Pataki Mária Erzsébet
Farsangnapi...
Farsangnapi maszkos bál,
Jancsi huszár szalutál.
Bajszát pödri a cica,
Bolhát kerget a kutya.
Itt a bohóc, hópehely,
A csacsi is nagy füllel.
Erre döcög a malac,
Párja a kis kukac.
Málnát iszik a medve,
Az egérrel kettesbe.
Víg zenére táncolnak,
Habos fánkot majszolnak.
Farsangnapi maszkos bál,
Jövőre is visszavár!
Szuhanics Albert
Farsangi eső
Farsangnak van ideje most,
a kalapom felteszem.
Beöltözöm maszkabálba,
te is gyere el velem!
Én leszek ott Kossuth Lajos,
s a télnek azt üzenem;
Esik eső kalapomra,
de hó nem fog sohasem!
Megforgatom Hófehérkét,
az álarcom felteszem.
Nem fog engem megismerni,
így szólít majd "Hercegem!"
Nem tudja majd, hogy Haynau
itt a bálban keresi...
A mérgezett almájával,
s azt hiszi, megeteti.
Űzzük együtt el a telet,
nem gátol Ferencz Jóska.
Jöhet tavasz, új kikelet,
s házunkra száll a gólya!
"Esik eső karikára,"
farsangolás idején.
"Kossuth Lajos kalapjára,"
míg mulatunk, te meg én...
Nagy Sándorné
Farsang
Farsangra készül,
Panni.
Nagy haját ki kell,
Bodorítani.
Minek öltözzek?
Kérdezi magától.
Táncolni szeretne igazából.
Készül a jelmez,
Nagy az izgalom,
Én biz a hastáncot,
Eltáncolom.
S belibben rózsaszín,
Ruhában.
Panni szíve gyorsan ver,
Izgalmában.
Megszólal a zene,
Már csak arra figyel.
Kecses mozdulattal.
Hastáncot lejt el.
Síri csendben nézik,
Táncát.
Zuhatagban omló,
Szép nagy haját.
Sikernek taps,
A jutalma.
Panni ettől nagyon,
Boldog ma.
Mosolyog a szája,
Hisz ott van.
Családja.
Szemében ragyog.
A szeretet lángja.
Szuhanics Albert
Farsangi harsány télűző
Ihaj-csuhaj, farsang van,
az álarcom felraktam.
Hogy ki lehet alatta?
Sosem jössz rá, te bamba!
Ihaj-csuhaj, maszkabál,
én vagyok, ki kiabál!
Úgy imbolygok, szűk a korzó,
a hasam egy boroshordó!
Egy hordó bort kiittam,
megforgattam, ki itt van!
Kivirult az álarcom,
olyan piros az orrom!
Veres orrú apáca,
benne vagyok a pácba`.
Ezért gyorsan bút mímelek,
egy púpos nőt hátba verek!
Ettől lesz majd szerencsém,
táncot járok Velencén!
Én leszek ott Elemér,
a dúsgazdag vakegér!
Ihaj-csuhaj, rézbanya,
én vagyok Teréz-anya!
Az álarcom alakja
olyanra van faragva!
Ihaj-csuhaj, nyúlcsülök,
én máris lecsücsülök!
Innom kell még, nem elég,
mégsem vagyok szentfazék!
Attól leszek tüzes sárkány,
mint egy állat, olyan harsány!
El kell űznöm a telet,
barátaim... veletek!
Kommentáld!