömötör katonatisztként halt vértanúhalált, zománcképe megtalálható a Szent Koronán.
Dömötört törökűzőnek is nevezték, mivel a törökök a hideg beálltával, Dömötör napján mindig beszüntették a harcot.
Az ország keleti felén nem Vendel, hanem Dömötör a juhászok patrónusa. Ekkor számoltak el a gazdákkal, meghosszabbították vagy megszüntették a szolgálataikat, ezért nevezték a napot juhászújévnek. Az áldomást követő bálokat, mulatságokat juhászbálként, juhásztorként, juhbálként, dömötörözésként emlegették.
Szegeden a tanyai pásztorok zászló alatt vonultak fel a Dömötör-templom búcsújába, ahol a mise után a juhászok a plébánia udvarán birkapaprikást főztek, feleségeik rétest kínáltak.
Több településen Szent Dömötör napján állatvásárok voltak. A Dömötör-napi hideg szelet a kemény tél előjelének tartják.
Dömötör napjához fűződő szólások:

neki minden nap Dömötör napja vagyon, azaz bizonytalan a sorsa, de azt is jelenti, hogy sokat ivott, jót mulatott.
Dömötör juhászt táncoltat, azaz egyszerre utal a szólás a mulatságra és az esetleges hiány miatt "megtáncoltatott" juhászra.

Válasz

Szeretettel köszöntöm Új Klubtagunkat Balog Júliát.
Érezd jól magad kis Közösségünkben.
Szeretettel: Erzsike.

baratsag_viraga_1412067_9886_n.jpg

Válasz

Október 23.

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a sztálinista diktatúra elleni forradalma és a szovjet meg­szállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tün­te­té­sével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával feje­ződött be Csepelen november 11-én.

A harcokban a titkosítás alól 1993-ban feloldott statisztikai adatok szerint 2652 magyar és 720 szovjet állampolgár esett el. A forradalom következményeként kb. negyedmillió magyar hagyta el az országot, nyugatra menekülve.

1957. januártól a forradalom résztvevőit tömegesen börtönözték be, majd sokukat kivégezték. A brutális megtorlást és a magyar nép elnyomását az ENSZ és a világ közvéleménye egyaránt elítélte. A forradalom leverését követő évtizedekben Magyarországon tilos volt erről az időszakról beszélni, ellenforradalomnak bélyegezték.
1989. október 23. óta ez a jeles nap kettős nemzeti ünnep Magyarországon: az 1956-os forradalom kitörésének napja és az 1989-es Magyar Köztársaság kikiáltásának napja, melyet az 1990. évi XXVIII. törvény iktatott a nemzeti ünnepek sorába.

www.tvn.hu_9e4d89af0f23d750558241cb66b6e7cb.jpg

Válasz

Október 20.
A csontritkulás világnapja
A WHO, az ENSZ egészségügyi szervezete indítványára A CSONTRITKULÁS, AZ OSTEOPOROSIS VILÁGNAPJÁt korábban június 24-én, 1999 óta október 20-án tartják. Magyarországon 1996-ban rendezték meg először. A betegség Magyarországon is komoly népegészségügyi gond. Gyógyítására és megelőzésére országos program készült, amelynek alapján 1995 végére kialakult az országos ellátó hálózat is.

A csontritkulás kóros folyamat, amelynek következményeként a csontokban a szilárdságot és keménységet, valamint a testmagasság megtartását biztosító ásványi anyagok - főként a kalciumfoszfát és a sók - mennyisége csökken, emiatt a csontok elvékonyodnak, törékennyé válnak.

A csontritkulás világszerte a 60-70 évesek mintegy egyharmadát, a 80 év felettiek kétharmadát sújtó betegség. Magyarországon is komoly népegészségügyi gond, minden harmadik klimax után levő nő szenved tőle, és a férfiakat sem kíméli. A "néma járvány" sokáig nem jár tünetekkel, ám később egy rossz mozdulatnak is törés lehet a következménye, világszerte évente 9 millió combnyaktörés írható a gyengülő csontsűrűség számlájára.

......................................................................................................................................................................

Október 19.
Teréz anya napja
Kalkuttai Boldog Teréz, közismert nevén Teréz anya (születési neve albánul: Agnes Gonxha Bojaxhiu; arománul: Agnesa/Antigona Gongea Boiagi; Szkopje, 1910. augusztus 26 – Kalkutta, 1997. szeptember 5.) vlach, pontosabban a mai Albániában és Macedóniában is kisebbségben élő aromán nemzetiséghez tartozó, római katolikus apáca, a Szeretet Misszionáriusai szerzetesrend alapítója, a Nobel-békedíj (1979) és számos magas kitüntetés tulajdonosa, aki Kalkutta szegényei között végzett áldozatos munkájával az egész emberiség elismerését kiváltotta.

Testileg-lelkileg sérült embereket istápolt a világ minden táján, adományokból kórházakat, menedékhelyeket építtetett. A „szegények angyala” azt tűzte ki célul, hogy gondoskodjon azokról, akikkel egyébként senki sem törődik. Irgalmasrendjéhez mára már több mint négyezren csatlakoztak 123 országból.

.......................................................................................................................................................................
Október 18.
A magyar festészet napja
A Magyar Festészet Napja civil kezdeményezésként 2002-ben jött létre. Kiváló kortárs magyar festőművészek célul tűzték ki a festészet ünnepéhez kötődő más művészeti eseményekkel való szimbiózis megteremtését. A Magyar Festészet Napja Alapítvány a Csontváry Művészeti Udvarház névadójának szellemében a jelenkori magyar festészetből rendez kamarakiállítást az élő magyar festészet jeles képviselőinek alkotásaiból.

Válasz

Október 17. A szegénység elleni küzdelem Világnapja
Az ENSZ közgyűlése 1992 decemberében A SZEGÉNYSÉG ELLENI KÜZDELEM VILÁGNAPJÁvá nyilvánította október 17. napját. A közgyűlés felhívta a tagállamok figyelmét arra, hogy szenteljék ezt a napot a szegénység elleni küzdelemmel kapcsolatos konkrét tevékenységek bemutatásának. Az ENSZ közgyűlése a kormányközi és civil szervezetek figyelmét arra irányította, hogy nyújtsanak segítséget a szegénység elleni küzdelemmel kapcsolatos tevékenységek megszervezéséhez a nemzeti kormányoknak.

Válasz