Április 14. A könyvtárosok világnapja

Április 14-én van a Könyvtárosok Világnapja, amelyet két nagy szervezet az American Library Association (Amerikai Könyvtárak Szövetsége – ALA), és az International Federation of Library Associations and Institutions (Könyvtári Egyesületek és Intézmények Nemzetközi Szövetsége – IFLA) kezdeményezett.

Célja hogy felhívja a figyelmet a könyvtárak és a könyvtárosok által nyújtott értékekre.

konyvtar4.jpg

library011.jpg

Válasz

Április 12. Az űrhajózás világnapja

1961. április 12-én a Szovjetunióban Földkörüli pályára bocsátották a világ első embert szállító űrhajóját, fedélzetén Jurij Gagarin repülő őrnaggyal. Erre emlékezik AZ ŰRHAJÓZÁS NAPJA.

Utazása az egész világot ámulatba ejtette, mivel ő volt az első ember, ki kijutott a világűrbe, új korszakot nyitva ezzel az emberiség történetében. A történelmi repülését követően a 27 esztendős fiatalember valóságos világsztár lett. A Világegyetem polgára, ki örök időkre úgy vonult be a történelembe, mint orosz ember.

Több mint négyszázan jártak a kozmoszban, köztük 1980. május 26-án a magyar Farkas Bertalan is ("űrturistaként" pedig Charles Simonyi kétszer is).

A 108 perces földkörüli út akkoriban hihetetlen szenzáció volt, az azóta eltelt negyvennégy év alatt viszont oly hatalmas mértékben fejlődött az űrtechnika, hogy ma egy többhónapos űrutazás sem rázza fel különösebben a világ közvéleményét.


Még eseményszámba ment, amikor 1963-ban az első szovjet űrhajósnő, Valentina Tyereskova felrepült, mit csak közel húsz év elteltével ismételtek meg.


Mára pedig olyan közvetlen kapcsolatunk lett a világűrrel, hogy szinte fel sem tűnik, hogy a televíziózáshoz, az időjárás-előrejelzéshez, a termésbecsléshez, a tengeren bajba jutott emberek felkutatásához a Föld körül keringő műholdak százait használjuk segítségül.


Gagarin repülésével a két nagyhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok számára is nyilvánvalóvá vált, hogy az űrhajózás új katonai, technikai, gazdasági lehetőségeket kínál. Hozzá is láttak a kozmosz meghódításához. John Kennedy elnök 1962 májusában még azt is közhírré kiáltotta, hogy amerikai ember lesz az első, aki még az évtized vége előtt a Holdra teszi a lábát. Elhatározását megvalósítás követte, hiszen Neil Armstrong 1969. júliusában eljutott a Holdra.


*****************************************************************************
Április 11. A Parkinson- kór világnapja


1755. április 11-én született James Parkinson angol orvos és természettudós, aki 1817-ben elsőként írta le a kór klinikai tünetegyüttesét.

1997 óta világszerte ezen a napon tartják a Parkinson-kór világnapját. Jelenleg ez világszerte a második leggyakoribb degeneratív idegrendszeri betegség. Korai stádiumában nem könnyű felismerni, sajátos tünetei: a végtagok apró és gyors remegése, halk beszéd, maszkszerű arc, előrehajlott testtartás, lelassult, csoszogó mozgás, járás közben egyensúlyzavar, depresszió fokozatosan jelennek meg. A betegek a diagnózis felállításakor még önellátóak, a kór előre haladtával azonban egyre inkább segítségre és felügyeletre szorulnak. A kór kifejlődését elsősorban gyógyszeres kezeléssel lehet féken tartani, s a gyógyszerek mellett a kezelés elengedhetetlen része a rendszeres fizikoterápia is.

Válasz

Április 11.
Magyar Költészet Napja

A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünneplik. Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és -versenyekkel tisztelegnek a magyar líra előtt. A rendezvényeken klasszikus és kortárs költők versei egyaránt szerepelnek. Gyakran diákok, vagy éppen a ma is élő szerzők tolmácsolják a költeményeket.
A rendszerváltás után a Magyar Írószövetség is csatlakozott a rendezvényekhez.
1998-ban a költészet napját tizennégy költő úgy ünnepelte, hogy közösen írtak egy szonettkoszorút (a szonettkoszorú ugyanis 14 szonettből áll).

Noha a költészet napját József Attila születéséhez kötjük, április 11-én született Márai Sándor is, 1900-ban.

Válasz

Április 10. Nemzeti rákellenes nap.

Magyarország 1993 óta tartja minden év április 10-én a nemzeti rákellenes napot.

A Magyar Rákellenes Liga szervezi az eseményt. Az időpont kiválasztásának oka, hogy e napon született dr. Dollinger Gyula sebész, ortopéd szakorvos, egyetemi tanár, aki 1902-ben megalakította az Országos Rákbizottságot, így a hazai rákkutatás úttörőjének is számít.

Az ünnep lényege, hogy a társadalomnak minden rétegét beleértve - magát az embert is - küzdjenek a rákbetegség ellen, és felébresszék saját felelősségüket magukban.
Célja, hogy a lakosság figyelmét felhívja a rák elleni küzdelemre, az egyén felelősségére, a korai felismerés fontosságára.

Válasz

Április 8. Az emberszeretet világnapja

A világnap célja, hogy mindenki figyelemmel és gondoskodással forduljon embertársai felé. Érdemes ezen a napon és az év többi napján is érdeklődéssel, empátiával fordulni a segítséget kérő emberek felé. Legyünk türelmesek, toleránsak, megértőbbek. Igyekezzünk úgy jót tenni, hogy nem várunk érte viszonzást.

Márai Sándor: Füveskönyv (részlet)
Az élet értékéről
Az életnek értéket csak a szolgálat adhat, amellyel az emberek ügye felé fordulunk. Ez kissé szigorúan és általánosan hangzik, de ez az egyetlen igazság, melyet minden következménnyel megismertem. Senki nem ülhet a virágos réten, mint Ferdinánd, a bika, s nem szagolhatja büntetlenül a szép virágokat. Ember vagy, tehát embermódra és az emberek között kell élned.

Embermódra élsz, ha igazságosan élsz. Ha minden cselekedeted és szavad alján a szándék van: nem ártani az embereknek. Ha megkísérled – feltűnés és hiú szerep nélkül – segíteni az embereknek. Néha csak azzal, hogy nem hallgatod el az egyszerű igazságokat. Néha csak azzal, hogy nem mondod tovább, amit mások hazudnak. Néha csak azzal, hogy nem mondasz igent, mikor mindenki kiabál: „Igen, igen!” Egy életen át, következetesen, nem beleegyezni abba, ami az emberek hazugsága, nagyobb hősiesség, mint alkalmilag hangosan és mellveregetve tiltakozni ellene.

Válasz

Április 7.
Egészségügyi világnap
Biztonságos anyaságért világnap
Füstmentes világnap
*****************************************
Egészségügyi világnap
1948. április 7-én az ENSZ szakosított intézményeként megkezdte működését az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Erre az eseményre emlékezünk az EGÉSZSÉGÜGYI VILÁGNAPon. A világszervezet célja a nemzetközi egészségügyi munka irányítása és összehangolása.

........................................................................................................................................................................

Biztonságos anyaságért világnap
"Ha léteznek is velünk született anyai képességek, a gyerekünk viselkedésére adott reakcióinkat a saját anyánktól, nevelőinktől kapott minta befolyásolja." Dr. Unoka Zsolt pszichiáter szerint a hormonális és genetikai tényezőkön kívül a kötődésre való képesség is legalább annyira meghatározó lehet. „Akinek a legkorábbi kapcsolatai nem tudták a biztonság érzetét nyújtani, annak maga a közeli kapcsolat sem lesz feltétlenül pozitív élmény. Velünk született elvárás, hogy kisgyerekként számíthatunk a felnőttek segítségére, így akinél ez a világba vetett ősbizalom sérül, annak nehezebb dolga lesz a kötődés kialakításában. Ha az anyánk érzelmileg nem hozzáférhető, az sokszor megnehezítheti a meghitt emberi kapcsolatok kialakítását felnőttkorban.

.........................................................................................................................................................................
Füstmentes világnap
Sok vitatható és talán fölösleges dolog között nemrég valami hasznos és eredményes indult hozzánk a tengerentúlról. Az Amerikai Egyesült Államokban már több mint 20 éves múltra tekint vissza az ottani füstmentes nap.

A nap kiváló alkalmat ad arra, hogy mindazon dohányzók, akik egész nap megállták cigaretta nélkül, másnapra is hosszabbítsák meg elhatározásukat, mondván; "Hiszen mindig csak egy napot kell kibírnom - a mait!"

A fiatalkorúaknál még életbevágóbb a toleráljuk vagy sem dilemmája, hiszen az őket nevelők fontos feladata volna, hogy megőrizzék a rájuk bízottak egészségét, a számukra is legkedvezőbb meggyőződés irányába tudják őket terelgetni.)

Biztatásul még annyit, hogy Magyarországon már egymillió embernek sikerült teljesen elhagyni a cigarettát, az elmúlt időszak szigorításai óta ez a szám még több száz ezerrel növekedett. Ráadásul, akinek sikerül, annak olyan, mintha havi több tízezer forint nyereségre tenne szert addigi életéhez képest. Lehet, hogy ennek segítségével, most végre olyanra is költhet, amire már régen nem tudott pénzt szánni.

Válasz

Április 6. Húsvét hétfő

Húsvéthétfő a víz tisztító és termékenységvarázsló erejének ünnepe.
A legjellemzőbb népszokás ekkor a húsvéti locsolkodás. Ezt a napot régen vízbevető, vízhányó hétfőnek hívták. A lányokat a kúthoz vitték és vödörszám öntötték rájuk a vizet. A kölnivel történő locsolás csak később terjedt el, ekkor már verset is mondtak. A locsoló fiúkat, férfiakat sonkával, tojással és borral vendégelik meg. A lányos házak számon tartották, hány locsoló látogatta meg a családot.

Válasz

Április 5. Húsvét vasárnap

A tavaszi ünnepkör legjelesebb ünnepe.
Húsvét = Pészah (héber)
A szó kikerülést, elkerülést jelent.
A magyar HÚSVÉT szó az azt megelőző időszak, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi.
A zsidó vallás tanítása szerint e napon ünneplik az egyiptomi rabságból való menekülést.
A keresztény vallás Jézus feltámadását ünnepli ezen a napon.

Hús-vét… ez azt jelenti, hogy húst veszünk magunkhoz. Miért olyan nagy dolog ez, hogy még az ünnep neve is megemlékezik róla? Azért, mert a farsangi nagy vígasságokat egy 40 napos böjt követi, ami az ún. „Hamvazószerdával” veszi kezdetét. Ezt a szokást Jézus kereszthalálának, illetve az azt megelőző negyvennapos böjtölésének emlékére tartják.

Húsvétvasárnapon nem dolgoztak az emberek. Megszentelték a sonkát, a tojást, a kalácsot, a bort és mindezt az ünnepi asztalnál ették meg.

Húsvét jelképei: tojás, bárány, nyúl.

270740_738957313_big.bmp

Válasz

Április 4. Nagyszombat.

A nagyszombat a húsvétot megelőző nap a keresztény naptárban.
Magyar elnevezése a nagyhétre utal, nagyszombat maga is része a Szent Háromnapnak (triduum sacrum): nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat.
Nagyszombat a húsvéti örömünnep kezdete.
Este kezdődik az ünnep a tűzszenteléssel (ez a VIII. századból eredő pogány szertartás), ezt követi a keresztvíz-szentelés.
A nagyszombati szertartás keretében jönnek vissza a harangok Rómából.
A leglátványosabb nagyszombati szertartás a feltámadási körmenet volt. A középkorban még vasárnap hajnal, ma már nagyszombat estéjén tartják. Régebben a körmenetben a falu legtekintélyesebb embere hordozta körbe a feltámadt Jézus szobrát. Nagyszombaton ért véget a böjt is: a körmenetről hazatérve fogyasztották el az ünnepi vacsorát.
Éjszaka Jézus keresésére indultak az emberek. Ekkor a hívők énekelve körbejárták a helységbeli kereszteket, majd a legtávolabbinál megtalálták az általuk előzőleg elrejtett Jézus szobrot.

Válasz

Április 3. Nagypéntek
Nagypéntek a keresztény felekezetek szerint a húsvét előtti péntek. Ezen a napon emlékeznek meg Jézus Krisztus kereszthaláláról.


Wass Albert: Nagypénteki sirató

Elmegyünk, elmegyünk, messzi útra megyünk,
messzi út porából köpönyeget veszünk…
Nem egyszáz, nem kétszáz: sokszáz éves nóta.
Így dalolják Magyarhonban talán Mohács óta.
Véreim! Véreim! Országútak népe!
Sokszázéves Nagypénteknek
soha sem lesz vége?
Egyik napon Tamás vagyunk,
másik napon Júdás vagyunk,
kakasszónál Péter vagyunk.
Átokverte, szerencsétlen
nagypéntekes nemzet vagyunk.
Golgotáról Golgotára
hurcoljuk a keresztfákat.
mindég kettőt, soh'se hármat.
Egyet felállítunk jobbról,
egyet felállítunk balról,
s amiként a világ halad:
egyszer jobbról, egyszer balról
fölhúzzuk rá a latrokat.
Kurucokat, labancokat,
közülünk a legjobbakat,
mindég csak a legjobbakat.
Majd, ahogy az idő telik,
mint ki dolgát jól végezte:
Nagypéntektől Nagypéntekig
térdelünk a kereszt alatt
húsvéti csodára lesve.
Egyszer a jobbszélső alatt,
másszor a balszélső alatt,
éppen csak hogy a középső,
az igazi, üres marad.
Nincsen is keresztfánk közbül,
nem térdel ott senki, senki.
A mi magyar Nagypéntekünk
évszázadok sora óta
évszázadok sora óta
ezért nem tud Húsvét lenni.
Így lettünk országút népe,
idegen föld csavargója,
pásztortalan jószág-féle.
Tamással hitetlenkedő,
kakasszóra péterkedő,
júdáscsókkal kereskedő.
Soha-soha békességgel
Krisztus-Úrban szövetkező.
Te kerülsz föl? Bujdosom én.
Én vagyok fönt? Bujdosol Te.
Egynek közülünk az útja
mindég kivisz idegenbe.
Bizony, jól mondja a nóta,
hogy elmegyünk, el-elmegyünk,
messzi nagy útakra megyünk.
Messzi nagy útak porából
bizony, köpönyeget veszünk.
S ebben a nagy köpönyegben,
sok-sok súlyos köpönyegben
bizony pajtás, mondom Néked:
rendre, rendre mind elveszünk.
Bajorerdő, 1947

Válasz