Április 2. Gyermekkönyvek Nemzetközi Napja

A gyermekkönyvek nemzetközi napját - a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsának (IBBY) szervezésében - 1967 óta világszerte Hans Christian Andersen dán meseíró születésnapján, április 2-án tartják.
Érdekes magyar vonatkozása az ünnepnek, hogy Csukás István, a nemzedékeket meghódító mesék - a Süsü, a Pom-Pom, a Mirr-Murr kalandjainak - írója is ezen a napon született.
A mesék jó szórakozást biztosítanak a gyerekeknek, ráadásul sok okos dolgot tanulhatnak belőlük: erkölcsi értékrendet, különféle magatartásmintákat. A szereplők bőrébe bújva, átélve kalandjaikat fejlődik empatikus képességük, kialakul bennük a küzdőszellem, a jó célért való tenni akarás. Óvodás korban a meséken keresztül lehet megszerettetni a gyerekekkel a könyveket, az olvasást, hogy iskolásként könnyebben sajátíthassák el a tananyagot.

A nemzetközi gyerek könyvnapon összejöveteleket szerveznek, mesedélutánokat tartanak, könyvbemutatókat szerveznek. A cél az, hogy a gyerekekkel megszerettessék az olvasást, hogy színvonalas könyvekhez jussanak. Évente más-más ország - idén az Egyesült Arab Emírségek - nemzeti tagozata kapott lehetőséget egy közös téma meghatározására. A világ gyermekeinek szóló üzenetet az adott ország egyik népszerű írója fogalmazza meg, egy ismert illusztrátor pedig elkészíti a plakátot.
Az Arab Emirátusok plakátjának címe: Sok kultúra, egy történet.
2001-ben Magyarország szervezte a központi rendezvényeket.

gyermekkonyv.jpg

gyermekkonyv2.jpg

Válasz

Április 1.

Április elseje hagyományosan a bolondok, pontosabban a bolondozások napja, amikor bárki a legképtelenebb tréfát űzheti embertársaival. Ezen a napon ajánlatos még a sajtó, a rádió, a televízió és a világháló híreit is fenntartással kezelni.

Április bolondja az, akit általános népszokás szerint április 1-jén tréfásan rászednek, akivel a bolondját járatják, hogy aztán jól kikacagják. A szokás eredete homályba vész, a tudósok könyvtárnyi elméletet hordtak össze, de ezek közül egyik sem igazán meggyőző. A kevéssé fantáziadús kutatók azt állítják, hogy a beugratós szokás a változó, csalóka április időjárás kapcsán született meg.

Válasz

Március 29. Virágvasárnap.

Virágvasárnap a húsvét előtti vasárnap neve, a nagyhét kezdete a keresztény ünnepkörben.

Ezen a napon vonult be Jézus Jeruzsálembe kereszthalála előtti vasárnapon. Az ókorban szokás volt a Közel-Kelet országaiban, hogy az arra méltó személyek útját valamilyen módon befedjék. Az emberek mind a négy evangélium szerint megadták Jézus Krisztusnak ezt a tiszteletet. Máté, Márk és Lukács szerint a felsőruháikat az útra terítették és gallyakat vágtak a fákról, János az egyedüli, aki pálmaágakról számol be.

Virágvasárnap ünnepli az egyház Jézusnak szamáron való diadalmas jeruzsálemi bevonulását: sokan a nép közül ruhájukat terítették az útra, mások ágakat törtek a fákról, s eléje szórták. Az előttejáró és utána tóduló sokaság így kiáltozott: Hozsanna Dávid fiának! Áldott, ki az Úr nevében jön! Hozsanna a magasságban! (Mt 21, 8). Ennek nyomán került az ünnep szertartásai közé a pálmás, Európa északi tájain pedig a barkás körmenet.
A körmenet tehát jeruzsálemi eredetű, ahol a legutóbbi időkig minden esztendőben megismétlődött a jeruzsálemi püspök személyében az Úr jelképes bevonulása a szent városba. A körmenet népe a falakon kívül gyülekezett. Itt történt a pálmaszentelés. A kapukat bezárták a menet előtt, csak később nyitották meg. A püspök szamárháton vonult be, a kanonokok és hívek pedig ruhájukat terítették eléje.

A magyar népszokáskincsben a virágvasárnaphoz kapcsolódott többek közt a barkaszentelés, a „Bújj, bújj, zöld ág” kezdetű játék, vagy a palóc kiszehajtás.

229785_750894903_big.jpg

Válasz

Március 27. Színházi Világnap

1957. március 27-én volt a Párizsban működő Nemzetek Színházának évadnyitója. 1961-ben a Nemzetközi Színházi Intézet bécsi közgyűlése által elfogadott határozat alapján e napon van a SZÍNHÁZI VILÁGNAP. A Nemzetközi Színházi Intézet 1975. évi kongresszusa úgy határozott, hogy 1978-tól a világ valamennyi országában üzenettel köszöntsék e napot. A színházi világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a színházművészet – és tágabb értelemben a kultúra – fontosságára, tisztelegjen a színészek, a színházi dolgozók előtt, kérje a közönség szeretetét és támogatását. Ezen a napon köszöntik a színészeket.

tn_ld_nemzeti.jpg

Válasz

Március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe


Katolikus ünnep március 25-én, amikor a közösség Jézus fogantatását ünnepli.


A katolikus egyház ezen a napon emlékezik az "angyali üdvözletre", vagyis arra a bibliai történetre, hogy Gábor főangyal megvitte Názáretbe Máriának a megtestesülés örömhírét: „… az Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába egy szűzhöz, aki egy Dávid házából való férfinak, Józsefnek volt a jegyese, és Máriának hívták. Az angyal belépett hozzá és megszólította: - Üdvözlégy, kegyelemmel teljes! Veled van az Úr! Áldottabb vagy minden asszonynál.” (Lukács 1, 26-27).

Régi hagyomány szerint e napon kell oltani, szemezni a fákat. A Skolasztika névünnepén (február 10-én) levágott és a pincében tartott oltóágak felhasználására ekkor került sor, és a gyümölcsfákat a reggeli mise után kezdték beoltani. A Göcsejiek úgy tartották, hogy az e napon beoltott fát nem szabad kivágni, mert vér folyna belőle. A délvidéken ilyenkor a békákat is megfigyelték hajdanán: ha megszólaltak, abból még 40 napi hideg időre következtettek. Okkal nevezik e napot fecskehívogatónak, mert ekkor már a déli szél hazafelé tereli ereszeink lakóit.

boldogasszony.jpg

6_original.jpg

Válasz

Március 21. Benedek napja

A bencés rendet alapító Szent Benedek ünnepe.
Benedek napján zsírt és fokhagymát szenteltek, amelynek gyógyító erőt tulajdonítottak.

A csillagászati tavasz kezdete.
Elérkezik a tavaszi napéjegyenlőség, majd innentől kezdve a nappalok tovább hosszabbodnak az éjszaka kárára.

A tavasz végérvényesen elkezdődött.
A göcsejiek azt tartják, hogy Benedek engedi ki zsákjából a bogarakat. E napon szenteltek fokhagymát is, a „benedekhagymát”, aminek különleges gyógyító hatást tulajdonítottak.
Sok tájékon a hagymát ezen a napon ültették.

Időjárás jóslás is vonatkozik erre a napra, mégpedig ha ezen a napon dörög az ég, akkor a nyár száraz lesz.

Válasz

Március 19. József napja

A gyermek Jézus gondviselőjének, Józsefnek az ünnepe.
József a meleghozók társaságába tartozik.
A tavasz első napjának ünnepe.
Az Alföldön a szivárványból jósoltak a termésre ezen a napon.
Megszólalnak a madarak, "Szent József kiosztotta nekik a sípot".
Most már sok helyen kieresztik a méheket a kaptárból, kitisztogatják a kaptárokat a gondos méhészek.
Ezen a napon érkeznek a fecskék. Ide kapcsolódik ez a kedves mondás:"Fecskét látok, szeplőt hányok!"
A gólyák is ezen a napon térnek vissza.
Ha József napján rossz az idő, az sok halottat jelent azon az éven, így tartották az Ipoly mentén.
József napja után már kalapáccsal sem lehet visszaverni a füvet a földbe.

Válasz

Március 18. Sándor napja

Sándor napja: Végre megjött Sándor, az első meleghozó nap.
A népi tapasztalat azt mutatja, hogy az első meleg napok megérkeztek.

SÁNDOR: férfinév , - görög-olasz-német eredetű;
jelentése: az embereket vagy az emberek ellen oltalmazó.
- török eredetű;
jelentése: akarat.

"Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget." (Ám ha üres ez a zsák, nem kapod csak a harmadát - fűzik hozzá a Muravidéken.)
Egyes kutatók szerint egy régi római hiedelem cseng vissza a szólásban. Tudniillik a rómaiak hite szerint Aeolus, a szelek atyja bőrzsákba zárva tartotta a szeleket. Ha kiszabadultak, a hajók a tengeren felborultak, az emberek elpusztultak.

A néphit úgy tartja, hogy ezek a napok vetnek véget a fagyos télnek és ekkor veszi kezdetét a termékeny tavasz.

Ha ilyenkor "fényes" az idő, vagyis felhőtlen, kék az ég, akkor bő termésre, hosszú, meleg nyárra és jó esztendőre számíthatunk.
Mindez azt igazolja, hogy Sándor, József, Benedek napja az új tavasznak, az új élet kezdetének szimbóluma.
Az a "pillanat", amikor végérvényesen meghátrál a legyőzhetetlennek tűnő hideg tél, és az emberi szívekbe is beköltözhet a reményt hozó kikelet.

Válasz

Március 17. Patrik napja...

Szent Patrik Írország védőszentje.
Patrik a Római Birodalomban, Britannia provinciában – feltehetőleg Walesben – látta meg a napvilágot egy jómódú család fiaként. Az addig pogány életet élő, tizenhat éves fiút kalózok elrabolták, és Észak-Írországba hurcolták, ahol rabszolgaként juhokat őrzött hat éven át. A legenda szerint az őt ért sorscsapás hatására tért meg Istenhez, és Jézust akarta hirdetni. Rabszolgasága éveiben megtanulta az ír nép nyelvét és szokásait. Kiszabadulva Galliába ment, és az auxerre-i püspök egyik monostorában tizenkét esztendeig készült missziós feladatára, majd I. (Szt.) Celesztin pápától engedélyt kapott, hogy Írországban igehirdető legyen.
A 430-as évek elején érkezett meg az írekhez, és csaknem három évtizeden keresztül hirdette az igét a pogányok között. Munkája közben gyakran fenyegették és akadályozták, ő azonban működése során így is számos kolostort és templomot emelt, és rengeteg hívet szerzett a kereszténység számára.

Munkásságához kötődik Írország egyik legismertebb szimbóluma, a háromlevelű lóhere is. A legenda szerint a püspök ennek segítségével magyarázta el a Szentháromság tanát az íreknek. Küldetését a feljegyzések szerint 461. március 17-én fejezte be.

Ilyenkor az emberek ír ételeket esznek, ír italokat isznak, lóherét tűznek a ruhájukra, vagy teljesen zöldbe öltöznek. Néhány éve már Budapesten is megrendezik a Szent Patrik-napi felvonulást.

6.22.jpg

6481024-der-vektor-patrick-s-hut.jpg

Válasz

Március 12. Gergely napja...

A csillagászati télutó sokszor bevált határnapja volt március 12-e, a 604-ben elhunyt Nagy Szent Gergely pápa "égi születésnapjának", azaz halálának emlékünnepe. Ahogy a máig népszerű csíziós versike is mondja: "Gergely napja ritka, ha jó. Hideg, szeles, sokszor van hó." Való igaz, hogy ekkor még, az erőteljesebb fölmelegedést megelőzően, Gergely, a rossz ember könnyedén megrázhatja hószakállát, de ezt már nem vették zokon a Benedekben bizakodó szántóvetők.
Ezen a napon a kisiskolások tarka, csúcsos süvegben járták körbe a falut, és "Gergelyeztek". Kicsit a katonatoborzásra emlékeztetően hívogatták leendő pajtásaikat az iskolába. Valamikor a Gergely-nap volt a téli szünet vége, a gyerekhad ilyenkor gyülekezett újra az iskolában, és a Gergely járással összegyűjtött ajándékok elősegítették az újrakezdést.

Válasz