Évszakok: Nagyboldogasszony

Szeretettel köszöntelek a Változnak az évszakok közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 225 fő
  • Képek - 2222 db
  • Videók - 3671 db
  • Blogbejegyzések - 2472 db
  • Fórumtémák - 59 db
  • Linkek - 5 db

Üdvözlettel,

Változnak az évszakok vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Változnak az évszakok közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 225 fő
  • Képek - 2222 db
  • Videók - 3671 db
  • Blogbejegyzések - 2472 db
  • Fórumtémák - 59 db
  • Linkek - 5 db

Üdvözlettel,

Változnak az évszakok vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Változnak az évszakok közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 225 fő
  • Képek - 2222 db
  • Videók - 3671 db
  • Blogbejegyzések - 2472 db
  • Fórumtémák - 59 db
  • Linkek - 5 db

Üdvözlettel,

Változnak az évszakok vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Változnak az évszakok közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 225 fő
  • Képek - 2222 db
  • Videók - 3671 db
  • Blogbejegyzések - 2472 db
  • Fórumtémák - 59 db
  • Linkek - 5 db

Üdvözlettel,

Változnak az évszakok vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Nagyboldogasszony

9 éve | [Törölt felhasználó] | 1 hozzászólás

Nagyboldogasszony


A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

 

network.hu

 

Mária mennybevétele, Maria della Passione, Milánó

Nagyboldogasszony vagy Mária mennybevétele (latinul Assumptio Beatae Mariae Virginis) a katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepe, melyet augusztus 15-én tartanak; egyúttal Magyarország védőszentjének napja. Mária mennybevételének dogmája szerint Jézus anyja a földi létből testben és lélekben egyenesen a mennyei boldogságba jutott.[1]

 

A Nagyboldogasszony elnevezés magyar sajátosság: Szűz Mária Boldogasszony elnevezéséből ered, Horpácsi Illés nyelvész szerint „Nagyboldogasszony ünnepének titkában teljesedett ki az Istenanya nagysága: az ég és föld mennybe fölvett királynője lett.”[2]

 

Számos országban munkaszüneti nap, 1945 előtt Magyarországon is az volt.

 

network.hu

Francesco Botticini: Mária mennybevétele

A katolikusok úgy tartják, hogy Szűz Mária mint az asszonyi nem legkiválóbbikán sem a halálnak keserűsége, sem a testén romlás nem fogott. Szent Alfonz úgy tartja: „három dolog teszi keserűvé a halált: ragaszkodás a földiekhez, a lelkiismeret mardosása a bűnök miatt és az üdvözülés bizonytalansága. Mária halála mentes volt ezektől a keserűségektől, számára épp három ellentétes tudat tette könnyűvé a halált.(...) Neki az isteni szeretet adta az életet és ugyanaz adta a halált.”

 

Mária mennybevételét a protestánsok nem vallják, mivel a Szentírás nem foglalkozik a kérdéssel, így szerintük az ember üdvössége szempontjából nem fontos felvetés.

 

 

network.hu

 

 

Nagyboldogasszony kegyszobor - Fraknó majd Boldogasszony (település)

Szűz Mária haláláról az Újszövetség nem ír, így a hagyományokra és más írásos emlékekre vagyunk utalva. (Ezek értéke a protestáns felfogás szerint nem vethető össze a Szentírással.) A feljegyzések alapján 64 és 72 év közé tehető életének hossza. Juvenaéis jeruzsálemi püspök e tekintetben a legmegbízhatóbb hagyományon alapuló művet, Niceforus szalamiszi püspök nevéhez fűzi, és a leghitelreméltóbb hagyománynak nevezte. A 6–9. század Szűz Mária halálának körülményeire vonatkozólag legalább húszféle feldolgozását hozta.

 

Vannak, akik azt feltételezik, hogy Mária Jézus halála után Efezusba költözött.[3] Apokrif iratok szerint Jézus tanítványai egybegyűltek és egy csoda folytán felhőn utazva értek Jeruzsálembe a Szent Szűzhöz: János éppen Efezusban celebrált misét és úgy találta magát Szűz Mária házában, utána érkeztek a többiek, míg legvégül Tamás apostol Indiából.[4] Mindezeknek azonban ellentmondani látszik, hogy Pál apostol 54-ben még nem talált keresztényeket a városban, amelynek ő lett az első püspöke. Timóteus volt az, akihez 63–64-ben leveleit írta, János apostol pedig csak Pál halála, tehát 67 után érkezett oda. Ekkor Máriának már 90 év körülinek kellett volna lennie, amire semmilyen más forrás nem ad alapot.[3] Kivéve Emmerich Katalin látomását aki azt állítja, hogy nem a városban lakott Mária. A keresztények az Efezustól nem messze lévő hegyekben laktak, biztonsági okokból, mint ahogy Mária is, ezért nem találhatott Pál a városban keresztényeket.

 

A hagyomány szerint Szűz Mária Jeruzsálemben halt meg. Az 1–3. század keresztény szerzői ugyanakkor semmilyen említést nem tesznek Mária sírhelyéről. Szent Jeromos, Epiphanius, I. Leó pápa és Eteria spanyol zarándoknő sem, pedig ők a Szentföld alapos ismerői voltak. Epiphanius, Jeruzsálem szülötte így nyilatkozik: „Nem tudjuk, vajon Mária meghalt-e, eltemették-e.”

 

network.hu

Emmerich látomása

 

Emmerich Katalin szerint Mária Efezusba költözött János apostollal, de honvágya támadt évek múltán és visszatért Jeruzsálembe, ahol szent Fia szenvedésének útvonalát végigjárta, mely annyira legyengítette, hogy már kiválasztották sírját is. De felépült és visszatért Efezusba és másfél év után ott halt meg. A látnoknő szerint Damaszkuszi János - kicsoda ő, kérdezte a látnoknő hallgatóitól 1822-ben - volt aki elterjesztette jeruzsálemi halálát. Az egyik pápa jóváhagyta ezt a verziót, azonban feltűnő, hogy már három pápa is meglátogatta a törökországi kegyhelyet, a feltételezett Szűz Mária házát, Efezus mellett. (Damaszkuszi Szent János három homiliája szól Szűz Mária elszenderedéséről.[5])

 

Az ünnep kialakulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ünnepet Jeruzsálemben már az 5. században megülték.[3] Legrégebbi, latin elnevezése dormitio (elalvás) vagy pausatio (elpihenés), vagyis Mária elszenderülésének (halálának) napja.[1] A 6. században már egész Keleten elterjedt, a 7. században pedig Róma is átvette, ahol a 8. századtól Assumptio beatae Mariae (a boldogságos Szűz mennybevétele) néven tartották számon.[3]

 

Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának (Pesti ferences templom, Budapest)

Augusztus 15-ét Szent István avatta ünneppé Magyarországon. Élete végén ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, ami megalapozta a Regnum Marianum eszmét, amely szerint Magyarország Mária országa.[1] Az ünnep elnevezéseként nálunk a Boldogasszony szón alapuló nagyboldogasszony honosodott meg.[2]

 

Népszokások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ezen az ünnepen tarthatjuk Magyarország Patrónájának a napját is, a Mária-kegyhelyekre való zarándoklattal, körmenetekkel és az országszerte rendezett búcsúkal. Különösen a Nagyboldogasszonynak szentelt templomok plébániái készülnek erre a napra nagyobb ünnepléssel. [6]

 

Nagyboldogasszony napja sokfelé búcsúnap: a moldvai csángó magyarok ezen a napon virágot, gyógynövényt szentelnek, hogy ennek füstjével kezeljék a betegeket. A Muravidéken „dologtiltó nap”, nem szabad sütni, mert a tűz kitör a kemencéből. A Drávaszögben azt tartották, hogy ezen a napon keresztet kell vágni a gyümölcsfába, hogy egészséges legyen, és sokat teremjen. A nap időjárása termésjósló is: ha a „Nagyasszony” szépen fénylik, jó bortermés van kilátásban. A két Boldogasszony-ünnep köze, vagyis augusztus 15. és szeptember 8. (Kisasszony vagyis Mária születésnapja) varázserejű időszaknak számít, ekkor kell szedni a gyógyfüveket, ki kell szellőztetni a hombárt, s a téli holmit, a ruhafélét, hogy a moly bele ne essen. A búzát is ekkor kell megszellőztetni, hogy ne legyen dohos, és ne essen bele a zsizsik. A hiedelem szerint az ebben az időszakban ültetett tyúk az összes tojását ki fogja költeni.

 

Az ünnephez kapcsolódó úgynevezett Mária-virrasztás szokása azt a hitet tette hagyománnyá, amely szerint a napfelkeltében meg lehet látni ezen a napon a „Napba öltözött Boldogasszonyt”. A 20. század elején az egész magyar nyelvterületen élt a nagyboldogasszonyi virágszentelés, virágáldás népi szokása, amikor is virágszentelést tartanak, és virágokból koporsót (Mária-koporsót) készítenek. A megszentelt illatos füveket később a halott koporsójába tették (hogy Máriához hasonlóan dicsőségre jusson), beépítették a ház alapjába, vagy a csecsemő bölcsőjébe vagy az új pár ágyába tették.[1]

 

Nagyboldogasszony időjárása termésjóslónak számított: „ha a nagyasszony fénylik, jó lesz a bortermés”.[1]

 

A nagyboldogasszonyt követő időszakban van még egy lassan teljesen feledésbe merülő, ősi népünnepünk, amelyet régen „Boldogasszony másnapjának” neveztek. Ez augusztus 16-a, tartalma pedig a magyar őstörténetig vezethető vissza. Egyes történészeink szerint ezen a napon történt, hogy a hét törzs vezérei Álmost fővezérré választották, neki engedelmességet fogadtak, és ezt vérszerződéssel pecsételték meg. Egyesek szerint a vérszerződés a magyar nép születésnapja volt.

 

 

A „két asszony köze”, vagyis a nagyboldogasszony és kisboldogasszony (szeptember 8.) közötti időszak a népi kalendáriumban varázserejű időszaknak számított.

Címkék: jeles napok

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Szántó Imréné Mária üzente 9 éve

A népi kalendáriumban a "két asszony köze", azaz az augusztus 15-e és szeptember 8-a, Kisasszony napja közötti időszak varázserejűnek számít. Ekkor kellett szedni a gyógyfüveket, kiszellőztetni a téli holmikat, a ruhaféléket, hogy a moly bele ne essen. Ilyenkor ültették a tyúkokat, hogy jó tojók legyenek, gyűjtötték a mészben sokáig elálló "két asszony közi" tojást. A nap időjárása termésjósló: "ha a nagyasszony fénylik, jó lesz a bortermés".

Népénekek: SzVU 167-168. és EN 235, 329, 360, 362, 368, 405, 440.

Köszönöm szépen drága Annám.

Megelőztél.

További szép napot kívánok sok szeretettel Mária.

Válasz

Ez történt a közösségben:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu