HÁROM  VÁNDOR...

"Sándor napján megszakad  a  tél,               

 József napján eltűnik a szél,  

  Zsákban Benedek

  Hoz majd meleget 

  Nincs több fázás, boldog aki él."

Március 18. SÁNDOR NAPJA

 SÁNDOR: férfinév  , - görög-olasz-német eredetű; jelentése: az embereket

                                        vagy az emberek ellen oltalmazó  

                                - török eredetű; jelentése: akarat.

Március 19. JÓZSEF  NAPJA

 JÓZSEF:   férfinév, -  héber eredetű, jelentése: Jahve gyarapítson.

Március  21. BENEDEK NAPJA

 BENEDEK: férfinév, - latin eredetű(benedictus szóból),

                                  jelentése. áldott.

"Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget." (Ám ha üres ez a zsák, nem kapod csak a harmadát - fűzik hozzá a Muravidéken.) 

Egyes kutatók szerint egy régi római hiedelem cseng vissza a szólásban. Tudniillik a rómaiak hite szerint Aeolus, a szelek atyja bőrzsákba zárva tartotta a szeleket. Ha kiszabadultak, a hajók a tengeren felborultak, az emberek elpusztultak. 

Osvát Erzsébet: Három cimbora

Sándor, József, Benedek, hozza már a meleget.

                                Mindhármukon hátizsák, jönnek hegyen-völgyön át.

Elöl Sándor billeg-ballag, a nyomában József baktat.

Hátul szuszog Benedek, cipelik a meleget.

Sándor viszi a mezőre, József viszi az erdőbe,

A megmaradt meleget tóba szórja Benedek. 

Sándor napja: Végre megjött Sándor, az első meleghozó nap.  A népi tapasztalat azt mutatja, hogy az első meleg napok megérkeztek.

József napja: A gyermek Jézus gondviselőjének, Józsefnek az ünnepe. József a meleghozók társaságába tartozik. A  tavasz első napjának ünnepe. Az Alföldön a szivárványból jósoltak a termésre ezen a napon.

Megszólalnak a madarak, "Szent József kiosztotta nekik a sípot".

Kiss Béla: Nyitnikék                         

 Szőlővessző venyige,

rászállott egy cinege

Egy icinke-picinke

dalos csőrű kis cinke.

Dalrafakadt nyitnikék

Nyitni kéne, nyitni már

legyen szép zöld, piros, kék

Erdő-mező rét határ.

Most már sok helyen kieresztik a méheket a kaptárból, kitisztogatják a kaptárokat a gondos méhészek.  

 Móra Ferenc: Fecskehívogató  

Villásfarkú  fecskemadár,

jaj de régen várunk!

Kis ibolya, szép hóvirág,

kinyílott már nálunk!

Fátyolszárnyú kis méhecskék                         

zúgva-döngve szállnak.

Cifra lepkék, kék legyecskék

ide-oda járnak.

Rózsa, rózsa, piros rózsa

nyitogatja kelyhét;

itt a tavasz, lessük, várjuk

a csicsergő fecskét.

Ezen a napon érkeznek a fecskék. Ide kapcsolódik ez a kedves mondás:"Fecskét látok, szeplőt hányok!" 

A  gólyák  is ezen a napon térnek vissza.        

Ha József napján rossz az idő, az sok halottat jelent azon az éven, így tartották az Ipoly mentén.

József napja után már kalapáccsal sem lehet visszaverni a füvet a földbe.  

Benedek napja: A bencés rendet alapító Szent Benedek ünnepe. Benedek napján zsírt és fokhagymát szenteltek, amelynek gyógyító erőt tulajdonítottak.

E három jeles nap együttes megfigyeléséből alakult ki az a néphit, hogy ha ilyenkor "fényes" az idő, vagyis felhőtlen, kék az ég, akkor bő termésre, hosszú, meleg nyárra és jó esztendőre számíthatunk. 

Sándor, József, Benedek napja az új tavasznak, az új élet kezdetének szimbóluma. Az a "pillanat", amikor végérvényesen meghátrál a legyőzhetetlennek tűnő hideg tél, és az emberi szívekbe is beköltözhet a reményt hozó kikelet

Andók Veronika: Tavasz van

Cseppen a jégcsap, olvad a hó,

Csupasár dombon nincs takaró.

Hófehér csokrok bújnak elő,

Belezendül a vén tölgyerdő.

Kis cinege szólal: Nyitnikék!

Ibolya nyitja is kék szemét.

Hazatér lassan minden madár,

Fészkénél újra párra talál.

Kacag a gerle, nevet a nap,

Fák ezer virágot bontanak,

Tulipán kelyhén méhike zúg,

Füvekkel fut a kis gyalogút.

Leveles ágról lila virág

Sóhajtja szélbe szép illatát.

Barik születnek földre égre:

Tavasz van, tavasz van, végre, végre.