Nagyjából a 18. század végétől lett elfogadott szerte a világon, hogy az emberek elhunyt szeretteikre való emlékezéssel töltik a november első napjait.

Mindenszentek napja, azaz november elseje csak a katolikus egyház követői számára ünnep, hiszen csak ők tisztelnek szenteket. Ez a nap arra szolgál, hogy a megszámlálhatatlanul sok szentről egyetlen közös ünnepen emlékezzenek meg a hívők.

 A halottak napja, november másodika azonban szinte mindenki számára fontos esemény, hiszen aligha él közöttünk olyan ember, akinek ne lennének halottai. Persze természetes az is, e napnak egyre nagyobb jelentősége lesz mindenki számára az évek előrehaladtával. Minél idősebbek vagyunk, sajnos annál több rokont, barátot, ismerőst veszítünk el, s persze annál közelebb kerül saját távozásunk ideje is.

Halottak napján a hagyomány szerint tevékenyen emlékezünk halottainkra. Kilátogatunk a temetőkbe, rendbe hozzuk az év során szétzilálódott sírokat, gyertyát gyújtunk. A gyertyagyújtásnak szimbolikus jelentése van: segít a halottaknak a megtisztulásban, egyfajta tisztítótűzként szolgál.

Népszokások halottak napján

A néphagyomány szerint ezen a napon (sőt, bizonyos területeken egész héten) nem volt szabad mosni, mert úgy tartották, hogy a mosóvízben ázik a halottak lába, ami beszennyezi a ruhát. Sokan mindenféle földmunkát felfüggesztettek, nehogy az aktivitással megzavarják a földben nyugvó halottakat.

Amíg a család a temetőbe ment emlékezni, odahaza megterítettek az elhunytaknak, hogy hazamehessenek, és jóllakhassanak egykori szeretett otthonukban. A sírokról tilos volt bármit hazavinni, vagy másik sírra áthelyezni, ez ugyanis azzal járt volna, hogy a halott hazalátogat, illetve a bűnei átszállnak arra az elhunytra, akinek a sírjára átkerült mondjuk a virág vagy a gyertya.

A Halloweenról

A Mindenszenteket megelőző napra (október 31.) esik a főleg angol nyelvterületen megtartott Halloween. Eredetileg kelta-pogány ünnep volt, de a kereszténység térhódításával egybeolvadt a keresztény ünneppel. A kelták úgy hitték, hogy ezen a napon a Nap istene a halál istenének fogságába kerül, s az elmúlt évben elhunytak lelkei ilyenkor a földön összezavarodva keringenek.

Az emberek állatbőrökbe bújtak ilyenkor, hogy a gonosz és ártó szellemeket elijesszék, és nagy lakomákat, mulatozásokat csaptak. A papok a hegytetőn tüzet gyújtottak, e körül imádkoztak, majd másnap reggel mindenki kaphatott a parázsból, amely a hiedelem szerint távol tartotta a háztól a rossz szellemeket.

 Manapság már nemcsak az angolszász világban, hanem másutt – például hazánkban – is egyre elterjedtebb Halloweenkor kisebb-nagyobb összejöveteleket rendezni. Ezekről nem hiányozhat a faragott sütőtök és a jelmez, no meg persze a vidámság. Ne feledjük azonban, hogy bár remek hangulatban tölthetjük ezt az estét, lelkiállapotunk, emlékeink, érzéseink rendezésében sokat segíthet, ha a következő napok már inkább valódi elmélyüléssel telnek.

forrás:ezo.tv