December 26. - Karácsony másodnapja, István napja

Általában karácsony másnapján, 26-án kerül rá sor, és újévig járnak a regösök. Ilyenkor a legények vagy a felnőtt férfiak házról házra járva bőséget, boldogságot kívánnak a következő évre.
A betlehemezés a magyar paraszti hagyomány egyik legismertebb többszereplős pásztorjátéka. Betlehemezni általában karácsony délutánján indulnak a fiatalok, s késő estig sorba járják a falut. Azt a történetet meséli el, melyben Jézus születésekor a pásztorok vagy a "három királyok" (a napkeleti bölcsek) meglátogatják a jászolban, barmok közt fekvő kisdedet és Máriát. A dramatikus játék részei a bekéredzkedés, a háziak köszöntése, a születéstörténet felolvasása vagy előadása, adománygyűjtés.
Manapság kétféle betlehemező szokás ismeretes: az egyik, az élő szereplőkkel, a másik bábfigurákkal játszott változat. Mindkettőt azonos szereplőkkel (pásztorok, angyalok, Mária, József) és kellékekkel (egy fából, papírból készült jászol, egy kis templom, a 3 királyokat vezető csillag.) játsszák.

Válasz

Nagyon szépen köszönöm kedves Margó a jókívánságokat.
Boldog Karácsonyt kívánok én is Neked és Szeretteidnek.
Szeretettel: Erzsike.

Előzmény

Válasz

Kedves Klubtársaim, családotok körében eltöltött nagyon kellemes ünnepeket, sikeres, boldog, békés Újesztendőt kívánok. Margó

buék verssel www.tvn.hu_c112f8e567b2dd240902fcf4abac3d83.jpg

Válasz

December 25. Karácsony első napja

E nap a téli napforduló ideje.

Dologtiltó nap volt.
Időjósló hagyomány is fűződik ehhez a naphoz.
Pl. Bácskában, Bánátban úgy tartották, ha ez a nap:
- ha hétfőre esik, akkor ködös tél, szeles tavasz, jeges, viharos nyár várható, valamint dögvész, és állatpusztulás
- ha keddre esik, akkor nagyon hosszú lesz a tél, nedves a tavasz, sok gyümölcs és szőlő várható
- ha szerdára, akkor kemény zúzmarás tél, kemény tavasz, nedves nyár, kellemes ősz, és sok gabona lesz
- ha csütörtökre vagy péntekre, akkor kellemetlen tél és forró nyár lesz, de hullani fognak az állatok
- ha szombatra, akkor jó tél, szeles tavasz és nagy drágaság lesz
- ha vasárnapra esik, akkor jó tél, szeles nyár, se meleg, se hideg tavasz, de bő termés és nagy állatszaporulat várható.

Karácsonyi üdvözlet.jpg

Válasz

Szép leirás a karácsony estéjéről Ádám és Éva napja .
Kellemes Karácsonyt !!!!!!!!!!

Válasz

December 24. Ádám, Éva napja
Böjtnap, az adventi időszak utolsó napja, de egyben a karácsony kezdete.
Dolog tiltónapnak tartották, csupán a takarítás és a sütés-főzés volt engedélyezett. A férfiak ellátták az állatokat, a ház körül rendet raktak, a nők a konyhában tevékenykedtek.
A karácsonyi asztalt ünnepélyesen megterítették, az abroszt csak ezen a napon használták, ennek mágikus erőt tulajdonítottak, ezt használták a következő évben a gabona vetésénél, valamint ezzel takarták le a beteget.
Az ünnepi vacsorának szigorú rendje volt, első fogásként általában fokhagymát ettek, melynek egészségmegóvó hatást tulajdonítottak, mindenki kapott egy gerezdet, s miközben elfogyasztották, egymásra gondoltak, ezáltal az elkövetkezendő évben sem felejtkeznek el egymásról. Népszerű volt még a babból, lencséből, mákból készült étel, amelyet a gazdagságot voltak hivatottak jelképezni. Az ünnepi vacsorához tartozott még az alma is, amelyet annyi gerezdre vágtak ahányan ültek az asztalnál. A vacsora közben keletkezett morzsát megőrizték, amit rontás ellen, orvosságként használtak.
Szentestén szokás volt még a kántálás, amikor is a gyerekek csapatostul járták a falut, köszöntőket mondtak, énekeltek, amiért almát, diót, esetleg pénzt kaptak. A pásztorok vesszőkkel jártak köszönteni, s az elmondott jókívánságok után a gazdasszony kihúzott egy vesszőt a csomóból s azzal megvesszőzte a pásztorokat s ajándékot adott nekik.
Ez a szokás a termékenységvarázslás része volt. Ezután az est további részét kártyázással töltötték, míg nem mentek el az éjféli misére, ahova magukkal vitték a Luca székét, hogy arra állva meglássák, kik a boszorkányok.
Ezen a napon állítjuk fel a karácsonyfát is, és ezen az estén ajándékozzák meg egymást a családtagok.

Válasz

December 21. TAMÁS NAPJA

Hitetlen Tamás néven emlegetett apostol.
A hagyomány szerint pünkösd után Jézus külön megjelent neki. Innen a szólás: "Szent Tamás szolgája vagyok", vagyis akkor hiszem, ha látom.
E naphoz néhol férjjósló praktikák kapcsolódnak. Többnyire azonban arról nevezetes, hogy ilyenkor ölik a disznót. Az ekkor vágott disznónak a háját tamáshájnak nevezik, melyet kelések gyógyítására véltek alkalmasnak. Medvesalján úgy tartották, hogy az ezen a napon vágott disznó sózott vérét el kell tenni, mert alkalmas a köszvény gyógyítására.

Válasz

December 7. Szent Ambrus napja...

Szent Ambrus a méhészek és a mézeskalácsosok patrónusa.
Szent Ambrus Rómában tanult először retorikát, majd politikai pályára lépett. Fiatalon lett két itáliai tartomány vezetője mediolanumi (milánói) székhellyel. 374-ben a város püspökének választották meg - akarata ellenére -, noha még meg sem volt keresztelve, katekumen volt. Megkeresztekedett, majd püspökké szentelték, valószínűleg december 7-én. Szétosztotta vagyonát, teológiát kezdett tanulni elsősorban görög atyáktól. Teljes erővel belevetette magát az egyházpolitikai harcokba, egész életében küzdött az eretneknek tartott ariánusok ellen, megfosztotta őket templomaiktól, jövedelmeiktől. Szent Ambrus nagyszombaton halt meg. Emléknapja a katolikus, ortodox és anglikán naptárban december 7-én van, az evangélikus kalendáriumban április 4-én.
A méhészek a szokásosnál is gondosabban foglalkoznak a kaptáraikkal, az áttelelő méhcsaládokkal, mert úgy vélik, ettől függ a jövő évi mézelés.

Válasz

December 6. Szent Miklós napja

Nevének eredete
A Mikulás elnevezés a szlovák eredetű, nálunk is népszerű Miklós névből alakult ki. Eredendően is ezt a nevet használták világszerte, a Télapó kifejezés, csak jóval később a 19. század végén érkezett el hazánkban.

Szent Miklós a IV. században élt és a kisázsiai Myra (ma Törökországban található) püspöke volt, akit már a hatodik században szentként ismerték és tisztelték. A tengerészek, kereskedők, az illatszerészek, a gyógyszerészek, a zálogházak, gyermekek és diákok oltalmazója. Magyarországon Kecskemét város védőszentje. Életéről számos legenda ismert.
Szentként, Szent Miklós bőkezűbb volt a büntetésekben, mint a jutalom osztásban. A keresztény hagyomány szerint, megbüntette azokat, akik letértek a hit útjáról és egy virgáccsal ütötte a kezüket. Ezért mondják, hogy a szófogadatlan gyerekek virgácsot találnak csizmáikban ajándékok helyett.
A német, protestáns területeken Mikulás megfelelője a Weihnachtsmann, angolszász területeken (főleg az Amerikai Egyesült Államokban) pedig Santa Claus néven ismert, aki karácsonykor hoz ajándékokat a gyerekeknek és története szerint az Északi-sarkon lakik. Az igazi Télapó, Joulupukki pedig Finnországban, Lappföldön lakik.

Északon és a Skandináv vidékeken pedig rénszarvasszánnal közlekedik a Mikulás. Itt él amúgy, a világ leghíresebb és legöregebb Mikulása a finn, „Jouluppuk”is, aki csodálatos és varázslatos mesebirodalma közepette, minden évben rengeteg látogatót fogad, a világ minden országából.

Mikulás valójában Szent Miklós püspök volt, aki egész életét a jó cselekedetek jegyében élte. Számos legenda fűződik a nevéhez, ezekből alakult ki a ma ismert, szakállas jótevő alakja, aki a gyerekeknek hoz apróbb ajándékokat december 6-án.

A Mikulás december 5-ről 6-ra virradó éjszaka érkezik. Ilyenkor minden gyerek az ő érkezését várja. Hogyan kellene készülnöd erre a különleges estére? Nos, először is, írj neki levelet, fényesítsd ki a csizmácskádat és tedd az ablak alá. Ha egész évben jó voltál, amikor a Mikulás megérkezik, tele rakja ajándékokkal, ha nem, akkor nem kapsz mást, csak egy virgácsot. Legalábbis így tartja a mondás.

mikulascsomag_482109_71361_1483224_2302_n.jpg

mikulas2.jpg

Válasz

December 4. Borbála napja

Borbála rendkívül szép leány volt, aki előkelő pogány családból származott. A legenda szerint apja féltette a keresztény hittől, ezért egy toronyba záratta, ő azonban titokban mégis megkeresztelkedett. Apja haragja elől először csodás módon megmenekült, végül mégsem tudta megmenteni életét, vértanú lett. A segítő szentek között tiszteljük. Védőszentje a haldoklóknak, az építőmestereknek, a kőműveseknek, a bányászoknak. Segítségül hívják viharok és villámlás idején.

Borbála napján tilos volt a fonás, varrás, a takarítás /úgy hitték, sepregetéssel elsöprik a szerencsét/.

Borbála napján szokás volt vízbe tenni egy cseresznyefa ágat, ha ez Karácsonyra kizöldült, kivirágzott, akkor a népi hiedelem szerint a következő évben egyrészt házasságot jelentett, másrészt az év jó termésére utalt.

Válasz