170 éve született Mikszáth Kálmán 

(Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, 1910. május 28)

Magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar

Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi

Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.   

(Életéről  bővebben olvashatunk: Wikipédia: Mikszáth Kálmán ...)

A hagyományos anekdotisztikus ábrázolás, az élőbeszédhez közelítő

eleven stílus legnagyobb mestere. Regényeiben híven ábrázolta a

nemesi középosztály pusztulását, a dzsentrik világát.

Művei: 

A batyus zsidó lánya (1871)

Ami a lelket megmérgezi (1871)

A lutri (1872)

Nibelungok harca (1873)

Pecsovics világ (1874)

Elbeszélések. Bpest, 1874. Két kötet.

Tündérvilág. Válogatott mesék gyűjteménye az ifjúság számára 9 képpel. Irta Kálmán bácsi. U. ott, 1875.

A vármegye rókája (1877)

Még újabb fény- és árnyképek. Írta Kákay Aranyos Nro. 3. U. ott, 1878.

Az igazi humoristák. Czikkek a magyar nép humoráról. Szeged, 1879.

Szeged pusztulása. Írta Kákay Aranyos No. 3. U. ott, 1879. (Németül, U. ott, 1879.)

Falunk véneinek édes visszaemlékezése (1879)

Tisza Lajos és udvara Szegeden. Fény- és árnyképek. Írta egy ismeretlen. Bpest, 1880.

Tót atyafiak. Elbeszélések és rajzok róluk. U. ott, 1881. (Ism. Ellenzék 437. sz., Pesti Hirlap 236. sz., Koszorú VI. 374. l. 2. kiadás 1888. U. ott. Németül Silberstein Adolf ford. Szeged, 1884. Dánúl Schumacher Sándor ford. Kopenhagen, 1893.). Tót atyafiak hangoskönyv változata a Magyar Elektronikus Könyvtárban

A jó palóczok. 15 apró történet. Bpest, 1882. (Ism. Ellenőr 16., Vasárnapi Ujság 3., Egyetértés 15., Főv. Lapok 8. sz., Koszorú VII. 2. kiadás 1884., 3. kiadás év n., 4. kiadás 1890., 5. k. 1898. U. ott. Angolul, bevezetéssel Clipton Binghamtól, London, év n.). A jó palócok hangoskönyv változata a Magyar Elektronikus Könyvtárban

A frivol akta. Brézói ludak. A saját ábrázatomról. Bevezetéssel Jókai Mórtól. Bpest, 1882. Arczképpel és 3 képpel.

Herczeg Eszterházy Miklós kalandjai szárazon és vizen. U. ott, (1882. Jó Könyvek 3.).

Az ördög orsója vagy a tolpányi boszorkány históriája. U. ott, (1882. Jó könyvek 6.)

Jókai Mór, vagy a komáromi fiú, ki a világot hódította meg. U. ott, (1883. Jó könyvek 13).

Herczeg Eszterházy Miklós további kalandjai. U. ott, (1883. Jó Könyvek 18.).

Kavicsok. Elbeszélések. Kiadja a Petőfi-társaság. U. ott, (1883. és Szépirodalmi Könyvtár 42. Ism. Koszorú.).

Az apró gentry és a nép. Harmincz kis elbeszélés. Írta Scarron. U. ott, 1884. (Ism. P. Napló 1883. 243., Főv. Lapok 291., Egyetértés 344. sz.).

Nemzetes uraimék. (Mácsik a nagyerejű). Regény. A képeket rajzolta Gyulai László. U. ott, 1884. (Ism. 1883: Pesti Napló 343., Budapesti Hirlap 349., Nemzet 351., Főv. Lapok 291., Egyetértés 344. sz. Új kiadás. U. ott, 1884. és 1889.).

A titokzatos fekete láda. Elbeszélés. U. ott, 1884. (Jó könyvek 30.).

A tekintetes vármegye. Igaz történetek. Mannheiner Ágost rajzaival. U. ott, 1885. (Ism. Főv. Lapok 1884. 280., 302., Nemzet 331., Egyetértés 300., P. Napló 330., Vasárnapi Ujság 48. sz.).

A lohinai fű. Elbeszélés. U. ott, 1886. (Egyetemes Regénytár I. 3. Ism. Nemzet 1885. 290. sz. Koszorú 40. Budapesti Szemle LVI.).

Urak és parasztok. U. ott, 1886. (Ism. Nemzet 1885. 332. sz.).

A két koldusdiák. Mesés történet az ifjúság számára. A képeket rajzolta Mannheimer Ágoston. U. ott, 1886. (Ism. Fővárosi Lapok 190. sz., 2. kiadás 1892.

A tisztelt ház. Jankó János rajzaival. U. ott, 1886. (Ism. Főv. L., P. Hirlap, Nemzet 31. sz. 3. kiadás. U. ott, 1887).

Club és folyosó. Politikai ötletek és rajzok. U. ott, (1887. Ism. Főv. Lapok 356. sz., Kath. Szemle 1888.)

Otthon és a zöld mezőn. Gyermekek olvasmánya. U. ott, 1888.

A beszélő köntös. Regény. U. ott, 1889. (Előbb a Nemzetben. Ism. Főv. Lapok 1893., Egyetértés 191., Vasárnapi Ujság 29., sz. Élet 1891. II. 142. l., Budapesti Szemle LX. Németül: Universal-Bibliothek 2790., tótul: Kostolny Lajos ford. Prága. 1890. A Hlas Naroda cz. gyűjteményben).

Magyarország lovagvárai regékben. U. ott, 1890.

Tavaszi napfény. Otthon és a zöld mezőben. (Gyermekversek). A képeket rajzolta H. M. Bennett. U. ott, (1890. Ism. P. Hirlap 1889. 347. sz.).

Tavaszi rügyek. Elbeszélések az ifjúságról. U. ott, 1890.

Pipacsok a buzában. (Tizennyolcz elbeszélés). U. ott, 1890.

Összegyüjtött munkái:

I. A tekintetes vármegye.

II. Az apró gentry és a nép,

III. Nemzetes uraimék.

IV. Pipacsok a buzában,

V. Tavaszi rügyek.

VI. Urak és parasztok.

VII. A két koldusdiák. A mi a lelket megmérgezi.

VIII. Club és folyosó. 2. kiadás.

IX. A beszélő köntös. Regény. A lohinai fű. Elbeszélés. 2. kiadás.

X. Pernye. Elbeszélések.

XI. A kis primás. Magyarország lovagvárai.

XII. Nagyságos Katanghy Menyhért képviselő úr viszontagságos élete, kalandjai, szerencsétlensége, szerencséje és művei. U. ott, 1889-1896.

Országgyűlési karczolatok. U. ott, 1891. (Ism. P. Lloyd 307. sz.).

A galamb a kalitkában. U. ott, 1892. (Különnyomat a M. Hirlapból. Ism. Budapesti Szemle LXXI. Németre ford. Wechsler Lajos Berlin és Lipcse, év n., cseh nyelver Mayerhoffer G. H. Prága, 1895., tótra: Bachat).

Kísértet Lublón (1892-93)

A kis primás. Történeti elbeszélés az ifjúság számára átdolgozva. U. ott, 1892. (Ism. Élet 1891.).

Az eladó birtok. Páva a varjúnál. Két elbeszélés. U. ott, 1894. (Ism. Budapesti Szemle LXXIX. Fővárosi Lapok 217. sz. Kath. Szemle 1895).

Szent Péter esernyője. Neogrády Antal rajzaival. U. ott, 1895. (Ism. Hét 51. sz. 2. kiadás. U. ott, 1901. Németül: Berlinben és Charlottenburgban 1896. két kiadásban és az Universal Bibliothek 4002., 4003. sz.; angolra ford. B. W. Worswick, bevezetéssel R. Nisbet Bain-től. London, 1900.).[5]

Beszterce ostroma. Egy különc ember története. U. ott, 1895. (Előbb a Pesti Hirlapban, Ism. A Hét 46., M. Szemle 46., 47. sz. 2. Kiadás 1901. U. ott).

Társalgási leczkék. (Az elemi népiskolák számára). Kulcs a magyar nyelv megtanulásához. U. ott, 1895.

Huszár a teknőben és egyéb elbeszélések. U. ott, 1895. (Filléres Könyvtár 1.).

Kisértet Lublón és egyéb elbeszélések. Mühlbeck Lajos, Neogrády Antal és Jankó János rajzaival. U. ott. 1896. (2. kiadás 1901. U. ott. Németül: Sponer Andor. Lipcse, 1899.).

A keresztmama meséi: A pajkos diák. A varjú esete. Balog Károly eredeti rajzával. U. ott. 1897.

Prakovszky, a siket kovács. U. ott, 1897. (Legjobb könyvek I. 1.).

A gavallérok. Ne okoskodj Pista. U. ott, 1897. (Legjobb könyvek I. 11.).

Új Zrínyiász. Társadalmi és politikai szatirikus rajz. U. ott, 1898. (Díszkiadásban is).

Egy választás Magyarországon, vagy a körtvélyesi csíny. A demokraták. U. ott, 1898.

Két elbeszélés: Homályos ügy, A táborszernagy halála. U. ott, 1898. (Magyar Könyvtár 81.).

Mikszáth Kálmán munkái. Uj sorozat.

I. Szent Péter esernyője.

II. Besztercze ostroma.

III. Kisértet Lublón és egyéb elbeszélések.

IV. Uj Zrinyiász.

V. Tót atyafiak. A jó palócok.

VI. Prakovszky a siket kovács. A kölrtvélyesi csíny. U. ott, 1900.

Különös házasság. Regény. U. ott, 1900. Két kötet.

A szelistyei asszonyok. U. ott, 1901.

A fekete kakas. U. ott, év n.

Öreg szekér, fakó hám. Újabb elbeszélések. U. ott, 1901. (Ism. Vasárnapi Ujság 48. sz.)

A fészek regényei. Elbeszélések. U. ott, 1901.

A sipsirica (1902)

Akli Miklós (1903)

A vén gazember (1906)

A Noszty fiú esete Tóth Marival (1906-07)

A fekete város (1908-10)

A néhai bárány

Egyesületi, testületi tagsága:

A Belvárosi Takarékpénztár Részvénytársaság igazgatósági tagja

A Kisfaludy Társaság tagja

A Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja

A Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság igazgatóságának tagja

A Petőfi Társaság tagja

Emlékét az 1993-ban alakult Mikszáth Társaság ápolja.

Szeretettel...Emlékezésül...